Feser az arisztoteliánus-tomista felfogást védelmezi, sőt szerinte a mai problémákra az kínálja a megoldást.
Edward Feser katolikus filozófus, a kaliforniai Pasadena City College professzora, Los Angelesben él. Egy olyan filozófiai hagyományt képvisel, amely ma már nem divatos, sőt szokás lenézni mint a régmúlt relikviáját, mégis van egy erős kortárs iskolája: ez a skolasztika, azon belül is a tomizmus. Feser nehézsúlyú filozófus, aki mélyen benne van a metafizikában, szemben számos kortárs irányzat képviselőivel, amelyek szerint a metafizika felesleges. Írt könyvet istenérvekről (Five Proofs of the Existence of God), az új ateizmus ellen (The Last Superstition – A Refutation of the New Atheism), a természettudományok metafizikai alapjairól (Aristotle’s Revenge – The Metaphysical Foundations of Physical and Biological Science), bevezetést a metafizikához (Scholastic Metaphysics – A Contemporary Introduction), szolgált elmefilozófiai bevezetéssel (Philosophy of Mind), sőt a halálbüntetést is megvédelmezte (By Man Shall His Blood Be Shed: A Catholic Defense of Capital Punishment).
Legújabb, 2024 végén megjelent kötetét a filozófiai antropológia tárgykörébe sorolhatjuk, azaz embertani munka – ezért is az az alcíme, hogy „értekezés az emberi természetről”. Ahová azonban kifut a kötet, az a lélek halhatatlanságának védelme, mégpedig vallásos érvek nélkül, a természetes józan észre alapozva. Ennél azonban sokkal szélesebben megy a munka: a számos téma között szerepel az én valósága és egysége, az értelem anyagtalansága, az akarat szabadsága, a lélek halhatatlansága, a mesterséges intelligencia kritikája, valamint az emberi természet karteziánus és materialista felfogásának cáfolata.
Az alcím David Hume skót empirista filozófusnak, a modern filozófiai gondolkodás egyik megalapozójának szkeptikus hangvételű, Értekezés az emberi természetről című, nagy hatású munkájára utal – Feser átfogóan vitatkozik Hume-mal. De nem csupán vele, hanem a legtöbb kortárs embertannal is vitába száll. Kiáll test és lélek egysége mellett, értelemszerűen megvédi a lélek valóságát, s elveti a posztmodern elméletek konstrukcionista felfogását is, nem beszélve arról a felfogásról, amely szerint pusztán csak anyag vagyunk.
A szakralitásban hiszek – vallja Száraz Miklós György. Az íróval kalandos életútjáról, világ körüli és lelki utazásairól, történelemről és jelenkorról, indíttatásairól és mai tűnődéseiről beszélgettünk.
A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
2 éve hunyt el Tamás Gáspár Miklós.
A filozófus, egyetemi tanár a Klikk TV Tíz című műsorában átlépte a Rubicont.
A világ nem az, aminek gondolod: van a valóságnak egy dimenziója, amit a modernitás tagad, mégis ott van – vallja Rod Dreher. Az amerikai konzervatív véleményvezérrel politikáról, kereszténységről és a korszellemről beszélgettünk.
Elképzelhetetlen, hogy ne nyerjük meg az Erasmus-pert – mondja Merkely Béla. Egészségügyi válsághelyzet van-e Magyarországon? Milyen hatásai vannak a hálapénzreformnak? Sikerült-e a bérrendezéssel megállítani az orvoselvándorlást? Interjú a Semmelweis Egyetem rektorával.
Az orvoselvándorlás, a szakemberhiány Nyugat-Európában sem ismeretlen probléma, sőt – ez derült ki Merkely Béla lapunknak adott interjújából. A tapasztalatokra ráerősítenek az OECD számai is. Úgy tűnik, az egész kontinens küzd a jelenséggel. A kisebb országokban a megoldás kulcsa a jól működő orvosképzés és a pályakezdők itthon tartása lehet.
Orbán Viktor a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Sikeres magyar elnökség 2024 – Esély az Európai Uniónak című budapesti konferenciáján január 20-án.
