Feser az arisztoteliánus-tomista felfogást védelmezi, sőt szerinte a mai problémákra az kínálja a megoldást.
Edward Feser katolikus filozófus, a kaliforniai Pasadena City College professzora, Los Angelesben él. Egy olyan filozófiai hagyományt képvisel, amely ma már nem divatos, sőt szokás lenézni mint a régmúlt relikviáját, mégis van egy erős kortárs iskolája: ez a skolasztika, azon belül is a tomizmus. Feser nehézsúlyú filozófus, aki mélyen benne van a metafizikában, szemben számos kortárs irányzat képviselőivel, amelyek szerint a metafizika felesleges. Írt könyvet istenérvekről (Five Proofs of the Existence of God), az új ateizmus ellen (The Last Superstition – A Refutation of the New Atheism), a természettudományok metafizikai alapjairól (Aristotle’s Revenge – The Metaphysical Foundations of Physical and Biological Science), bevezetést a metafizikához (Scholastic Metaphysics – A Contemporary Introduction), szolgált elmefilozófiai bevezetéssel (Philosophy of Mind), sőt a halálbüntetést is megvédelmezte (By Man Shall His Blood Be Shed: A Catholic Defense of Capital Punishment).
Legújabb, 2024 végén megjelent kötetét a filozófiai antropológia tárgykörébe sorolhatjuk, azaz embertani munka – ezért is az az alcíme, hogy „értekezés az emberi természetről”. Ahová azonban kifut a kötet, az a lélek halhatatlanságának védelme, mégpedig vallásos érvek nélkül, a természetes józan észre alapozva. Ennél azonban sokkal szélesebben megy a munka: a számos téma között szerepel az én valósága és egysége, az értelem anyagtalansága, az akarat szabadsága, a lélek halhatatlansága, a mesterséges intelligencia kritikája, valamint az emberi természet karteziánus és materialista felfogásának cáfolata.
Az alcím David Hume skót empirista filozófusnak, a modern filozófiai gondolkodás egyik megalapozójának szkeptikus hangvételű, Értekezés az emberi természetről című, nagy hatású munkájára utal – Feser átfogóan vitatkozik Hume-mal. De nem csupán vele, hanem a legtöbb kortárs embertannal is vitába száll. Kiáll test és lélek egysége mellett, értelemszerűen megvédi a lélek valóságát, s elveti a posztmodern elméletek konstrukcionista felfogását is, nem beszélve arról a felfogásról, amely szerint pusztán csak anyag vagyunk.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
Sok nem hívő ember vallásos imádattal vesz körül valamit, hozzá kötve az élet értelmét, a haladást.
Mutatjuk pontonként, miben hasonlít a két vezető sikerre vivő receptje.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
Élő adásban elemezzük a ma reggel megjelent Mandiner és a svájci Weltwoche közös podcastjét. A mai napon Tucker Carlson kérdezte Orbán Viktort a World Government Summiton és műsorunkban is téma lesz.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Most segíthetünk. Most van szükség a segítségre. Mindig most.
Amiről Kertész Imre beszél, az végső soron univerzális tapasztalat, a 20. század „tömegemberének” alapvető tapasztalata. És a 21. századiénak is, teszem hozzá, de még mennyire.
