Feser az arisztoteliánus-tomista felfogást védelmezi, sőt szerinte a mai problémákra az kínálja a megoldást.
Edward Feser katolikus filozófus, a kaliforniai Pasadena City College professzora, Los Angelesben él. Egy olyan filozófiai hagyományt képvisel, amely ma már nem divatos, sőt szokás lenézni mint a régmúlt relikviáját, mégis van egy erős kortárs iskolája: ez a skolasztika, azon belül is a tomizmus. Feser nehézsúlyú filozófus, aki mélyen benne van a metafizikában, szemben számos kortárs irányzat képviselőivel, amelyek szerint a metafizika felesleges. Írt könyvet istenérvekről (Five Proofs of the Existence of God), az új ateizmus ellen (The Last Superstition – A Refutation of the New Atheism), a természettudományok metafizikai alapjairól (Aristotle’s Revenge – The Metaphysical Foundations of Physical and Biological Science), bevezetést a metafizikához (Scholastic Metaphysics – A Contemporary Introduction), szolgált elmefilozófiai bevezetéssel (Philosophy of Mind), sőt a halálbüntetést is megvédelmezte (By Man Shall His Blood Be Shed: A Catholic Defense of Capital Punishment).
Legújabb, 2024 végén megjelent kötetét a filozófiai antropológia tárgykörébe sorolhatjuk, azaz embertani munka – ezért is az az alcíme, hogy „értekezés az emberi természetről”. Ahová azonban kifut a kötet, az a lélek halhatatlanságának védelme, mégpedig vallásos érvek nélkül, a természetes józan észre alapozva. Ennél azonban sokkal szélesebben megy a munka: a számos téma között szerepel az én valósága és egysége, az értelem anyagtalansága, az akarat szabadsága, a lélek halhatatlansága, a mesterséges intelligencia kritikája, valamint az emberi természet karteziánus és materialista felfogásának cáfolata.
Az alcím David Hume skót empirista filozófusnak, a modern filozófiai gondolkodás egyik megalapozójának szkeptikus hangvételű, Értekezés az emberi természetről című, nagy hatású munkájára utal – Feser átfogóan vitatkozik Hume-mal. De nem csupán vele, hanem a legtöbb kortárs embertannal is vitába száll. Kiáll test és lélek egysége mellett, értelemszerűen megvédi a lélek valóságát, s elveti a posztmodern elméletek konstrukcionista felfogását is, nem beszélve arról a felfogásról, amely szerint pusztán csak anyag vagyunk.
Visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Kőnig Róbert írása.
A Stanford Egyetem kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia (MI) leginkább a 22–25 éves pályakezdők elhelyezkedését sújtja, akik a magas MI-kitettségű állásokban, mint szoftverfejlesztés vagy ügyfélszolgálat 13 százalékos foglalkoztatási csökkenést tapasztaltak.
A mesterséges intelligencia gazdasági ígérete elmarad a valóságtól: idén az MI-startupok 44 milliárd dollárt szedtek össze, de az MIT szerint 95 százalékuk elbukik, és csak 5 százalékuk hoz bevételt.
A modern társadalmak időanalfabéták. Mivel nem értjük a természetes folyamatok sebességét, elveszett az időarányérzékünk, és szükségszerűen csak rövid távú döntéseket hozunk. A megoldás? Legyünk egy kicsit mindannyian geológusok – javasolja Marcia Bjornerud.
Ez nem őrültek agymenése: komoly tudósok állították össze a forgatókönyveket.
A liberális elemző az összefogósdi helyett olyannal próbálkozna, amivel eddig még senki.
Marie Bjerre fenyegetésekkel és hadüzenetszerű kijelentésekkel támadta hazánkat, miközben Ukrajnát a reformjaiért magasztalta.
