„Te is lehetsz a szeretet nyelve, nem csak a boltban megvett ajándék” – így tudunk lelkileg is felkészülni az ünnepre

Nyitókép: JENS KALAENE / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP

A karácsony előtti utolsó hetek sokszor rohanással és az idegeskedéssel telnek. Munkahelyi határidők, terjedelmes bevásárló listák és végeláthatatlan házi munka képe lebeg a szemünk előtt. Pedig ennek az időszaknak a befelé fordulásról, a várakozásról és a közös ünnepre való, meghitt készülődésről kellene szólni. Szerencsére némi tudatossággal és átgondoltsággal elkerülhetjük, hogy ne kimerülten bezuhanjunk a karácsonyfa alá, hanem lélekben is megérkezzünk oda. Erről kérdeztük Dr. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológust, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetőjét.

***

„Az első és legfontosabb, amit ebben az időszakban érdemes végiggondolni, hogy miről is szól az ünnep, mit jelent személy szerint nekünk, és hogyan tudjuk ezt megélni, megvalósítani. A karácsony nagyon sokféle jelentést hordoz: a kereszténység üzenetét, Jézus születését, a szeretet ünnepét vagy az egymással való közösség ünneplését” – sorolta a Mandinernek Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus.

Majd megemlítette a szeretetnyelveket, melyek közül csak az egyik az ajándékozás. „A reklámok és a fogyasztói szemlélet miatt általában sajnos csak erre az egy szeretetnyelvre koncentrálnak az emberek, pedig gazdag a repertoár. Noha a tárgyi ajándékokkal ki tudjuk fejezni a szeretetünket, odafigyelésünket, de nem szabad megfeledkezni a többi szeretetnyelvről sem. Ilyen például, amikor az időnket és figyelmünket »adjuk« a másiknak, ami a minőségi idő; de fontos szeretetnyelv az is, amikor elismerő szavakkal vagy a másik személy kívánságának a teljesítésével, szívességekkel fordulunk felé. Végül, de korántsem utolsó sorban az érintés, a testi közelség is szeretetnyelv, főleg az intim kapcsolatokban”. 

– hangsúlyozta a szakpszichológus. Itt megjegyezte, hogy sokszor furcsán nézünk az amerikaikra, mert sokat mosolyognak, talán nekünk indokolatlannak tűnő módon. Pedig ennek igazoltan jótékony hatása van: akire rámosolyognak, annak jobb lesz közérzete és ez visszahat arra a személyre is, aki mosolyog. „Ez is azt mutatja, hogy egy apró dolog is mennyire feltöltő tud lenni, főleg igaz ez egy magányos vagy stresszes személy esetén” – húzta alá.

Perczel-Forintos Dóra professzorasszony ezután kiemelte, hogy mennyire fontos, hogy kellő időt szenteljünk az ünnepekre való felkészülésnek. Példaként elhangzott, hogy hittanórákon a gyermekek karácsonyi készülődésének fontos eleme az, hogy jócselekedeteket „gyűjtsenek” és minden jócselekedet után egy-egy papírból készült szívecskét hajtogatnak, amit szenteste majd felfüggesztenek a karácsonyfára. „Felnőttek esetében pedig érdemes végiggondolni, hogy miként vannak azokban a kapcsolatokban, amelyekben a mindennapokban élnek. Hogyan szeretnék megélni a szeretetet a tárgyi ajándékok mellett, mi az, amit adni szeretnének, mire vágynak. Ez általában a minőségi idő, az odafigyelés, az egymás felé fordulás.”

A nemzetközi boldogságkutatások eredményei nagyon egyértelműen igazolják, hogy a kapcsolatoknak egészségmegőrző szerepük is van: a házasságban élő személyek boldogabbak, mint az egyedülállók, a többgyermekes családok általában boldogabbak, mint akik csak egy gyermeket nevelnek” – tette hozzá.

Arra kell koncentrálni, ami összeköt bennünket

A tanszékvezető kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a karácsonyt megelőző advent időszaka jó lehetőség arra, hogy az akár hosszabb ideje húzódó munkahelyi vagy magánéleti konfliktusokat is rendezzünk. Érdemes keresni alkalmat arra, hogy a vélt vagy valós sérelmeinket megbeszéljük egymással, amennyire lehet, kibéküljünk. „A jó munkahelyi légkör van annyira értékes, hogy tegyünk érte és megpróbáljuk feloldani a feszültséget. 

engedjük meg egymásnak kulturáltan, hogy lehessen eltérő véleményünk. Angliában már alsó tagozatos gyerekeknek is azt tanítják, hogy nem kell, hogy mindenki a barátod legyen, de mindenkivel barátságosnak kell lenni. Érdemes lenne ezt idehaza is bevezetni, és nem felülről várni a megoldást. Mintha sokszor még mindig velünk élne az a kádárista örökség, hogy felülről várjuk a megoldást, de a megoldás bennünk van. Sokszor egy odafordulás, a kedvesség, egy őszinte beszélgetés is változások sorát indíthatja be” – fűzte hozzá a szakértő.

Az iránti érdeklődésünkre, hogy a kisebb-nagyobb családi összejöveteleken miként kerüljük el a konfliktusokat a professzorasszony azt válaszolta, hogy a generációk között sok nézetkülönbség adódhat, nemcsak a világlátásukban vagy a politikai nézeteikben, hanem például a gyermeknevelést érintő kérdésekben is. „Azonban érdemes arra törekedni, hogy elkerüljük a konfliktusokat, főleg, ha tisztában vagyunk vele, hogy bizonyos kérdésekben különbözik a véleményünk. 

Itt felidézte II. János Pál pápa azon kijelentést, amit akkor mondott, mikor nagy felháborodást váltott ki az a döntése, hogy a magyar többségű Nyitrára egy szlovák nemzetiségű püspököt nevezett ki. A Szentatya azzal indokolta választását, hogy sokkal több a hasonlóság, mint a különbség a két nép között és a hívek inkább próbálják azt megkeresni, ami összeköti őket és nem azokat,amik szétválasztják őket. „Ez a mondat annyira jól megvilágítja, hogy mennyire bele tudunk szűkülni a különbségekbe. A családi ünnepi ebédeken, vacsorákon törekedjünk arra, hogy a jó dolgokat vegyük észre a másik emberben: keresni kell a jót, hogy a másik készült, várt minket, vendégül lát. 

Hogy lehetünk boldogabbak?

„Mi, magyarok sokkal boldogabbak lehetnénk, ha megtanulnánk észrevenni egymásban az értékeket és ezt el is mondanánk egymásnak. Az állandó kritika, a problémák keresése és feltárása a tudományos kutatásban nélkülözhetetlen (és lehet, hogy ezért van annyi híres tudósunk), de ezzel a hétköznapokban megkeserítjük egymás életét. A mostanában rendkívül népszerű mindfulness (tudatos jelenlét – szerk.) módszerei is arra tanítanak minket, hogy vegyük észre magunkban és magunk körül is a jót” – fogalmazott a klinikai szakpszichológus.

A karácsonyi készülődésre is érdemes úgy tekinteni, mint egy megoldásra váró problémára. 

Kulcsfogalom, a mértéktartás: igaz ez a különféle vállalásokra és a vásárlásra is. Fontos tudatosítani magunkban azt, hogy más világot élünk, mint dédanyáink vagy nagyanyáink, hogy a munka mellett esetleg nem reális három vagy négyféle sütemény elkészítése az ünnepi asztalra, de nem is ez a fontos. Tudatosítsuk hogy »Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre« – ahogy nagy költőnk, József Attila olyan szépen megfogalmazta.

***