Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus a Mandinernek hangsúlyozta, hogy érdemes ebben az időszakban (is) végiggondolni, hogy miként vagyunk a kapcsolatainkban, hogyan szeretnénk megélni a szeretetet a tárgyi ajándékok mellett.
Nyitókép: JENS KALAENE / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP
A karácsony előtti utolsó hetek sokszor rohanással és az idegeskedéssel telnek. Munkahelyi határidők, terjedelmes bevásárló listák és végeláthatatlan házi munka képe lebeg a szemünk előtt. Pedig ennek az időszaknak a befelé fordulásról, a várakozásról és a közös ünnepre való, meghitt készülődésről kellene szólni. Szerencsére némi tudatossággal és átgondoltsággal elkerülhetjük, hogy ne kimerülten bezuhanjunk a karácsonyfa alá, hanem lélekben is megérkezzünk oda. Erről kérdeztük Dr. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológust, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetőjét.
***
„Az első és legfontosabb, amit ebben az időszakban érdemes végiggondolni, hogy miről is szól az ünnep, mit jelent személy szerint nekünk, és hogyan tudjuk ezt megélni, megvalósítani. A karácsony nagyon sokféle jelentést hordoz: a kereszténység üzenetét, Jézus születését, a szeretet ünnepét vagy az egymással való közösség ünneplését” – sorolta a Mandinernek Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus.
Majd megemlítette a szeretetnyelveket, melyek közül csak az egyik az ajándékozás. „A reklámok és a fogyasztói szemlélet miatt általában sajnos csak erre az egy szeretetnyelvre koncentrálnak az emberek, pedig gazdag a repertoár. Noha a tárgyi ajándékokkal ki tudjuk fejezni a szeretetünket, odafigyelésünket, de nem szabad megfeledkezni a többi szeretetnyelvről sem. Ilyen például, amikor az időnket és figyelmünket »adjuk« a másiknak, ami a minőségi idő; de fontos szeretetnyelv az is, amikor elismerő szavakkal vagy a másik személy kívánságának a teljesítésével, szívességekkel fordulunk felé. Végül, de korántsem utolsó sorban az érintés, a testi közelség is szeretetnyelv, főleg az intim kapcsolatokban”.
A karácsony másik fontos üzenete, hogy jobb adni, mint kapni. S igaz ez a figyelemre és a minőségi időre is, amelyet viszonozni szokott a környezetünk”
– hangsúlyozta a szakpszichológus. Itt megjegyezte, hogy sokszor furcsán nézünk az amerikaikra, mert sokat mosolyognak, talán nekünk indokolatlannak tűnő módon. Pedig ennek igazoltan jótékony hatása van: akire rámosolyognak, annak jobb lesz közérzete és ez visszahat arra a személyre is, aki mosolyog. „Ez is azt mutatja, hogy egy apró dolog is mennyire feltöltő tud lenni, főleg igaz ez egy magányos vagy stresszes személy esetén” – húzta alá.
Perczel-Forintos Dóra professzorasszony ezután kiemelte, hogy mennyire fontos, hogy kellő időt szenteljünk az ünnepekre való felkészülésnek. Példaként elhangzott, hogy hittanórákon a gyermekek karácsonyi készülődésének fontos eleme az, hogy jócselekedeteket „gyűjtsenek” és minden jócselekedet után egy-egy papírból készült szívecskét hajtogatnak, amit szenteste majd felfüggesztenek a karácsonyfára. „Felnőttek esetében pedig érdemes végiggondolni, hogy miként vannak azokban a kapcsolatokban, amelyekben a mindennapokban élnek. Hogyan szeretnék megélni a szeretetet a tárgyi ajándékok mellett, mi az, amit adni szeretnének, mire vágynak. Ez általában a minőségi idő, az odafigyelés, az egymás felé fordulás.”
Kapcsolatokban élünk, ezek tesznek minket boldoggá, és ezek hiánya miatt vagyunk boldogtalanok.
A nemzetközi boldogságkutatások eredményei nagyon egyértelműen igazolják, hogy a kapcsolatoknak egészségmegőrző szerepük is van: a házasságban élő személyek boldogabbak, mint az egyedülállók, a többgyermekes családok általában boldogabbak, mint akik csak egy gyermeket nevelnek” – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár az utóbbi években nőtt a házasságkötések száma Magyarországon, további ösztönzésre lenne szüksége a fiataloknak ahhoz, hogy bátrabban belevágjanak a családalapításba. Miért ódzkodnak sokan az elköteleződéstől? Mi a jó házasság titka? Ezekről is kérdeztük a Férfiak Klubja alapítóját.
A tanszékvezető kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a karácsonyt megelőző advent időszaka jó lehetőség arra, hogy az akár hosszabb ideje húzódó munkahelyi vagy magánéleti konfliktusokat is rendezzünk. Érdemes keresni alkalmat arra, hogy a vélt vagy valós sérelmeinket megbeszéljük egymással, amennyire lehet, kibéküljünk. „A jó munkahelyi légkör van annyira értékes, hogy tegyünk érte és megpróbáljuk feloldani a feszültséget.
Jó, ha képesek vagyunk megértőek lenni a másikkal és elfogadni, ha neki esetleg más a véleménye, mint a miénk:
engedjük meg egymásnak kulturáltan, hogy lehessen eltérő véleményünk. Angliában már alsó tagozatos gyerekeknek is azt tanítják, hogy nem kell, hogy mindenki a barátod legyen, de mindenkivel barátságosnak kell lenni. Érdemes lenne ezt idehaza is bevezetni, és nem felülről várni a megoldást. Mintha sokszor még mindig velünk élne az a kádárista örökség, hogy felülről várjuk a megoldást, de a megoldás bennünk van. Sokszor egy odafordulás, a kedvesség, egy őszinte beszélgetés is változások sorát indíthatja be” – fűzte hozzá a szakértő.
Az iránti érdeklődésünkre, hogy a kisebb-nagyobb családi összejöveteleken miként kerüljük el a konfliktusokat a professzorasszony azt válaszolta, hogy a generációk között sok nézetkülönbség adódhat, nemcsak a világlátásukban vagy a politikai nézeteikben, hanem például a gyermeknevelést érintő kérdésekben is. „Azonban érdemes arra törekedni, hogy elkerüljük a konfliktusokat, főleg, ha tisztában vagyunk vele, hogy bizonyos kérdésekben különbözik a véleményünk.
Azokra a dolgokra kell fókuszálni, amelyek összekötnek, közös pontok lehetnek, például a közös múlt, közös élmények, a hasonlóságok.”
Itt felidézte II. János Pál pápa azon kijelentést, amit akkor mondott, mikor nagy felháborodást váltott ki az a döntése, hogy a magyar többségű Nyitrára egy szlovák nemzetiségű püspököt nevezett ki. A Szentatya azzal indokolta választását, hogy sokkal több a hasonlóság, mint a különbség a két nép között és a hívek inkább próbálják azt megkeresni, ami összeköti őket és nem azokat,amik szétválasztják őket. „Ez a mondat annyira jól megvilágítja, hogy mennyire bele tudunk szűkülni a különbségekbe. A családi ünnepi ebédeken, vacsorákon törekedjünk arra, hogy a jó dolgokat vegyük észre a másik emberben: keresni kell a jót, hogy a másik készült, várt minket, vendégül lát.
Az elismerő szavak, a dicséret is fontos szeretetnyelv, ne fukarkodjunk vele, hanem nagylelkűen éljünk vele”.
„Mi, magyarok sokkal boldogabbak lehetnénk, ha megtanulnánk észrevenni egymásban az értékeket és ezt el is mondanánk egymásnak. Az állandó kritika, a problémák keresése és feltárása a tudományos kutatásban nélkülözhetetlen (és lehet, hogy ezért van annyi híres tudósunk), de ezzel a hétköznapokban megkeserítjük egymás életét. A mostanában rendkívül népszerű mindfulness (tudatos jelenlét – szerk.) módszerei is arra tanítanak minket, hogy vegyük észre magunkban és magunk körül is a jót” – fogalmazott a klinikai szakpszichológus.
A karácsonyi készülődésre is érdemes úgy tekinteni, mint egy megoldásra váró problémára.
Nézzük meg, hogy mennyi időnk van, ténylegesen mi fér bele, hogy nyugodtan tudjunk elérkezni az ünnephez, legyen időnk arra is, hogy lelkileg fel tudjunk készülni.
Kulcsfogalom, a mértéktartás: igaz ez a különféle vállalásokra és a vásárlásra is. Fontos tudatosítani magunkban azt, hogy más világot élünk, mint dédanyáink vagy nagyanyáink, hogy a munka mellett esetleg nem reális három vagy négyféle sütemény elkészítése az ünnepi asztalra, de nem is ez a fontos. Tudatosítsuk hogy »Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre« – ahogy nagy költőnk, József Attila olyan szépen megfogalmazta.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A szeretet ünnepe sajnos nem minden otthonban telik meghitten, de a szakértők szerint több eszköz is létezik az ünneprontó rokonok ellen.
A Budapest100 közösségi-építészeti fesztivál visszanyúl a kezdetekhez: május 9–10-én az 1916 és 1926 között épült fővárosi lakóházak és intézmények tárják ki a kapuikat.
A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke szerint a családi pótlék egy univerzális, és nem munkatípusú jövedelem.
Több mint fél évtizede indult el a woke ideológia európai terjedése, amelyet egy ideje az egyre nagyobb hatalommal rendelkező Európai Bizottság is aktívan támogat. Az LMBTQ-ideológia legújabb térnyerésével a magyar gyermekvédelmi törvény is megszűnhet.
Pestiesen szólva nem semmi, hogy egy kulturális intézmény ilyen hosszú ideje tud működni.
Petíció indult arra, hogy a Rákóczi szabadságharc egyik fontos dátuma ünnepnappá váljon.
Szeretném jelezni Jámbor Andrásnak, hogy utolsó mondatának a Tisza eleget tett, és átgondolta Vitézyhez fűződő viszonyát.
Bemutatták az ATTILA nevezetű önjáró tarackot.
A globális olajkészletek két hónap alatt 5 millió hordóval csökkentek – írta Tóth Máté energiajogász.
