Háromfrontos harcra kényszerülnek Gyurcsányék, hogy talpon maradjanak

A Demokratikus Koalíció az év elején még abban a hiszemben volt, hogy minden a legnagyobb rendben van. A párt a balliberális ellenzék vezető ereje, nő, növöget a népszerűsége, csak egyetlen komoly ellenfele van, a Fidesz, más kérdés, hogy az sokkal erősebb, ezért reménytelennek tűnt, hogy rövid távon legyőzze vagy legalább megszorongassa, de a DK legalább tényező a belpolitikában.

Mára azonban nagy bajba került a Gyurcsány-párt, a megalakulása óta talán még soha nem volt ilyen kilátástalan a helyzete. Alig néhány hónap alatt veszítették el az ellenzéki térfélen a biztosan vezető helyüket, de ami különösen fájhat nekik, hogy a Tisza Párt mellett legfeljebb is csak másodhegedűsök lehetnek vagy még azok sem nagyon.

Miközben Magyar Péterék támogatottsága vitán felül harminc százalék felett lehet,

Persze Gyurcsányék mondhatják, borzasztóan igazságtalan helyzetbe kerültek, hiszen az ellenzék 2022-es brutális parlamenti választási veresége után ők voltak azok, akik a leggyorsabban és leghatározottabban eszméltek, s próbáltak felállni a földről, innovatív megoldásokkal rukkoltak elő – még ha ezek gyakran inkább voltak megmosolyogtatók, mint komolyan vehetők –, árnyékkormányt alakítottak, DK-tévét gründoltak, oktatási, tájékoztató játékos applikációt hoztak létre, orrba-szájba nyilatkoztak, adtak ki közleményeket, tartottak sajtótájékoztatókat, lakossági fórumokat, és így az év elejére 20 százalék körüli támogatottságukkal egyértelműen az ellenzék vezető ereje lettek.

Erre jön a semmiből egy, a jobboldalt eláruló, amatőr figura, aki a sorozatos magán- és közéleti botrányai, nárcisztikus, megalomán viselkedése ellenére letarolja a baloldali/liberális oldalt, megszerzi a szimpatizánsai nagy részét, ráadásul mindezt one man show keretében, hiszen a pártja csak díszlet a műsorához.

Egyébként is tudjuk róluk – ahogy a főnökük fogalmazott –, hogy többnyire agyhalottak és/vagy Soros-ügynökök.

A DK igazán a június 9-i választás után ismerte fel a rájuk nézve hatalmas veszélyt, hiszen legalább 5-6 EP-mandátumban reménykedtek, erre lett kettő, ami tavasszal még a legrosszabb rémálmaikban sem jött elő. A hatalmas „zakó” okozta bódultság és a nyári kánikula miatt egy ideig jobbára csak szédelegtek a közéleti ringben, a politikai szezon kezdetére kezdték összekapni magukat.

Ám azzal kellett szembesülniük, hogy továbbra is egyre durvább kétfrontos harcot kell vívniuk, messze nem elég, ha csak a kormány, a Fidesz ellen vívják a küzdelmüket – ami önmagában is megterhelő és frusztráló lehet a számukra, mert eddig csak veszítettek –, azt kellene bebizonyítaniuk, hogy az ellenzéki szavazók számára mégsem a Tisza Párt és Magyar Péter az üdvözítő megoldás.

Gyurcsány Ferenc az elmúlt hetekben ugyan néhány írott és videós posztban alaposan kiosztotta Magyart, volt, hogy pocsék embernek nevezte, aki alávaló, mocskos dolgot csinál, és kijelentette, legszívesebben párbajozni hívná, de sokat nem ért el vele. Ezután celebkedett, írói babérokra tört inkább, és ugyan a legtöbben gratuláltak neki az irodalmi tevékenységhez, voltak, akik szóvá tették, hogy

Valószínűleg belátta, a kritikusainak igaza van, így az utóbbi pár hétben nem is sokat hallottunk A kereszt halála című krimiről, a DK elnöke ismét direkt politizálásba kezdett.

Ám Gyurcsány lassan kénytelen lesz felfogni, hogy akár keménykedik, akár jópofáskodik, akár celebkedik vagy játssza az írót, a gasztrobloggert, rajta már nem segít semmi. Legalábbis ezt erősíti a Medián november eleji, egyébként igencsak vitatott felmérése, amely a politikusok népszerűségét is vizsgálja.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a Magyar Péterről szóló hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után Gyurcsány újra elérkezettnek látta az időt, hogy jó nagyokat rúgjon a riválisába. Pontokba szedte, szerinte mit „szar le” a Tisza Párt elnöke: az ellenzéket, a kormányt, saját képviselőit, a büdös szájú nyugdíjasokat, a sajtót, az ukránokat, a szavazókat, a volt szerelmeit. „Ez valami eddig nem ismert, a siker receptjét jelentő politikai újítás lenne?” – tette fel a kérdést.

De a DK másodvonalbeli politikusai is igyekeznek megfelelni a „főnök” elvárásainak, különösen Gréczy Zsolt csipkedi magát. Pár napja egy hosszúra nyúlt Facebook-posztban tett fel kérdéseket: „ne is merje kritizálni senki Magyart, mert akkor Orbán marad? Ezt hogy? Ez lenne a demokrácia? Mindenki fogja be a száját, ha kiderül, lopott a Diákhitel Központ élén?

Csendben kell maradni, ha a Fidesszel együtt az oroszoknak kedvez a szavazatával és támogatja Orbán biztosjelöltjét, vagy ha kiderül, hogy a fővárosban is a Fidesszel szavaz? Reálpolitikának kell hazudni, hogy nem indul egy időközi választáson, tálcán kínálva a Fidesznek a győzelmet? Hogy vótergétnek kell nevezni, hogy keresztbe lehallgatják egymást a saját barátnőjével, és hogy megvág egy másfél órás beszélgetést?”

Magyar szapulásából nem maradt ki Molnár Csaba ügyvezető alelnök sem, aki a dombóvári időközi választás kapcsán jelentette ki, hogy pártja nem mond le egyetlen megyéről, egyetlen ellenzéki szavazóról sem, az igazi ellenzéki párt nem menekül a választás elől, nem taktikázik, hanem elindul és képviseli a választóit. Ezzel arra utalt, hogy velük ellentétben a Tisza Párt bojkottálja a választást, ráadásul még arra is buzdítja polgárokat, hogy maradjanak távol az urnáktól, ami szerinte az ellenzéki szavazók elárulása.

Azért a DK nem feledkezik meg a kormány és a Fidesz elleni harcról sem, ehhez remek apropót szolgáltat nekik a választási jogszabályok módosítása, az egyéni körzetek átszabása. Ebben az ügyben Sebián-Petrovszki László parlamenti képviselő, az igazságügyi bizottság tagja és Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester – az ő városrészét komolyan érintik a módosítások – viszik a zászlót.

S miután Kövér László 14 millió forintos büntetéssel sújtotta Gyurcsányt az „árulózós” parlamenti felszólalása miatt – ez négyhavi illetménymegvonást jelent –, a házelnök lett az első számú célpont, őt, illetve „őket” nevezte suttyóknak, bunkóknak, gazembereknek, bár hozzátette, politikai értelemben, nem az emberi minőségüket értékelve.

S ha mindez nem lenne elég, egyre intenzívebb lett a párt belső erjedése. Az első komolyabb kritikust, a gyulai Leel-Őssy Gábort, ha nem is egyszerűen, de lapátra tették, mondván, a magatartása súlyosan sértette a párt politikáját, működési elveit, normáit. A viharsarki politikusnak az volt a bűne, hogy a silány EP-választási eredmények után elkezdte bírálni az eddig szent tehénnek számító pártelnököt, s arra szólította fel, mondjon le.

Ám az előző hétvégén még komolyabb zavar támadt a DK-s erőben.

– 2025 januárjában lesz a pártban tisztújítás –, és halálosan komolyan gondolja, hogy méltó riválisa lehet a kirobbanthatatlannak tűnő jelenlegi pártelnöknek. Árulkodó, hogy

miközben egyébként azóta kiderült, még több elnökjelölt is akad már.

Facebook-os bejelentkezésekor azt mondta, Gyurcsányék zátonyra futtatták a hajójukat, teljesen tanácstalanok, erőtlen a vezetés, teljes mértékben eltávolodtak a szavazótáboruktól. A Partizánnak adott interjújában azt is kijelentette, nem egyedül gondolja mindezt így, több választókerületi elnöktársa hasonlóan gondolkodik, csak ők még nem léptek ki a fényre.

Ha igaz, amit a józsefvárosi politikus állít, akkor még nehezebb időszak elé nézhet a párt és kiváltképp Gyurcsány Ferenc.

Nyitókép: Mandiner/Mátrai Dávid