Borítékolható volt a műbalhé – elemzőt kérdeztünk a választókörzetek tervezett átalakításáról

Nyitókép: szavazókör a 2022-es országgyűlési választásokon (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)

Hatalmas vihart kavart az ellenzéki oldalon és annak médiájában az az egyéni országgyűlési választókörzetek módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amelyet kedden fogadott el a parlament igazságügyi bizottsága.

A javaslat előzménye, hogy Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke konkrét javaslatokat fogalmazott meg a törvényhozás felé a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választások nyomán az Országgyűlésnek  benyújtott beszámolójában. 

Egyértelmű indokok

Ahogy az elnök felhívta a figyelmet, általános tendencia, hogy az országos népesség, s azon belül az egyes vármegyék – ideértve Budapestet is – lakosság- és választópolgárszáma csökken, ez alól Pest vármegye és Győr-Moson Sopron vármegye tekinthető kivételnek, ahol emelkedés figyelhető meg: 

Pest vármegyében 2010-ről 2022-re a választópolgárok száma közel 90 ezerrel, Győr-Moson-Sopron vármegyében közel 2500-zal növekedett, míg Budapesten a választópolgárszám 87 ezer fővel csökkent. Fentiekre tekintettel Nagy Attila arról tájékoztatott beszámolójában, hogy Pest vármegye 2., 3., 5., 6., 7.,8. és 11. számú országgyűlési egyéni választókerületében több mint 20 százalékkal meghaladja az országos átlagot, 

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény ugyanis kimondja: amennyiben egy egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos átlagtól 20 százalékban bármelyik irányba – azaz felfelé vagy lefelé – eltér, az Országgyűlésnek módosítania kell választókerületek határait, hogy ne legyen aránytalan a mandátumelosztás.

Nagy Attila szerint Pest vármegyén belüli egyes választókerületek között területi módosítással a gyakorlatban nem teremthető meg a jogszabályoknak való megfelelés, hiszen az országos átlagtól való eltérés a jelenlegi 12 mandátumszám mellett nem csökkenne 15 százalék alá, valamint a demográfiai folyamatok alapján további népességgyarapodás prognosztizálható.

Az NVI-elnök emellett javaslatot tett Somogy, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Tolna Vármegye egyes körzeteinek módosítására is. 

Itt kettővel kevesebb, ott kettővel több

Az igazságügyi bizottság által megtárgyalt, és az Országgyűlésnek benyújtott indítvány tulajdonképpen csak lekövette az NVI elnökének javaslatát.

Ahogy az indoklás rámutat: Pest vármegyében hét választókerület nem teljesíti a választójogi törvényben foglalt arányossági követelményt, vagyis az országos átlagtól való eltérésük meghaladja a +20 százalékot. Mindeközben Budapest választókerületeinek száma többletet mutat, a népességszám trendjére figyelemmel pedig a választókerületek száma kettővel csökkenthető anélkül, hogy az arányossági követelmény sérelme bekövetkezne.

Az országgyűlési képviselők 2022. évi választásán három olyan választókerület volt Budapesten, amelynek a választópolgári létszáma alacsony volt, emellett a főváros belsejében a népességcsökkenés indokolja az itt található választókerületek módosítását.

A legfontosabb módosítási javaslatok:

• Budapesten kettővel kevesebb választókörzet lenne: 18 helyett csak 16 egyéni képviselő juthatna be innen az Országgyűlésbe.
• Pest vármegyében ezzel együtt kettővel több körzetet hoznának létre, így innen 12 helyett 14 képviselő kerülhet a törvényhozásba 2026-ban.
• Csongrád-Csanád vármegyében nem változott az ottani körzetek száma, (amiből négy van), csupán a határokat módosították. Ugyanez a helyzet Fejér vármegyében. 
   

A törvény indoklása szerint a választókerületek országos számának változatlansága miatt a Pest vármegyéhez hozzáadott két választókerülettel és Budapest főváros választókerület-számának módosításával biztosítható a törvényi követelményeknek való megfelelés. 

Inkább a tényekre kellene koncentrálni

Az ellenzék és sajtója rögtön farkas kiáltott a módosítási javaslatok kapcsán, egyesek már választási atombombát emlegettek. Szerintük egyértelmű gerrymanderingről, azaz a választókörzet-határok önkényes átrajzolásáról van szó, amely „természetesen" a kormánypártoknak kedvez, szemben az ellenzékkel, s főleg a Tisza Párttal.

Karácsony Gergely szerint így állnak bosszút azért, mert a főváros legutóbb a kormány ellen szavazott. Ellenzéki médiumok azt is részletesen kiszámolták, hogy a választópolgárok átpakolásával szerintük hogyan szerez majd előnyt a Fidesz 2026-ban. 

Az ellenzéki támadásokra a Fidesz frakció és Szentkirályi Alexandra, a kormánypárt fővárosi képviselőcsoportjának vezetője is reagált. 
 

Egyrészt felhívták a figyelmet a fennálló törvényi kötelezettségre és a javasolt változások mögötti érvekre, Szentkirályi Alexandra pedig azt javasolta Karácsony Gergelynek, hogy hazugságai helyett inkább a tényekkel szembesüljön, így azzal, hogy Tarlós István alatt Budapest lakossága nőtt, majd amint Karácsony Gergely ámokfutása elindult a fővárosban, rohamosan csökkenni kezdett.

Kiszámítható reakciók

Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont vezetője a tervezetről és az arra adott ellenzéki reakciókkal kapcsolatban a Mandinernek elmondta: 

egyrészt a baloldaltól, az ellenzéktől várható volt a felháborodás; meglepő is lett volna, ha ezt nem teszik meg. 

– fogalmazott az elemző. A valóság szerinte az, hogy a fővárosban és Pest vármegyében a Fidesz többsége – legalábbis a tavaszi önkormányzati és EP- választások alapján – kérdéses. Tehát nem állítható, hogy ezeket az átalakítások bármennyire is a kormánypártok előnyét szolgálnál – tette hozzá.

Tény: a városok inkább kormánykritikusak vagy liberálisok. Az NVI elnöke javasolta, a törvény pedig kötelezővé teszi ezeket az átalakításokat.  A lényeg, hogy mindenki tudta, jönni fog ez a módosítás – hangsúlyozta Mráz Ágoston.

Szerinte az a szemlélet, amelyik kimatekozza az állítólagos választási eredményeket, egyrészt nem számol a választópolgárok migrációjával, amely jelentős lehet a városokon belül, másrészt nem számol azzal, hogy Budapestről egy kifelé tartó migráció figyelhető meg Pest vármegyébe. Teljesen átalakult a főváros és az agglomeráció társadalmi szerkezete. Harmadrészt 

Mráz kitért a Tolna vármegyei helyzetre, amelynek kapcsán a Political Capital azt rótta fel, hogy ott nem csökkentették a körzetek számát, mondván, az fideszes terület. „Tolna vármegye egy speciális és nehezen feloldható dilemma. Itt három kerület van, ami túl kicsit, de ha kettő lenne, az meg túl nagy lenne, tehát az előírt lakosságszám-arányoknak nem felelne meg” – hívta fel a figyelmet.

Arra, hogy az ellenzéket előzetesen nem vonták be a javaslat kidolgozásába, a Nézőpont vezetője úgy reagált: nemrég a német választói reform kidolgozásából is teljesen kihagyták az ellenzéket, és akkor még nem is beszéltünk az USA-ról. „Semmilyen íratlan szabálya nincs annak, hogy a törvényalkotásba be kellene vonni azokat a műbalhéban érdekelt vétójátékosokat, akik így is úgy is megkérdőjeleznék az intézkedések legitimitását, bármi is az” – fogalmazott az elemző.