Döntött az Alkotmánybíróság: nem lesz népszavazás az olimpiáról

Nyitókép: MTI/EPA/Franck Robichon

Az Alkotmánybíróság csütörtökön határozatot hozott a magyarországi olimpiai népszavazás ügyében. A testület megállapította, hogy az Alaptörvénnyel ellentétes a Kúria végzése, amely hitelesítette a fővárosi helyi népszavazást az olimpia rendezéséről. Az Alkotmánybíróság szerint a megsemmisítés oka,

Az ügy előzménye, hogy november végén négy magyar olimpikon, Kemény Dénes, Nagy Tímea, Kovács István László és Vaskuti István beadott egy felülvizsgálati kérelmet az Alkotmánybírósághoz a magyarországi olimpiai népszavazásról. Ezen beadvány célja az volt, hogy a Fővárosi Választási Bizottság szeptemberi népszavazási döntésével összhangban

Miután a kormány és a főváros részéről újra felmerült az olimpiarendezés ötlete, egy magánszemély szeptember 2-án népszavazást kezdeményezett az ügyről. Az általa benyújtott kérdés így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?” 

A Fővárosi Választási Bizottság tehát elutasította a kezdeményezést, mivel a népszavazási kérdést nem tartotta egyértelműnek. Ezt a döntést azonban a Kúria november 12-én felülbírálta, és kimondta, hogy a kérdésről mégis lehet referendumot tartani.

A négy olimpikon által benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közleményben támogatta. A MOB álláspontja szerint idő előtti népszavazásnak nincs értelme; egy esetleges olimpiai rendezési szándékról csak alapos előkészítést, felmérést, tájékozódást és érdemi társadalmi vitát követően lehet dönteni. Az aláírásgyűjtés a népszavazás érdekében már majdnem elkezdődött, amikor váratlanul beérkezett az Alkotmánybírósághoz a felülvizsgálati kérelem. Az aláírásgyűjtés megkezdése azonban az Alkotmánybíróság döntéséig nem lehetséges, így a beadvány megakasztotta a népszavazási folyamatot.