Így kontextus nélkül leírva a darwinizmus, liberalizmus, BLM, feminizmus, eugenika, LMBTQ és transzhumanizmus mintha semmiben sem kapcsolódna egymáshoz, pedig ezúttal is összenő, ami összetartozik.
Nyitókép: The Print Collector/Getty Images, a gonosz eszközei: darwinizmus, liberalizmus, BLM, LMBTQ a könyvekben
A Patmos Records kiadásában megjelent Action Bible igazi hiánypótló képregény, de ha már a kiadó virtuális polcait böngésztem, néhány érdekesebb könyvet is kinéztem magamnak. Megérzéseim pedig 2:1 arányban be is váltak, elvégre David Horowitz: Sötét program és Nancy R. Pearcey: Ember a testben kötete kimondottan izgalmas és egyszerre ijesztő képet fest a világunkban zajló fordulatokról, ezzel szemben a Jerikó utolsó napjai, Pálfy Gyula szatirikus műve számomra kicsit fárasztóvá vált. Emiatt előbbi kettőre szorítkozom, pláne, hogy ezekben is összenő, ami összetartozik.
A cél pedig a teljes vallástalanság és a lelki nihil.
Ezt is ajánljuk a témában
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a jeges leheletű, repülni képes Superman, vagy éppen a világot a sarkából kifordító Skarlát Boszorkány a legnagyobb csodatevő. De valóban így van?
David Horowitz egészen összeszedett, világos okfejtéssel bontogatja ki, hogy egy hangos és erőszakos kisebbség miként fordította ki a világot önmagából, ehhez pedig a valóban toleráns keresztény társadalom hogyan asszisztált nyilvánvaló és veleszületett békességgel. Láthatjuk az összefüggéseket a logikusan felvezetett fejezetekben leírt események között, és bizony valódi kapcsolódás fedezhető fel a francia forradalom tüzében és vérontásában született baloldal, a Marxizmus, az Új Ateizmus mozgalom,
valamint az olyan esetek között, amik olykor pillangószárny-csapásnak tűntek, de hatásuk beláthatatlanná vált az aktuális jelen és az utókor számára.
Kezdve a feminista mozgalmak szélsőségesebb felszólalóival, ahogy a lázadó nő „nincsenek istenek, nincsenek urak” kiáltványától rövid úton jutottunk el addig, hogy Margaret Sanger az 1900-as évek elején már a világot formáló nőkről írt könyvében, miközben arról álmodozott, hogy „maguk szabályozzák a születések számát”, a férfi véleményének és a tényleges alany teljes figyelmen kívül hagyásával, ami később a gyilkosság legalizálásában csúcsosodott ki. Az Új Ateizmus hívői és támogatói azonban az évtizedek alatt mindenhova beették magukat a polgárjogi aktivisták oldalán, a precedens ügyek főszereplőiként, aminek hála
a hatvanas évekre az amerikai igazságszolgáltatás eljutott addig, hogy egyik napról a másikra nemcsak az iskolai imádkozást, a 170 éve zajló hagyományt tiltsák be, de azt is, hogy állami iskolákban a Bibliából olvassanak fel.
Az világ egyik legfontosabb és legmeghatározóbb vallása, mely a korábbi hibákat jóvá téve valóban sokat tett az elfogadásért, teret engedve a polgárjogi mozgalmaknak, morális irányt mutatva a társadalomnak, lényegében a vallásszabadság zászlaja alatt vált az Egyesült Államok egyik legüldözöttebb ellenségévé, amelyen a „független” és „haladó” média rendszeresen gúnyolódhat. Számos példát is kapunk arra, hogy kisgyerekek milyen megaláztatásnak váltak részeseivé, csak mert a családi ünnepről, Jézusról vagy Istenről írtak vagy beszéltek. Közben meg az amerikai kongresszus látogatóközpontjában szinte mindent eltöröltek a kiállítást szervezők, ami a vallással kapcsolatos. „In God We Trust” – így múlik el a világ dicsősége.
Ezt is ajánljuk a témában
Isten igéjét nemcsak a Biblia hirdeti, de minden ihletett mű, így például akár egy festmény, egy regény. Vagy éppen egy sorozat, amely Jézus élete alapján még rekordot is állított.
Amire azonban Horowitz az abortuszok megjelenése terén csak utalgat könyvében, arra Nancy R. Pearcey konkrétabban tér ki, méghozzá rengeteg modern példával, közben azt is bemutatva, hogyan jutottunk el idáig. Az írónő adatai szerint a keresztényeket is érinti a rengeteg változás, legyen szó a pornó-nézési szokásokról, a válásról vagy épp a homoszexualitásról. A kialakuló válság forrását két komolyabb problémára vezeti vissza: a teológia és erkölcs elválasztására a tudománytól, miközben előbbit személyessé, míg utóbbit objektívvé tették, valamint ezzel együtt
a test elválasztását a lélektől, és akár a személytől, ami nemcsak a mai fiatalok szexuális és érzelmi kapcsolatait határozza meg, de milliók életét vagy halálát is.
Elvégre míg Philip K. Dick Az előszemélyek (The pre-persons) történetében fiktív módon foglalkozott azzal, hogy mi lenne, ha a születésszabályozásban a gyermek nem lenne személy, ezért büntethetetlenül vehetik el az életét – a legfontosabb kérdés pedig végül az, hogy ehhez mi a kitolható maximális korhatár. A válasz a 14 éves kor, amin az olvasó ugyan megrökönyödik, de mivel már az 1973-as Roe kontra Wade ügyben is kimondta a Legfelsőbb Bíróság, hogy a születendő gyermek nem személy, csak a jövőn és az istentelen, egységes morálist útmutatást nélkülöző civilizáción múlik az eset szélsőségesebbé válása.
Mint ahogy a szerző írja, ha a testnek nincs isteni célja, nincs igazi szerepe, csak egy molekula- és atom-halmaz, akkor onnantól kedvünk szerint alakíthatjuk, azt teszünk vele, amit akarunk. És bizony vallás és erkölcs nélkül pontosan itt tartunk, akár a darwinisták transzhumanizmusra törekvését, akár a szerepében ugyanezen szélsőséges csoporthoz köthető gender-propagandát nézzük. Vagy éppen azokat az akár ifjúsági és országosan olvasható lapokban is elterjesztett ideológiákat, amik miatt a fiatalok jelentős hányada a lelkiséget teljesen elválasztja a testiségtől, a szexualitást ezzel kizárólag fizikai szükségletté degradálva, ami mellett szinte teljesen el is zárkóznak bármiféle kapcsolattól. Itt egy pillanatra érdemes azon is elgondolkodni, honnan ismerős a nemtelenség és az érzelmeket, sőt vonzódást nélkülöző szexualitás gondolata? Az 1984 kinek mond valamit?
Mert ez az egész az abortusszal és az eutanáziával is összefügg. Hiszen ha lélek nélkül a test nem számít, csak egy biológiai robot áll mögötte, akkor lényegében bármit megtehetünk vele, az élvezetre pedig erkölcs vagy személyesség nélküli üzemanyagként tekinthetünk.
Ezt is ajánljuk a témában
Olvasni jó, sőt érdemes is, izgalmas regényekből pedig akad bőven. Ezúttal három teljesen eltérő könyv került a kosárba, egyetlen közös vonással: izgalomból egyikben sincs hiány.
Persze az írónő hoz ellenpéldákat és némi reményt is. Egyfelől rávilágít számos ellentmondásra, hogy például, ha csak biológiai test létezik, lélek nem, akkor mit számít, ha valaki férfi testben (prioritás!) nőnek érzi magát? Más esetben pedig megtért keresztényről ír, aki először Istent találta meg, majd ezzel együtt a hagyományos szexualitást és férfi-nő kapcsolatot elfogadva boldog családi kapcsolatot létesített. Isteni csoda? Akárhogy nézzük, semmiképpen sem vonatkoztathatunk el a hit erejétől, ami így vagy úgy, de megváltoztatta valaki életét.
Bár két különböző oldalról, de hasonló témákat boncolgat a két kötet, ezek a témák pedig több ponton összeérnek, ahogy szereplőik, a világot formáló erők is. Azt viszont a haladó szellemiségű ideológiák rabságában sem árt elfeledni, hogy a demokrácia és az elfogadás valójában a kereszténység egyik legnagyobb társadalmi eredménye. Egy iszlám vagy ateista civilizációban sem a törvényhozás, sem a női egyenjogúság, sem a vallásszabadság nem valósulhatott volna meg a jelenlegi formájában, hiszen ehhez szükséges nem kevés kompromisszum és párbeszéd.
Sötét program, Ember a testben és Jerikó
Azt pedig jól tudjuk, hogy az ateista és nihilista, kizárólag az anyagi létezést elismerő tömegnek csak egy szikrára van szüksége, hogy felhördülve, morális útmutatás nélkül újabb komoly fordulópont elé vezesse társadalmunkat. Mára pedig oda jutottunk, hogy már csak a szélsőségek vannak hátra. Így a két, jól megírt és érdekfeszítő könyvben felvázolt folyamatok sebességét tekintve csak arra gondolhatunk: Isten óvjon bennünket!
A Bartók-örökségtől Afrikán át Amerikáig: Daniel Mamah regényében nemcsak a szülei csodálatos szerelméről mesél, hanem arról is, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a múlt század második felében egy magyar–afrikai házaspárnak. Interjúnk a Bartók-leszármazott pszichiáterrel.
Harminc év versei, ezt dünnyögtem félhangosan magam elé. Aztán arra gondoltam, hogy ez mit jelent. Győrffy Ákos írása.
Az emberek újra vágynak a valódi kapcsolatokra.
A históriások szerint szerint egyetlen célja volt: „később tanulmányozni akarta”.
Miképp épült ki az új hatalom 1945 és 1948 között, hogyan vált matematika kérdésévé a marasztaló ítélet? Zinner Tibor új könyvéből megtudjuk!
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
