Isten igéjét nemcsak a Biblia hirdeti, de minden ihletett mű, így például akár egy festmény, egy regény. Vagy éppen egy sorozat, amely Jézus élete alapján még rekordot is állított.
Nyitókép: Leemage/Corbis, Getty Image, Jézus élete és a kiválasztottak
Dallas Jenkins lényegében csodát tett, teljes mértékben a modern világhoz igazodva, és hogy ezért egyszer szentté avatják-e, az még az jövő kérdése. Kizárólag a feltételezés és fikció mezején maradva azt gondolom, hogy adná magát a lehetőség, hiszen miközben a Vatikán mintha elvesztette volna a kapcsolatát a 60-on aluliakkal, az engedményeket pont olyan irányba teszi, amely hívőket nem, vagy csak minimálisan eredményez, mégis közben szembemegy a hagyományokkal. Ezzel szemben Dallas Jenkins sorozata az ötödik évadhoz közeledve úgy szól a ma emberéhez,
hogy miközben hű marad eredetéhez, talán képes a történetét és karaktereit is közérthetőbb, kevésbé merev formában nemcsak követhető, de kifejezetten követendő példának beállítani, ezzel a vallás felé terelve a mai, sokszor az ép észre fittyet hányó világban csalódottakat.
Ezt is ajánljuk a témában
Eljött az idő, amikor már nem elég „csak” hinni, hiszen egyre több megpróbáltatás éri Jézust és tanítványait, akik Jeruzsálem felé veszik az irányt, ezzel is közeledve az elkerülhetetlenhez.
Nem esett tehát messze az alma a fájától, hiszen Dallas Jenkins annak a Jerry B. Jenkins írónak a fia, aki szerzőtársával, Tim LaHaye íróval, Az elragadtatás után című regényt és a Regény a föld utolsó napjairól-sorozatot vetette papírra. Ezúttal viszont mondhatni, a fiatalabbik Jenkins több ihlethez jutott, mint édesapja, elvégre minden kritikája ellenére A kiválasztottak, avagy a The Chosen a legnagyobb jelentőségű dolog, ami az évszázadban a valláshoz köthető.
Persze ez sem fog mindenkit megtéríteni és a helyes út felé terelni, de a csoda ettől még csoda marad, és miközben Jenkins (és még rengeteg más ember) munkája akár támogatástól függetlenül, szinkronnal, teljesen ingyenesen is nézhető, a szerző ezzel még nem fejezte be példamutató tevékenységét.
A Harmat Kiadó jelentette meg Dallas Jenkins, Amanda Jenkins és Steve Laube kötetét, amely A kiválasztottak-sorozathoz csak annyiban kötődik, hogy ugyanazt a történetet meséli el – ezúttal azonban „hivatalos formában”, az eredeti evangéliumokra szorítkozva. Van azonban itt is egy apró csavar. Ahogy a Chosen is a ma emberét célozza meg, a Jézus élete nem titkoltan azt a missziót tűzte ki zászlajára, hogy miközben egyre kevesebben olvassák és értik ténylegesen a Bibliát, azt még velük is megszerettesse.
És hogy ehhez mi kellett? Kimondottan ördögi csel (értsd jól): a négy evangélium (Máté, Márk, Lukács és János) szövegei eredeti formájuk ellenére időrendbe kerültek, belcímekkel tagolva a mai szemmel elsőre valóban nagyon nehéz és elmaradottnak érződő olvasmányt.
Ezt is ajánljuk a témában
Regények és filmek dolgozták fel a témát, mégis ezt a verziót tartják sokan a világ egyik legrosszabb filmjének. De valóban az? Új cikksorozatunk a valaha készült legrosszabb filmekről szól.
Az eredmény? Majd ezt is az idő dönti el, de merem állítani, hogy minimum néhányan ennek köszönhetően ismerik meg jobban a Szentírást, ha pedig így alakul, Jézus és a 100. eltévelyedett jószág példájából kiindulva már megérte. A kisebb méretű, de kellően tartalmas, 288 oldalas kötet átlagos, puhafedeles kiadvány, a sorozathoz illő dizájnnal és a keret esetében Szabadi István fordításával. Természetesen ajánlott kötetről van szó, akár a Biblia mellé, az azt már jól ismerőknek is.
Nem ez az egyetlen írásos leágazása azonban A kiválasztottak szériának, hiszen Jerry B. Jenkins forgatókönyvből született regénye is napvilágot látott a Korda Kiadónál, a Neveden szólítottalak pedig egy az egyben a sorozatban látottakat és hallottakat eleveníti meg, csak épp írásos formában. A Harmat Kiadónál is kapható mű szerintem
azoknak is szól, akik nézik és kifejezetten szeretik A kiválasztottak című sorozatot valamint azoknak is, akik esetleg előítéleteik miatt nem hajlandók leülni a kijelző elé.
Nincs is ezzel semmi gond, ráadásul a kötettel azt az alternatívát és választási lehetőséget is megkapja mindenki, ami alapján eldöntheti, hogy írásos vagy vizuális formában igényli-e a történetet. Megjegyzem, a sorozat nagyon szépen kihasználja a helyszínekben, a korban, eszközökben és ruházatban rejlő lehetőségeket, míg a regényváltozat számomra sokkal inkább tűnt forgatókönyvnek, mint izgalmas, a részleteken elmélázást eredményező elbeszélésnek. Sokszor csak a párbeszédeket kapjuk meg lecsupaszítva, ami – ízlések és pofonok – nem okozott akkora örömöt, mint a sok esetben valóban remek színészek játéka.
A kiválasztottak alkotóinak könyvei a Biblia és Jézus tanításai alapján
Senkinek sem szeretném megmondani, hogy miképpen élje meg a saját hitét és vallásosságát, ahogy ítélkezni is egyre kevésbé szeretnék – legalábbis igyekszem ezen az úton járni. Ezzel együtt örömmel venném, ha mindenki más is így tenne. Ha valaki A kiválasztottak sorozatot nézve vagy a Bibliát naponta forgatva adná át a lelkét Istennek és Jézusnak, akkor szíve joga, hogy így tegyen. Ha szeretné, barátkozzon az apostolok cselekedeteivel társasjáték formájában, az evangéliumokat pedig ismerje meg a Jézus élete útján.
Egyik sem rosszabb megoldás, hiszen a célja és lényege ugyanaz. Márpedig a Harmat Kiadó kiadványa éppen úgy, ahogy a Korda Kiadónál megjelent regény, vagy éppen a sorozat, abszolút megérdemli a figyelmet.
Ezt is ajánljuk a témában
Boldogok a békességre igyekezők, akik nem panelproliznak a cikkekben és nem mocskolódnak a fórumokon – hanem elmondják, mi lenne a helyes. Böjtös Gábor írása.
Több fontos területen lehet komoly változás.
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
A hírhedt jelenet kiváltó okáról egy, az elnöki párról szóló könyv rántja le a leplet.
Lapunknak (is) feltűnt a nyitva hagyott, aláhúzott Biblia, utánajártunk, ki volt az, aki így akart üzenni Magyar Péternek.
A Bartók-örökségtől Afrikán át Amerikáig: Daniel Mamah regényében nemcsak a szülei csodálatos szerelméről mesél, hanem arról is, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a múlt század második felében egy magyar–afrikai házaspárnak. Interjúnk a Bartók-leszármazott pszichiáterrel.
Harminc év versei, ezt dünnyögtem félhangosan magam elé. Aztán arra gondoltam, hogy ez mit jelent. Győrffy Ákos írása.
Az emberek újra vágynak a valódi kapcsolatokra.
Gulyás Márton csak pislogott.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei május 19-én.
