Szijjártó: Minden egyes külföldi útban a legjobban a hazaérkezést szeretem – elindult az Otthon Budapesten Szentkirályi Alexandrával

Nyitókép: Szentkirályi Alxendra Facebook-oldala

Az elmúlt időszak európai eseményei igazolják, hogy a közbiztonság szempontjából Budapest kivételesnek számít Európában. Ezt meg kell őriznünk – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter a most induló Otthon Budapesten sorozat első rendezvényén, ahol Szentkirályi Alexandra kérdezte a vendégeit a magyar fővárosról.

Mint azt a Fidesz budapesti elnöke elmondta, ezekkel az összejövetelekkel a céljuk az eszmecsere arról,

Lakhatási kérdések

Szentkirályi Alexandra elsőként Kőrösi Koppány urbanisztikai szakértőt kérdezte a fővárost érintő kihívásokról. A szakértő hangsúlyozta, a főváros egy olyan nemzetközi piac szereplője, amelyen többek között ingatlanbefektetésekért, a turisták és egyetemisták kegyeiért folyik a verseny, Budapest fő versenytársai pedig Közép-Európában Bécs, Prága és Varsó.

Annak kapcsán, hogy Budapest népessége az elmúlt évtizedekben több százezerrel csökkent, s eközben az agglomerációs körzetek települései egyre népszerűbb költözési célpontokká váltak, rámutatott: a metropolisz jelenség jellemző Budapestre, ami azonban ellentétes más régióbeli tendenciákkal. Bécs lakossága az utóbbi időben elkezdett növekedni – hozta példaként az osztrák fővárost, és megjegyezte:

A lakhatási válság kapcsán Kőrösi Koppány elmondta, strukturális problémáról van szó, többek között hiányzik a minőségi kínálat Budapestről. Emlékeztetett, évekig sok volt a befektetési célú lakásvásárlás a fővárosban, ami felnyomta a lakásárakat – ez pedig a fiatalokat akadályozza abban, hogy első ingatlanhoz jussanak. 

Hozzátette, szükség lenne kollégiumi férőhelyekre is, amire reagálva Szentkirályi Alexandra emlékeztetett: 

A turizmus helyzete kapcsán elhangzott, hogy Budapesten jelentős a konferenciaturizmus, és fontos szem előtt tartani, hogy ma az emberek elsősorban élményt keresnek. Ugyancsak pozitívum a magyar főváros közbiztonsága, amivel Budapest jól tudja magát pozícionálni, hiszen a nyugat-európai városokban folyamatosan romlik a helyzet.

Miért népszerű filmes helyszín Budapest? – tette fel a kérdést Szentkirályi Alexandra Pallós Endre és Mitev Viktor filmes szakembereknek, akik egyetértettek abban, hogy nem feltétlenül az olcsósága miatt, hiszen a nagyobb produkciók hasonló költségvetéssel jönnek a magyar fővárosba, mint mondjuk Londonba vagy Rómába. „A magyar filmszakma ugyanazokkal a képességekkel rendelkezik, mint a nyugat-európai filmgyártás” – hívták fel a figyelmet, és Mitev Viktor kiemelte: ez egy hosszú, a nyolcvanas évek óta tartó folyamat eredménye, amiben oroszlánrészt vállalt Andy Vajna, aki ide hozott több nagy hollywoodi produkciót.

Kiemelték Budapest optimális klímáját is mint vonzó tényezőt, és bár tény, hogy a dugók kihívást jelentenek a budapestieknek, de még így sem akkora probléma a jelenség, mint mondjuk Londonban – már pedig ez is szempont egy filmes produkciónál.

Mennyire befolyásolja a produkciók helyszínválasztását, hogy a hollywoodi sztárok érzékelhetően szeretnek itt lenni? – kérdezte Szentkirályi, mire Mitev Viktor elmondta: a sztárok számára pozitívum, hogy itt sokszor nem ismerik meg őket, simán elindulnak testőr nélkül is és felszállnak a 4-6-os villamosra, és 

Elhangzott, hogy a filmforgatások kapcsán a budapestiek kifejezetten türelmesek, de tény, hogy van, ahol túlforgatás zajlik. „El kell fogadni, hogy Budapest egy filmes város” – hangsúlyozták.

Szijjártó Péter a tapasztalatairól beszélt

„Ma Magyarországot a döntő többség Budapesttel azonosítja külföldön, sok esetben esélyünk sincs, hogy megmutassuk a fővároson kívüli országot. Ezért sem mindegy, hogy milyen a fővárosunk” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Elmondta: akárkivel találkozik külföldön, mindenki a legszebb jelzőket használva beszél arról, amit a magyar fővárosban tapasztalt. 

– fogalmazott a miniszter.

Szijjártó a külföldi utak tapasztalatai kapcsán elmondta, „a világ repülőtereiről sokat tudna mesélni”,  de a külügyminisztereség és a politikai turizmus két különböző dolog, és városnézésre nem a kollégáival menne; ha ilyen programot tervez, arra a családjával készül. Elhangzott, hogy a miniszter nem szeret egy napnál többet maradni az utazásai során, de „amit nem lehet megoldani egy nap alatt, az az ENSZ-közgyűlés”. „Minden egyes külföldi útban a legjobban a hazaérkezést szeretem. Annak a képnek, ami Budapest felett elénk tárul a repülőn, kevés vetélytársa van világon” – hívta fel a figyelmet. Szerinte Budapest egyedülálló abban, hogy a történelem és a modernség  egyszerre van jelen ízlésesen.

Mi változott?

Budapest kapcsán egy negatív változást megemlített az elmúlt évekből, ez pedig a tisztaság; szavai szerint négy-öt éve még nem nagyon fordult elő, hogy vasárnap reggel szemetes legyen a város, most viszont ez az általános. Egy másik problémát a közlekedés kapcsán említett, még pedig azt, hogy máshol nem jellemző, hogy komplett forgalmi sávokat vesznek el az autósoktól és adnak oda a bicikliseknek. Hangsúlyozta, fontos lenne elérni, hogy az autósok és a kerékpárosok ne életük ellenségeként tekintsenek egymásra.

Hova visz szívesen egy külföldi delegációt? – hangzott el a kérdés, mire Szijjártó elmondta: ha olyan esemény van, amelyre több vendég is érkezik, akkor mindig a Puskásba viszi őket. A miniszter szavai szerint ilyenkor „elképesztő átlényegüléseket” tapasztal,  a stadion nagysága, egyidejűleg emberközeli hangulata olyan hatást vált ki, hogy „pillanatok alatt tizenéves futballrajongóvá, gyerekké” válik minden diplomata és politikus.

A kedvenc budapesti helyszíneire vonatkozó kérdésre felidézte, hogy régóta közel áll hozzá a gyermekvasút, amely az Erzsébet-kilátóhoz vezet, s egy másik emblematikus hely számára a régi Bozsik stadion. Szóba került az is, hogy az otthona és a minisztérium között pont 21 kilométer hosszú az útvonal  – amelyet rendszeresen futva tesz meg a nap végén.

Vendégszeretetben erősek vagyunk

Szijjártó Péter szerint a vendégszeretet kultúrája a nyugati világból kezd kikopni, ehhez képest minél inkább keletre megyünk, annál fontosabb a vendégek tisztelete, az ő elkápráztatásukra irányuló szándék. „Keleten egész más kultúrája van a vendéggel való bánásmódnak” – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: mi magyarok a világ élvonalába tartozunk a vendégszeretet kultúráját illetően.

Szentkirályi Alexandra kíváncsi volt arra is, hogy van-e olyan speciális magyar termék, amelyet rendszeresen ajándékba ad a külföldi vendégeknek; Szijjártó Péter felidézte, külügyminiszterként az egyik első stratégiai döntése az volt, hogy lecserélte az ajándékraktár tartalmát, azóta kizárólag Puskással kapcsolatos szuveníreket – labdát, mezt, nyakkendőt – visz mindenkinek.