Meglepő pszichológusi látlelet jött ki Magyar Péter hangfelvétele után

Nyitókép forrása: képernyőfotó

– mondja a Mandinernek Hal Melinda klinikai szakpszichológus.

A szakembert annak apropóján kerestük meg, hogy egy a pénteki napon – különböző szerkesztőségekhez, így portálunkhoz is eljuttatott – minden bizonnyal megvágott hangfelvételen az ellenzéki TISZA Párt politikusa beszél: „Én nem akartam azzal tölteni a nyaramat, hogy most valami nőt vadászok, nyilván az én helyzetemben, én ugye azt mondom, hogy bárkit megkaphatok, és valóban úgy van, hogy

Egy másik snitten a következő hallható: egykori barátnője, Vogel Evelin (vélhetően a szakításuk után) azt tanácsolja a politikusnak, hogy ne vegyen el feleségül külföldit, mert „az már hazaárulás lenne”, amire Magyar úgy replikáz:

A TISZA-vezér nem hagyta kommentár nélkül a legújabb hanganyagot: „nem szégyellem, hogy a volt szerelmemet akkor is segítettem, amikor épp nem voltunk együtt”.

Erősen túlzó állítások ezek Magyar Péter részéről – mondja a szakember

A hangfelvétel alapján, amennyiben az így hangzott el, az ellenzéki európai parlamenti képviselő tényleg elhiszi magáról, hogy bárkit megkaphat. Azonban ez egyáltalán nincs így, ez egy valótlan, erőteljesen túlzó állítás a részéről, vélekedik a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója.

Egyébként miért akar „bárkit” megkapni? – teszi fel a kérdést Hal Melinda, felhívva arra a figyelmet, hogy a „kötődésen alapuló kapcsolatoknak éppen az a lényege, hogy fontos a másik, akit nem tárgyként kezel egy ember. A vadászatra és a »valami nőt« kifejezésekre kérem engedjék meg, hogy reakció helyett csak felhívjam a figyelmet!”

– mondja a klinikai szakpszichológus, emlékeztetve arra az olvasókat, hogy az EP-képviselő diszkóbotránya után egy édesapa (kinek lánya állítólag ott volt az Ötkert nevű szórakozóhelyen, amikor a TISZA-elnököt biztonsági őrök vezették ki a helyszínről) és egy magát Laurának nevező személy is arról beszélt, mennyire kiszolgáltatott helyzetet generált az ellenzéki politikus.

„Általában eszembe jut a beképzeltség egy-egy ilyen megnyilvánulásról, ehhez nem kell szakembernek lennem! – fogalmaz. – Nőként a tapasztalatom az, hogy az ehhez hasonló megnyilvánulások inkább önigazolásként funkcionálnak. Súlyos állítások, melyek éppen olyan túlzóak, mint a »Messiás« szerep elvállalása, annak visszautasítását nélkülözve.” 

De mint mondja, szakítás során egyébként sok minden hangzik el az emberek között, nem ritkán bántják egymást, akár verbálisan sértő kifejezéseket használnak, a frusztráltság, dühösség, veszteség miatt. „A megtépázott önértékelés, sérülés helyreállítására szolgál az önigazolás keresése éppen széthulló kapcsolatoknál. Akiknél van tartás, önkontroll, ők általában képesek nem kihangosítani gondolataikat. Kevéssé fejezik ki a másiknak, mekkorát veszít a másik a szakítás által. Abuzív, mérgező kapcsolatok esetén azonban sokszor inkább a fellélegzés következik be még a legszomorúbb, elhagyott fél esetén is” – fűzi hozzá Hal Melinda.