Tudjuk, hogy Szájer politikai hivatása nem a tervezett módon fejeződött be, most azonban megismerhetjük az eredeti szándékait. Könyvajánló.
(Fotó: Mandiner/Földházi Árpád)
Harminc év – ennyi időt töltött Szájer József a magyar és az európai politika élvonalában. Ahogyan lapunknak adott interjújában is nyomatékosította, politikusi hivatását végleg lezárta, de a szellemi küzdelemből nem kíván kiszállni, a továbbiakban a gondolkodómunkáé lesz a főszerep – elsősorban az Európai Unió jövőjéről.
Most megjelent, Frontvonalban című interjúkönyvében, ha úgy tetszik, az életpálya első fejezetéről kapunk átfogó képet Baczoni Dorottya történész segítségével. A 2020-ban lezajlott beszélgetésekből kiderül, hogyan lett politikus Szájer Józsefből, és ezzel párhuzamosan követhetjük a demokratikus Magyarország legfontosabb bel- és külpolitikai eseményeit, valamint megismerhetjük az uniós politika működési mechanizmusait.
A kötet első fejezete egyfajta kivonat az eltelt három évtizedről, amelyből megtudhatjuk, a korábbi politikus szerint milyen változáson ment át a Fidesz 1990-es önmagához képest, mit tart a legnagyobb személyes politikai sikerének, és mit köszönhet Sopron városa a kitartó képviselői lobbitevékenységének. A számadás után vissza a kezdetekhez: a családi élet, az iskolai élmények jelentősen befolyásolták Szájer József közélet iránti érdeklődését, és kiderül az is, miért a római jog volt az egyetemen a legnagyobb hatással rá. Nem maradhattak ki a bibós évek sem: szavai szerint Bibó István példakép volt számukra, „az ő eszméi által értették meg a politika világát, de az elméletből cselekvési program is következett”.
A rendszerváltás éveinek felidézése után egy gyors elemzés következik arról, hogy az egyes országgyűlési választásokon – 1990-től 2018-ig – mi játszott elsődleges szerepet a győztes politikai erő sikerében. „A kulcsszó a polgárosodás volt. Alattvalók, a pártpolitikai viaskodások címzettjei helyett végre polgárokat szerettünk volna látni, és mindezt a józan gondolkodás talapzatán – nem akarnokként, nem nélkülük, hanem együtt mindenkivel, aki az akar lenni” – emlékszik vissza a Fidesz 1998-as győzelmére.
A parlamenti politizálás, az első kormányzati ciklus, majd a két vesztes választás felidézése után megérkezünk az alkotmányozás időszakához, így a híres iPad-alkotmány is előkerül. „Orbán Viktor arra kért föl, hogy egy távlatos, a mai kornak megfelelő, nemzeti elkötelezettségű szöveget írjak. Egy üres papír elé ültem le. Pontosabban az akkor még vadonatúj technikának számító táblagépet vettem a kezembe egy vonaton utazván.”
A belpolitikai kontextusról aztán áttérünk az európaira, amelyet rögtön egy ma is aktuális dilemmával kezd a kérdező: vajon Magyarország a Kelethez vagy a Nyugathoz tartozik, esetleg létezik harmadik út? „Ma a világ hatalmas változásokon megy keresztül. Az lesz sikeres, az tud megújulni, aki ezeket a változásokat minél korábban megérti. Ehhez a minket szellemileg és tettekben is bénító kereteket szét kell törni magunk körül” – hangzik el a tételmondat, majd az európai uniós csatlakozás körülményei és a nemzeti szuverenitásért folytatott küzdelem állomásai kerülnek terítékre, továbbá kiderül az is, miért is tesz föderalistává a brüsszeli levegő. Tudjuk, hogy Szájer József politikai hivatása nem a tervezett módon fejeződött be, a kötet végén azonban megismerjük eredeti, végül négy évvel később beérett szándékait, akárcsak azt, hogy miért lett elege az európai politikából. Egyúttal megtörténik a feladatkijelölés politikai közössége számára: a szabadságért mindig harcolni kell, és nem szabad hagyni senkinek, hogy a saját múlt valóságát és igazságát eltakarják a „ma divatos, kérészéletű ideológiák ködfüggönyével”.
Baczoni Dorottya (szerk.): Frontvonalban – Beszélgetések Szájer Józseffel. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, 2024
Tekintettel arra, hogy tavaly ugyanilyenkor egy mégoly jól megérveltnek gondolt elemzés sem volt alkalmas annak az előrejelzésére, hogy heteken belül drámai változások következnek be a magyar politikai életben.
Ismét jól szórakoztunk Kunhalmi aranyköpésén.
Állítólag „több olyan ember is fennakadt a rostán, akiket a Fidesz szeretett volna beépíteni a szervezetbe”.
„Nehéz nap a balliberóknak, a Júdáspénznek kampó” – üzente a politikus.
Nem nehéz definiálni a Fidesz viszonyulását Budapesthez, értékeinkhez és a nemzeti érdekünkhöz.
„A hajléktalanság nem csak szociális kérdés, hanem közbiztonsági, közegészségügyi és rendészeti is. Ez egy komplex probléma kör, amit sok szempontból kell vizsgálnunk” – hangsúlyozta a Mandinernek a fővárosi Fidesz frakciója nevében Szepesfalvy Anna képviselő.
Vizsgálatot kezdeményeztek az ügyben.
A portugál futballzseni több mint húsz éve adja tudtunkra a pályán (és azon kívül is), hogy a tehetség önmagában nem elég, alázatos, kitartó munkával ugyanakkor bármit el lehet érni.
