Hortay Olivér szerint ha Magyarország is csatlakozna ahhoz a szankciós megközelítésmódhoz, amiben több más tagállam az orosz-ukrán háború kirobbanását követően belekezdett, az nemcsak a rezsicsökkentési program fenntartását sodorná veszélybe, de hazánk ellátásbiztonságát is.
Nyitókép: MTI
Először idén szeptember vetődött fel az úgynevezett gazdasági semlegesség, melynek értelmében hazánk nem tartozna egyik blokkhoz sem, saját érdekeit figyelembe véve kereskedne. Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédében elmondta, a gazdasági semlegesség az egyetlen út Magyarország számára, a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása pedig az egyik megoldás lehetne Európa versenyképességére.
A miniszterelnök szerint Magyarországon a már túlságosan megszilárdult és sérülékeny struktúrák helyett kellene kialakítani a finanszírozásban, a beruházásban, a felvevőpiacokban, a technológia és az energia területén a semlegességet.
A gazdasági semlegesség nehéz feladat, de kísérletet teszünk arra, hogy bevezessük”
– mondta akkor a kormányfő, aki szerint az ideológiai kérdéseket nem lehet gazdasági kérdésekkel összekeverni és arra kell törekedni, hogy „a gazdasági érdekeink kizárólag gazdaságiak legyenek. Mindezért szerinte minden égtáj felé tájékozódnunk kell”.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre inkább a szemünk előtt zajlik a globális hatalmi átrendeződés. A világrendszerváltás legnagyobb vesztese eddig Európa, ám Brüsszel továbbra is azzal van elfoglalva, hogy politikai súlyt adjon az uniós elitnek szinte azonnal behódoló Magyar Péternek. Orbán Viktor eközben meghirdette a gazdasági semlegességet.
Októberben a Fidesz–KDNP-frakció Esztergomban tartotta az évadnyitó kihelyezett frakcióülését, amelyen Orbán Viktor már részletesen beszélt a gazdasági semlegesség programjáról. Mint a miniszterelnök akkor elmondta, a gazdasági semlegesség fordulatot hoz majd 2025-től, a kormány célja, hogy hazánk az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedést érjen el.
A kormányfő úgy látja, maximum tíz év, és a legnagyobbakat a világgazdaságban mind Keleten fogják sorolni. Orbán Viktor a kihelyezett frakcióülésen leszögezte: a nyugati világ és Brüsszel gazdasági hidegháborút hirdetett, ez azonban hazánknak nem jó.
Magyarország a gazdasági hidegháborúból is szeretne kimaradni”
– közölte a kormányfő.
Orbán Viktor szerint amennyiben hazánk sikeres akar lenni, akkor gazdaságilag semlegesnek kell lennie. „Magyarországnak a saját útját kell járnia, csak azt szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű. El kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak” – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nem blokkosodni, nem támogatni a szankciós politikát, mindenkivel kereskedni és jó gazdasági együttműködést kialakítani” – fogalmazott a miniszterelnök arról szólva, milyen gazdaságpolitikára van szükség.
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a Mandinernek elmondta, a gazdasági semlegesség koncepciója nemcsak az energiaszektor, hanem a gazdaság egésze szempontjából fontos. Mint kijelentette, az energiaszektor szempontjából kiemelt jelentősége van a semlegességnek, ugyanis hazánk az infrastrukturális és történelmi adottságai alapján nem képes bekapcsolódni abba a szankciós törekvésbe, amit az európai politikai elit jelentős része képvisel a szénhidrogének tekintetében.
„Magyarországnak szüksége van az orosz energiahordozókra ahhoz, hogy az ellátásbiztonságot garantálni tudja, így abban a vitában, ami az orosz-ukrán háború kirobbanását követően az európai politikában markánssá vált, hogy a függőségek csökkentését szankciókkal vagy diverzifikációval érdemes-e kezelni, Magyarországnak egyértelműen az utóbbi mellé kellett állnia, és nem a meglévő beszállítók korlátozásával, a szelektív vásárlással igyekezni erősíteni az energia szuverenitását, hanem azzal, hogy igyekszik lehetővé tenni, hogy minél több beszállító, minél több útvonalon keresztül energiahordozót juttathasson a magyar piacra” – szögezte le a szakértő.
Hortay Olivér úgy látja, az ellátásbiztonságon túl ez a gazdasági racionalitás is, hiszen az elmúlt időszakban megjelent versenyképességi jelentések egyöntetű tanúsága, hogy az európai gazdaság egyik legsúlyosabb problémája az az árkülönbség, amelyet az európai vállalatoknak az amerikaiakkal és a kínai versenytársaikkal szemben többletként meg kell fizetniük a villamos energiáért és a gázért.
Draghi-jelentés szerint a villamosenergiában két-háromszoros, a gázban négy-ötszörös különbség van az amerikai árakhoz képest, ami az ipart illeti”
– tette számszerűvé lapunk kérdésére a különbséget a Századvég szakértője.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nemzetközi Valutaalap Magyarországnak jövőre 2,9 százalékos növekedést jósol, az Európai Uniónak átlagban 1,3 százalékot.
Hortay Olivér szerint az árkülönbséget részben az okozza, hogy az Európai Unió – szemben a legtöbb versenytársával – szelektíven vásárol energiát, és nagyon nagy mértékben kitett. A szakértő szerint, ha egy nagy régió szelektíven vásárol energiát, és ez szűkíti a kínálatot, az egy sokkal feszesebb ellátáshoz vezet az európai piacon, mint más piacokon.
Ennek következményeképpen a közösség egy energiacsapdába került, hiába csökkent az energiaigény az elmúlt két évben, részben a gazdasági nehézségeknek, részben az energiahatékonyság növekedésének, részben külső körülményeknek a következményeképpen”
– fejtette ki.
Hortay Olivér elmondta, az alacsony kereslet mellett is a gázárak az irányadó holland gáztőzsdén több mint kétszer olyan magasak, mint az energiaválság előtt voltak, és többször olyan magasak, mint a konkurens nagy régiókban.
„Ez egy tartós versenyképességi problémát okoz, aminek egyetlen lehetséges feloldása van. Az Európai Unióba több energiát kell juttatni, és több energiát úgy lehet az Európai Unióba juttatni, hogy ha a közösség felhagy a szelektív vásárlással, elkezd diverzifikálni, elkezd azon dolgozni, hogy minél több beszállító, minél több útvonalon keresztül energiát juttathasson a közösségbe, tehát a gazdasági semlegesség koncepcióját követi” – tette hozzá.
Hazánkban bő tíz éve egyedülálló módon alkalmazzák a rezsicsökkentést, amelynek értelmében a lakosság kedvezményes áron kaphatja a földgázt és a villamosenergiát, azonban a szakértők egyetértenek abban, hogy a keleti piacoktól való elzárkózással ennek búcsút inthetnénk.
Hortay Olivér szerint ha Magyarország is csatlakozna ahhoz a szankciós megközelítésmódhoz, amiben több más tagállam az orosz-ukrán háború kirobbanását követően belekezdett, az nemcsak a rezsicsökkentési program fenntartását sodorná veszélybe, de hazánk ellátásbiztonságát is.
Ebben az ügyben érdemes hierarchikusan gondolkodni. A legfontosabb az ellátásbiztonság, és utána jön a megfizethetőség vagy gazdaságosság”
– jegyezte meg a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője, aki szerint ha Magyarországon nem sikerült volna mentességet kiharcolnia az olajembargó alól, illetve önkéntesen elkezdte volna korlátozni a gázbeszerzéseit, ahogyan azt több tagállam megtette, akkor nemcsak a rezsicsökkentési program, de hazánk ellátása is komoly veszélybe került volna.
Hortay Olivér a legfrissebb mérések eredményeit ismertetve elmondta, az európai felnőtt állampolgárok körében azoknak az aránya, akik nem képesek kellő mértékben felfűteni az otthonukat, 23 százalékra emelkedett.
Azoknak az aránya, akikkel előfordult az elmúlt egy évben, hogy anyagi okokból nem tudták befizetni a rezsidíjait, 25 százalékra emelkedett”
– ismertette a szakértő, aki szerint mindkét mutató jócskán 10 százalék alatt volt az energiaválságot megelőzően, tehát szerinte egy elképesztő társadalmi probléma van kibontakozóban a közösségben.
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Nem szeretnénk alárendeltjei lenni valamelyik hegemónnak, azt viszont a vak is látja, hogy számos nyugati érdekkör szeretné politikai és kulturális ügyekkel betörni a magyar önerőt.
Mindkét mutató tekintetében Magyarországon volt a legalacsonyabb az érintettek aránya, a fűtési nehézséggel küzdők esetében 7 százalék, a fizetési nehézségekkel küzdők esetében pedig 14 százalék.
A hirtelen drasztikus mértékű rezsitarifa-emelkedés még azokban az uniós tagállamokban is súlyos társadalmi problémákat okozott, amelyeket hagyományosan magas jövedelmű tagállamoknak tekintünk.
Hortay Olivér szerint ennek az az oka, hogy a magas átlagjövedelmű tagállamokban is vannak olyan társadalmi rétegek, amelyek egyszerűen nem képesek kigazdálkodni egyik pillanatról a másikra, hogy a rezsiköltségeik a többszörösére emelkedjenek.
A rezsicsökkentési program fenntartására azért is óhatatlanul szükség van, mert ezzel a programmal ellen lehet tartani ennek az egyre súlyosbodó Európa-szerte egyre jellemzőbbé váló társadalmi problémának”
– tette hozzá a szakértő, aki szerint a rezsicsökkentés fenntartásának az a feltétele, hogy Magyarországra továbbra is megfelelő mennyiségű energia érkezzen, és megfelelő mennyiségű energia csak úgy tud megérkezni Magyarországra, hogyha a hazánk nem kezd el szelektíven vásárolni, nem kezdi el szankcionálni a meglévő legnagyobb beszállítóit.
Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere szerint gazdasági szempontból az Európai Uniónak kedvezőbb lenne, ha amerikai nyersanyagokra támaszkodna.
Zelenszkij nem fog örülni.
Történelmi jelentőségű tárgyalás folyt a két nagyhatalom között Pekingben.
A svédek is kifakadtak: „Az életeket mentő termékek adóinak emelése kontraproduktív és erkölcsileg megkérdőjelezhető lenne!”
A helyzet tehát úgy áll, hogy Európa sajnos sem társadalmi, sem gazdasági, innovációs, vagy energetikai oldalról nem ütőképes.
Elképesztő összegeket költött és költ jelenleg is az Európai Unió. Mindezt hétköznapi szemmel nézve teljesen felesleges, vagy épp megmagyarázhatatlan területekre világszerte a nyilvánosságra hozott uniós NGO-lista alapján. A Mandiner sorozatban mutatja be a furcsa támogatásokat.
A történteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül, szerinte nem véletlen akció volt.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
