Miközben a kínai gazdaság a fejlett országokhoz képest jóval gyorsabban nő, az Egyesült Államok pedig jelentős erőforrásokkal igyekszik fenntartani gazdasági súlyát és megőrizni versenyképességét, az Európai Unió egyre jobban leszakad a globális versenyben, ráadásul az európai elit látszólag ezért egyáltalán nem érzi magát felelősnek.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnökének nemrég megjelent átfogó európai versenyképességi jelentésében arra mutatott rá, hogy
- az elhibázott zöld átállás,
- a technológiai versenyben való leszakadás
- és az orosz-ukrán konfliktus következményei jelentősen felgyorsították Európa globális súlyának immár két évtizede tartó erodálódását.
Az Európai Unió ma már képtelen versenyezni Washingtonnal és Pekinggel, ráadásul a szigorú költségvetési fegyelem visszaállítása, Ukrajna feltétel nélküli támogatása és az Oroszországgal elmélyített kapcsolatok azonnali megszüntetése már az emberek életszínvonalát is kikezdték. Draghi a jelentésében világossá tette,
a szociális Európának versenyképességi fordulat nélkül rövidesen vége.
Álláspontja szerint az EU-t a válságból a közös hitelfelvétel és az uniós költségvetés jelentős átalakítása segítené kilábalni, de a stagnáló európai gazdaságnak a blokkosodás is árt, például a Kínával szembeni egyre ellenségesebb kereskedelmi lépések, amelyeknek egyedül Washington lehet a nyertese.
Szintén óriási kárt tett magában Európa a Moszkvával szemben bevezetett szankciókkal, elsősorban az olcsó orosz olaj- és földgázvásárlás azonnali megszüntetésével. Ennek következménye volt a lakosság jövedelmi helyzetét jelentősen rontó energiaválság, amely mára a recesszió közelébe sodorta Európa legnagyobb gazdaságát.
Németország ipara jelentős versenyhátrányba került a nyugati blokkon belül is, mivel jóval drágábban jut hozzá a termeléshez nélkülözhetetlen energiához, mint a tengerentúli és távol-keleti versenytársak.
Közben az EU ideológiai alapon vezényelt zöldpolitikája jelentős károkat okozott az autóiparban és a mezőgazdaságban.