Egyre inkább a szemünk előtt zajlik a globális hatalmi átrendeződés. A világrendszerváltás legnagyobb vesztese eddig Európa, ám Brüsszel továbbra is azzal van elfoglalva, hogy politikai súlyt adjon az uniós elitnek szinte azonnal behódoló Magyar Péternek. Orbán Viktor eközben meghirdette a gazdasági semlegességet.
Nyitókép: Alapjogokért Központ Facebook-oldala
Egyre gyorsabb és látványosabb a világban zajló politikai és gazdasági átalakulás folyamata, amelyre válaszul Orbán Viktor miniszterelnök szeptember elején meghirdette Magyarország új gazdaságpolitikai stratégiáját. A kormányfő a világrendszerváltás folyamatait idejekorán felismerve kiemelte, a gazdasági semlegesség az egyetlen lehetőségünk az átalakuló, blokkosodó világban arra, hogy a magyar gazdaság növekedése jelentősen meghaladja az Európai Unió növekedését.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nem blokkosodni, nem támogatni a szankciós politikát, mindenkivel kereskedni és jó gazdasági együttműködést kialakítani” – fogalmazott a miniszterelnök arról szólva, milyen gazdaságpolitikára van szükség.
A cél, hogy már 2025-től 3-6 százalékkal nőjön a hazai GDP. Ehhez a gazdasági semlegesség, mint új nemzetstratégiai irány mellett hozzájárul a kormány által októberben ismertetett 21 pontos gazdasági akcióterv is. Az intézkedéseknek köszönhetően a következő években
Ezt is ajánljuk a témában
A Magyar Közlöny részletesen közli a kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervét, amely három pilléren nyugszik.
Fontos, hogy a gazdasági semlegesség, mint új irány nem jelenti azt, hogy Magyarország eltávolodna a Nyugattól, továbbra is az Európai Unió és az Egyesült Államok maradnak Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerei és arról sincsen szó, hogy hazánk a jövőben ne akarna a nyugati szövetségi rendszer tagja maradni.
Orbán Viktor többször kiemelte, hogy a gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy Magyarország dönti el kivel üzletel, azzal üzletel, akivel megéri és saját értékeink alapján döntünk, minél távolabb tartva a gazdaságpolitikától az ideológiai megközelítést.
Összességében ez azt jelenti, hogy a világ minden tája felé nyitott lesz Magyarország, ezzel elkerülve a blokkosodást. A konnektivitás politikájának köszönhetően egyre többen lesznek érdekeltek abban, hogy a magyar gazdaság növekedjen és ne legyen kiszolgáltatva egyetlen globális erőközpontnak. A miniszterelnök többször is kiemelte,
A semleges gazdaságpolitikát a szuverenitásunk alapozza meg.
A gazdasági semlegesség a miniszterelnök szerint akkor valósulhat meg, ha
Magyarország megőrzi a finanszírozási-, a beruházási-, a piaci-, a digitális- és az energiasemlegességet.
Ez azt jelenti, hogy az ország finanszírozásában nem kizárólag Brüsszelre támaszkodunk, a gazdasági érdekek alapján engedjük be a külföldi beruházásokat, s nem ideológiai alapon döntünk. Nem csak az uniós közös piacon vagy a nyugati országok piacain kereskedünk, hanem azoknak adunk el, akik megvásárolják. A technológiai, infrastrukturális és innovációs beruházásokhoz a technológiát onnan szerezzük be, ahol az a legmodernebb és leghatékonyabb, míg az energiasemlegesség középpontjában az áll, hogy minél több energiát tudjunk magunknak megtermelni.
A világjárvány kirobbanásával 2020-tól visszafordíthatatlan globális átalakulás vette kezdetét, amelyet tovább gyorsított a 2022 óta tartó orosz-ukrán háború. Míg 2019-ig a Nyugat gazdasági hegemóniája megkérdőjelezhetetlen volt és a globális partnerség határozta meg a világpolitikát, addig a 2020-as években egy erőteljes blokkosodás figyelhető meg, miközben az erőközpontok eltolódtak. Ezt jól mutatja, hogy míg a 90-es években az Egyesült Államok a globális gazdaság negyedéhez járult hozzá és teljesítményét meg sem közelítette más ország, addig mára ez az arány csökkent, miközben Kína globális gazdasági hozzájárulása már megközelíti a 20 százalékot.
Noha még mindig az Egyesült Államok a világ legnagyobb gazdasága, a várakozások szerint India jelentős gazdasági növekedésének köszönhetően már az évtized végére a globális Kelet válik a világgazdaság motorjává. A globális Kelet országaival pedig egyre erősebb szövetséget alakítanak ki a globális Dél államai, miközben szerepe felértékelődik.
Mindez azt jelenti, hogy már nem beszélhetünk az Egyesült Államok és a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7 országok megkérdőjelezhetetlen gazdasági erőfölényéről. Mára a globális Kelet – elsősorban Kína és India – és a Dél sokkal gyorsabb gazdasági fejlődést produkál, mint a Nyugat, amely az Oroszországgal szemben elmélyített konfliktusa miatt egyre inkább elszigetelődik, több elemző szerint ez a blokkosodás a hidegháborús időkhöz hasonlítható.
A világ gyors átalakulása és az erőviszonyok eltolódása gyakorlatilag már a mindennapokban is tetten érhető. Az Orbán Viktor által felvázolt világrendszerváltás folyamatát tűpontosan a szemünk elé tárja, hogy a napokban tartotta a BRICS-csoport idei összejövetelét, ráadásul Oroszországban. A BRICS Oroszország, Kína, India és Brazília által 2009-ben alapított, kezdetben mindössze laza gazdasági együttműködésekre épülő szövetség volt. Ehhez képest az idei éves összejövetelen már 32 ország képviseltette magát, többségük a legmagasabb diplomáciai szinten.
Ezt is ajánljuk a témában
A BRICS-csoport vezető országai, Kína, India és Brazília is azt hangsúlyozta, fegyverszünetre és békére van szükség Ukrajnában.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök vezetésével zajló találkozón a nyugati országok nem vettek részt. Beszédes ugyanakkor, hogy a NATO-tag Törökország viszont részt vett a BRICS ülésén, ráadásul Erdogan elnök szorosabbra is fűzné a kapcsolatokat a csoporttal, miközben a globális déli és keleti országok – beleértve a Nyugat szövetségeseinek számító arab országok jelentős részét is – sorra kérik felvételüket.
A BRICS-csoport kibővített találkozóján ráadásul a 32, szinte mindenben különböző ország vezetője világossá tette, egyetlen közös céljuk van: a Nyugat által dominált világrend megváltoztatása.
A résztvevők – beleértve Kínát és Indiát – Putyin jelenlétében világossá tették azt is,
Ukrajna és Oroszország között mielőbbi fegyverszünetre és békére van szükség.
A BRICS-találkozó tehát egyértelmű bizonyítéka annak a gyors és látványos globális átrendeződésnek, amelyre Magyarország a gazdasági semlegesség politikájával és a minden irányba nyitottságával igyekszik megfelelő választ adni. Közben Brüsszel, Washington és London továbbra is Ukrajna korlátlan támogatásával próbálja meggyengíteni Oroszországot.
Mára világossá vált, hogy a nyugati országok nem tudták elszigetelni Moszkvát sem gazdaságilag, sem diplomáciailag.
Miközben a kínai gazdaság a fejlett országokhoz képest jóval gyorsabban nő, az Egyesült Államok pedig jelentős erőforrásokkal igyekszik fenntartani gazdasági súlyát és megőrizni versenyképességét, az Európai Unió egyre jobban leszakad a globális versenyben, ráadásul az európai elit látszólag ezért egyáltalán nem érzi magát felelősnek.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnökének nemrég megjelent átfogó európai versenyképességi jelentésében arra mutatott rá, hogy
Az Európai Unió ma már képtelen versenyezni Washingtonnal és Pekinggel, ráadásul a szigorú költségvetési fegyelem visszaállítása, Ukrajna feltétel nélküli támogatása és az Oroszországgal elmélyített kapcsolatok azonnali megszüntetése már az emberek életszínvonalát is kikezdték. Draghi a jelentésében világossá tette,
a szociális Európának versenyképességi fordulat nélkül rövidesen vége.
Álláspontja szerint az EU-t a válságból a közös hitelfelvétel és az uniós költségvetés jelentős átalakítása segítené kilábalni, de a stagnáló európai gazdaságnak a blokkosodás is árt, például a Kínával szembeni egyre ellenségesebb kereskedelmi lépések, amelyeknek egyedül Washington lehet a nyertese.
Szintén óriási kárt tett magában Európa a Moszkvával szemben bevezetett szankciókkal, elsősorban az olcsó orosz olaj- és földgázvásárlás azonnali megszüntetésével. Ennek következménye volt a lakosság jövedelmi helyzetét jelentősen rontó energiaválság, amely mára a recesszió közelébe sodorta Európa legnagyobb gazdaságát.
Németország ipara jelentős versenyhátrányba került a nyugati blokkon belül is, mivel jóval drágábban jut hozzá a termeléshez nélkülözhetetlen energiához, mint a tengerentúli és távol-keleti versenytársak.
Közben az EU ideológiai alapon vezényelt zöldpolitikája jelentős károkat okozott az autóiparban és a mezőgazdaságban.
Ezt is ajánljuk a témában
Brüsszel agrárprogramjára még hónapokat kell várni, miközben Budapest a kanyarban előzött.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió már nem tudja felvenni a versenyt a globális nagyágyúkkal, vagyis az Egyesült Államokkal és Kínával.
A Draghi-jelentés következtetései látszólag hidegen hagyták az újraválasztott Ursula von der Leyen bizottsági elnök vezette uniós intézményrendszert és Brüsszelben az elsődleges veszélyforrásként Oroszország mellett az európai parlamenti választásokon jelentősen megerősödött Patriótákat azonosítják.
Az unió soros elnökségét betöltő Magyarország átfogó versenyképességi csomagot készített, ám Orbán Viktor miniszterelnök ezt nem tudta bemutatni az Európai Parlament októberi plenáris ülésén, hiába ez lett volna az ülés legfontosabb napirendi pontja.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor szólalt fel ma az Európai Parlamentben, ahol kemény vitát folytatott több képviselővel, keményen visszaszólva von der Leyennek és Manfred Webernek is.
E helyett Ursula von der Leyen, Manfred Weber néppárti frakcióvezető és az európai pártcsaládok képviselői, valamint az Európai Néppárthoz csatlakozó Magyar Péter Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar kormányt támadta, ráadásul hazai belpolitikai témákkal.
A brüsszeli baloldali, zöldpárti, globalista politikai elit és az általuk támogatott Magyar Péter nyílt támadása Magyarországgal szemben, valamint a vitatott jogállami kifogásokra hivatkozva befagyasztott uniós források és a hazánk migrációs álláspontját büntető, naponta emelkedő bírság egyértelműen azt mutatja, hogy az EU nem csak politikai, de gazdasági eszközökkel is nyomást akar gyakorolni a magyar kormányra, amiért eltér a véleményünk az orosz-ukrán háborúról és a migráció kezeléséről.
Brüsszel politikai és gazdasági nyomásgyakorlását és a versenyképesség, mint az EU legfőbb kihívásával kapcsolatos magyar javaslattal kapcsolatos érdektelenséget figyelembe véve világos, hogy Magyarország miért nyerhet a gazdasági semlegességgel mint nyitott gazdaságpolitikai iránnyal, amelynek jelenleg a brüsszeli alternatívája az elszigetelődés és Ukrajna támogatásának prioritása lenne.
Ezt is ajánljuk a témában
A kereskedelmi globalizáció hanyatlásával szemben Magyarország és a kelet-közép-európai régió oázissá válhat a keleti–nyugati átjárhatóság területén. Kína ugyanazt teszi, amit az USA vagy az EU: közelebb viszi a termelést a meghódítani kívánt piachoz. Ezzel pedig önmagában senki nem jár rosszul.
Hányingerem van Magyar Pétertől, amikor Orbán Viktort a hazaáruló, gyilkos, gazember kommunista Kádár Jánoshoz merészeli hasonlítani.
Értesülések szerint kinttartózkodása alatt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és XIV. Leó pápával is találkozik.
„Orbán most már tényleg úgy hazudozik, mint Gyurcsány a fénykorában” – jelentette ki a kritikus az Önkényes Mérvadó című műsorban.
Magyar Péter beszéde közben sokan elmentek. Egy friss kutatásból úgy tűnik, nemcsak élőben nem érdekelte az embereket.
„Jövőre nem babra megy a játék. Védjük meg, amit közösen elértünk!” – fogalmazott a miniszterelnök.
Ha tényleg békét akarnak a tiszások, akkor mi bajuk van a budapesti békecsúccsal? Kovács András írása.
Nem mindennapi történet.
A jászvásáriak nem díjazták Nicușor Dan „hajlandóságát”. Romániában sem rajonganak a háborúpárti politikusokért.
