Fel kell venni a harcot a baloldali tényellenőrzőkkel – francia médiakutató a Mandinernek

Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton

***

A Transzparens Újságírásért Alapítvány a Mandinerrel közösen indítja el a Faktum tényellenőrző oldalt. A szervezők reményei szerint az új oldal hozzá fog járulni  közéleti diskurzus színvonalának emeléséhez, azáltal hogy szakmai alapokon nyugvó tényeket mutat be.

Az új platform elindításának alkalmával Claude Chollet, médiaszakértővel, az Observatoire du journalisme (OJIM) médiafigyelő szervezet elnökével beszélgettünk.

– jelentette ki lapunk kérdésére Chollet. 

Emlékeztetett, az Observatoire de Journalism-ot 2012-ben hozták létre, a Transzparens Újságírásért Alapítványt hat évvel ezelőtt, ugyanakkor hiába vannak jelen jóval régebb óta Franciaországban, a magyar szervezet helyzete teljesen más, sokkal kedvezőbb médiaviszonyok között működik, hiszen Magyarországon már jó ideje konzervatív kormány van hatalmon – fejtette ki.

Chollet kifejtette, a tényellenőrzés már önmagában is egy igen idő- és energiaigényes tevékenység, hiszen a médiát, a közbeszédet folyamatosan figyelni kell. A Transzparens Újságírásért Alapítvány azonban ezen még egy lépéssel tovább szeretne lépni. A puszta tényellenőrzés mellett utánkövetést is végeznek, és mélyebb elemzéseket is megjelentetnek az egyes esetekről. Ez szerinte rendkívül értékes munka, ugyanakkor valóba jelentős energiaforrásra van szükség hozzá.

A tényellenőrzés, mint műfaj tekintetében Chollet úgy vélte, Franciaország és Magyarország helyzete azonos ebben a kérdésben,

ennek az oka persze egyszerű: a francia újságírók többsége baloldali. „Mi ezért igyekszünk ebben példát mutatni a jobboldalnak” – mondta.

Szerinte a tényellenőrzés nagyon divatos lett, ugyanakkor nemcsak divatos, de egy nagyon hatékony eszköz is. Önmagában a tények ellenőrzése egy semleges műfaj, ennek ellenére a baloldal politikai célokra használja, és ahelyett, hogy valódi tényellenőrzést végeznének, valójában álhíreket kreálnak.

Egy jól működő jobboldali tényellenőrzés a cenzúra elleni harcban is hasznos eszköz lehet. Mivel a jobboldal által alátámasztott tények új viszonyítási pontokat jelenthetnek a baloldallal szemben – magyarázta.

Chollet véleménye szerint önmagában azzal, hogy egy szervezet egy másik országból kap támogatást, nincs feltétlenül baj, amennyiben ezt elismeri, és felvállalja, hogy bizonyos érdekeket képvisel. Éppen ezért nem volt értelme betiltani bizonyos orosz médiumokat sem az EU-ban az ukrajnai háború kirobbanása után – vélekedett. Az RT-ről mindenki tudja, hogy orosz érdekeket szolgál, de ugyanígy tudja mindenki, hogy a francia médiumok pedig francia érdekeket szolgálnak, és így tovább. Szerinte

A franciaországi tapasztalatokkal kapcsolatban elmondta, hogy amikor létrehozták Observatoire du journalisme a fősodrú média válasza az elhallgatás volt, egyszerűen nem vettek róla tudomást. Aztán volt olyan alkalom is, hogy bíróság elé állították a szervezetet, de nem tudtak rajta fogást tartani, mivel ők valóban a tények alapján dolgoznak.

Arra a kérdésre, hogy hol húzódik a határvonal az újságírás a politikai aktivizmus között, azt felelte, hogy ezt rendkívül nehéz meghatározni. Az újságíróknak munkájuk során viszont nem szabad megmásítani a valóságot. Ezt persze nem könnyű manapság betartani.

ez tulajdonképpen nem felülről jön” – mondta.

A hétköznap leginkább egymást cenzúrázzák az újságírók, Franciaországban például a bevándorlás esetében, ha egy – akár kezdő – újságíró úgy véli, hogy a bevándorlás kockázatokat rejt magában, és ezt szeretné írni, akkor kollégái nagy valószínűséggel azonnal megkérdőjelezik, hogy „közéjük “ tartozik-e, valamint szélsőségesnek titulálják. Ez egy alkalmazkodási kényszert szül, amely végül egyfajta öncenzúrához vezet a baloldali médiában.

***