A magyarok megmutatták Varsónak, de ennek még a spanyolok is csodájára jártak
2024. november 06. 11:21
Függetlenként csak a lelkesedés és esetlegesen egy bőkezű támogató jelenthet megváltást, Cibulya Nikol lelkesedését pedig nem érheti kritika.
2024. november 06. 11:21
8 p
2
2
8
Mentés
Nyitókép: Vertigo Média, Holnap meghalok
Holnap meghalok! – a barátok és közeli hozzátartozók pedig csak döbbenten állnak, mikor Irma (Kurta Niké), a fiatal kismama ezt közli, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. Nem teszi könnyebbé a helyzetet, hogy Irma édesanyja halálának évfordulója van, amit a nő egy erdei kis házban próbál átvészelni, elcsalogatva magához mindenkit, aki csak számít. Kivétel ez alól gyermeke édesapja, akit láthatóan nem is nagyon szeretne látni.
Traumák, múltbéli démonok, bűntudat, női metaforák – minden adott egy fesztiváldíjhoz, nem igaz? Varsó legalábbis így gondolta.
A pápaválasztás misztikuma eddig viszonylag rejtve volt az átlag halandó előtt, de az utóbbi időben kapunk némi betekintést. A Konklávé is ezt biztosítja, de nem biztos, hogy örülünk neki.
Holnap meghalok
Mondja Irma a film feléhez közeledve, mi pedig még mindig nem tudjuk eldönteni, hogy valós-e az aggodalom vagy sem. Ekkor már ott van testvére, Marci (Kerekes Márton), barátnője, Steffi (Piti Emőke) és a barátja, Donát (Baki Dániel). Utóbbi a tipikus füvezős fickó, aki részben a poénokat szállítja, részben pedig cinkos a misztikumban. Ő a fura rendőr srác a Kabinlázból, a falu bolondja a Péntek 13-ból, akit senki sem vesz igazán komolyan. De nem is kell. A nagyobb baj az,
hogy a többieket sem tudjuk igazán komolyan venni, mert mintha még soha nem találkoztak volna, és mintha egy gagyi komédia szövegeit adták volna a szájukba.
Komolyan, néha olyan dialógusokat hallhatunk, hogy kínomban már-már hangosan felnevettem a moziteremben, mert normális esetben annyira életidegenek. Persze, értem én, hogy a helyzet is szó szerint életidegen, de ennek jelzésére nem ez a legjobb eszköz. Bár szerintem nem is ez volt a cél. Mert viccnek meg elég rossz. Pedig ebben az erdei házban amúgy történnek érdekes dolgok, miközben felszínre kerülnek a régi traumák és az újak, leásunk a lélek gyermekkori mélyére és a többi.
Egyébként meg már belemenni is fárasztó, hogy a 2014-es A Babadook és a 2009-es Triangle óta mennyire mennek a bűntudattal telített, női, traumatizált filmek – noha itt egy kicsit másról van szó. És ehhez a kicsit máshoz azért mind a rendezés, mind a remek operatőri munka (Kiszler Dániel), mind a vágás (Bonta Luca) és a zene (Sperling Andor) hozzájárul. Van egy kis jumpscare és egy erdei ágyas durvább jelenet, hogy a Holnap meghalok beleférjen a divatos horror kategóriába, de ettől függetlenül ez egy dráma.
Egy nem túl szimpatikus főhősnő kálváriája és tudatalatti elmerülése a traumák tengerében, melyben szinte megfullad, közben pedig leránt magával mindenkit a fenékig.
Ha van a sci-fi-akció műfajnak ikonikus alakja, akkor az 1984-es film egyik legfontosabb karaktere még olyanok mellett is esélyes a címre, mint a Ragadozó.
Mondhatni, ismerősei sem tudják, mire számíthatnak, már ha egyáltalán van valami, amire számítani lehet, elvégre még az utolsó utáni percekben is azon gondolkodunk, hogy mit láttunk. Amivel alapesetben nincs is akkora baj, de egy kis kapaszkodó azért jó lett volna a női hormonok és tragédia szülte érzések áradása közben. A már említett problémák (színészek közötti kémia és dialógusok) mellett pedig az ember nem is annyira érzi magában a késztetést, hogy ennél mélyebbre ásson, mikor a valószerűtlenül bugyuta önismereti jelenetből kiindulva más sem gondolta ezt sokkal komolyabban.
GALÉRIA: Holnap meghalok
A Varsóban különdíjat nyert független magyar horror/dráma
Valamikor meghalok
Vághatná rá Irma megnyilvánulására bárki, és pontosan ugyanannyi jelentősége lenne a kijelentésnek. Hogy a Varsói Nemzetközi Filmfesztivál díjazta csiszolatlan gyémánt vagy csak egy kidolgozatlan, de tehetségekkel kibélelt ötlet, azt majd az idő eldönti. Én személy szerint nem voltam oda érte, bár rossz filmnek sem tartom. De egyfelől nem horror, hanem dráma, másfelől tipikusan filmfesztiválos közönségfilm, amit már csak a divatos témák miatt is túlértékelnek, a moziba viszont sokkal kevésbé való.
Ezzel együtt mégis gratulálok és együtt örülök a stábbal, valamint Cibulya Nikol rendezőnővel, elvégre független magyar filmként eljutni Varsóba, majd ott különdíjat kapni nem kis dolog. A magyar film ráadásul már egy spanyol fesztivált is megjárt.
Lassan itt a nyakunkon az amerikai elnökválasztás, így egyre izgatottabb mindenki, miközben a kampány is egyre erőteljesebbé válik. Annyira, hogy a harcba még egy iráni rendező is beszállt.
Mégis kérve kérem a hölgyet, hogy legközelebb, ha van egy jó, akár személyes, akár a valóságtól kellően és rémisztően elrugaszkodott ötlete, a párbeszédek megírásához kérjen külső, akár profi segítséget! Emellett nem árt a színészeket sem kicsit szigorúbban fogni, és ha egy jelenet nem működik velük, akkor azt újra felvenni. Így legközelebb remélhetőleg tényleg remekmű, a nézőnek is élvezetes alkotás születik. Amihez szorítok.
És akkor talán, sem holnap, sem a film alatt és végéig nem hal meg senki.
A 81 perces Holnap meghalok november 7-től nézhető meg a magyar mozikban, megtekintése 16 éven aluliaknak nem ajánlott.
Brutálisan indul, hogy aztán megható szabadulástörténetté kerekedve mindenkinek reményt adjon Till Attila új filmje. Az És mi van Tomival? egyszerre beszél az alkoholfüggőség bugyrairól, az érintettek és a hozzátartozók pokoljárásáról és arról, hogy nincs az a sötét, ahova ne sütne be néha a nap. Interjúnk.
Százmilliót gombfocira? De Kálmán bá már rivallna is rám, hogy ez szektorlabda, és lényegében igaza van. De hogy ki az a Kálmán és honnan jött a százmillió?
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
Az Oscar rengeteg változáson ment keresztül az évek alatt, és bár sokan nem veszik már komolyan, még mindig az egyik legrangosabb filmes esemény, amelyen a magyarok rendszeresen nyerik el a díjakat.