Trump filmvámjai megüthetik a magyar filmipart

42 milliárdos hazai fejlesztés  

Január végén Orbán Viktor miniszterelnök adta át a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának műtermeit. Az ottani gyárat öt évvel korábban kezdték el jelentősen fejleszteni, míg a stúdiókomplexum ez év elejétől 10 ezer négyzetméternyi műteremmel és 20 ezer négyzetméternyi kiszolgálóhelyiséggel bővült. Az M1 és a Hirado.hu közös hírháttérműsorában Káel Csaba akkor kiemelte: a magyar filmtörténet szempontjából fontos beruházásról van szó, mert utoljára 89 éve, 1936-ban építettek állami filmstúdiót hazánkban. Mint mondta, a megelőző években már épült két stúdió, egy díszletváros, valamint egy hatalmas medence, amelyen akár tengeri jeleneteket is lehet forgatni, a mostani bővítésének köszönhetően azonban ötszörösére nőtt a stúdióterület. 

A kapacitásbővítés fő indoka az volt, hogy az elmúlt években négy-ötszörösére nőtt a szakmában csak szervizmunkáknak nevezett projektek volumene, ennél több produkciót pedig azért nem tudtak befogadni, mert nem volt több stúdiónk hozzá. Bár a fejlesztés 42 milliárd forintba került az államnak, Káel szerint a bevételeknek köszönhetően tíz éven belül meg is térül a beruházás. A kormánybiztos a Hirado.hu portálnak hangsúlyozta, a hazai szakemberek munkája iránt folyamatosan nő a kereslet a filmes világban, hiszen míg korábban csupán a produkciókat forgatták nálunk, és az utómunkákat Hollywoodban végezték, addig mostanra ezen a területen is egyre többször bekapcsolódnak a magyarok. A kormánybiztos hozzátette: céljuk az is, hogy a magyar filmkészítőket is támogassák, és azt szeretnék, ha a két korábbi stúdiót a jövőben ők használnák. 

Káel Csaba szerint a Nemzeti Filmintézet (NFI) más országokhoz képest sokat lépett előre azzal, hogy pár éve elindította saját streamingszolgáltatását Filmio néven, és ebbe szeretné bevonni a cseh és lengyel kollégákat is, hogy a jövőben egy közös, közép-európai platform épüljön fel. Beszélt arról is, hogy az Andy Vajna-féle Nemzeti Filmalapból sok mindent átörökítettek a Nemzeti Filmintézetbe, az elmúlt években azonban nagy változások zajlottak a világban, ezért olyan támogatási rendszert dolgoztak ki, amely már nem csupán a mozi-, hanem a dokumentum- és animációs filmek, valamint a televízióra és streamingre készülő sorozatok elkészültét is segíti. Szerinte most leginkább a sorozatok képesek arra, hogy nemzetközileg is ismertté tegyék egy-egy magyar hős életét, így a Hunyadi támogatása a NFI számára nem csupán gazdasági, de kulturális küldetés is volt. 

Piaci viszonyok 

Egy az ágazatot jól ismerő színész arról beszélt, hogy sokat dolgozik ezekkel a cégekkel, sok amerikai filmnek végeznek itt filmservice-szolgáltatásokat. „Most még nincs semmi hír, nem érzékelik a középvezetők, hogy nagy visszaesés lehet. Én személy szerint rettegek, mert ha az amerikai filmek esnek vissza, az jobban érintheti az ágazatot, mint elsőre gondolnánk” – fejti ki. Ugyanis a tengerentúli produkciók gyártási költsége sokkal magasabb, mint más nemzeteké, tehát ha sikeresek, akkor nagyobb hasznot hoznak Magyarországnak. Ráadásul a nagy volumenű projektek nagyobb foglalkoztatottságot is jelentenek, még akkor is, ha csak néhány hónapról van szó. Ugyanis a nagy amerikai produkciók gyakran hosszú távú munkalehetőséget biztosítanak az alacsonyabb szintű kiszolgáló személyzettől az operatőrökig. „Ha nem férsz be egy filmbe, akkor ott a másik három, mindig van új és még újabb lehetőség.” A szakmabeliek úgy látják, hogy Trump lépése negatívan befolyásolhatja a magyar filmservice-ipart, a kisebb költségvetésű produkciók számára pedig kérdés, hogy képesek lesznek-e megfizetni ezeket a stúdiókat, illetve hogy így ez utóbbiak mikor térülnek majd meg.

Mi történt az elmúlt években? 

A 2023-as évben az amerikai forgatókönyvírók és színészek sztrájkja miatt a nagy hollywoodi produkciók hetekre, akár hónapokra leálltak Magyarországon is, a második fél évben pedig főként kisebb európai és független filmek forogtak, így az éves költés 200 milliárd forint körül alakult. Ám a tavalyi a sztrájkok befejeztével rekordév volt itthon is: a hazai filmiparág először könyvelhetett el több mint egymilliárd dolláros (mintegy 370 milliárd forintos) éves költést. 

Az ágazati adatok szerint magyar filmiparban jelenleg közel 20 ezren dolgoznak, a stábokban a hazai szakemberek aránya átlagosan eléri vagy meg is haladja a 80 százalékot, miközben az elmúlt öt évben a külföldi produkciók magyarországi költése megháromszorozódott, a szervizmunka (bérgyártás) volumene pedig dinamikusan nőtt.  

Az amerikai produkciók egy jól körülhatárolható, egyre látványosabb része – legalább részben – Magyarországon készül bérgyártásban, főként a kedvező költségek, a szakemberek színvonala, a modern infrastruktúra és az adókedvezmények miatt. 

Az amerikai stúdiók évente több tízmilliárd forintot költenek Magyarországon, és ezek közül például csak a Dűne 2. közel 15 milliárd forintos adó-visszatérítést kapott. 

Az elmúlt 20 évben több mint 500 nemzetközi produkció forgott hazánkban, köztük az említett amerikai blockbusterek. A magyar filmes szaktudást Oscar-díjakkal, illetve Oscar jelöléssel is elismerték: így például a 2021-es Dűne és a Szegény párák (Poor Things) díszletberendezői, Sipos Zsuzsanna és Mihalek Zsuzsa Oscart kaptak, A brutalista (The Brutalist) vágója, Jancsó Dávid jelölt volt, a film pedig más kategóriában kapott is Oscart. 

Költségelőny: harmada-fele a magyar költségszint 

Iparági információk szerint Amerikában egy statiszta alaphangon 100-150 dolláros (35–53 ezer forintos) napi bért kap, ami jóval több, mint az itthoni, 20 ezer forint körüli, így például napi 300 statisztával számolva egy adott produkció, ami körülbelül három hónapig is tarthat, itthon félmilliárd forinttal kevesebből kijön. Egy hasonló projektben Amerikában 500 millió helyett 1-1,5 milliárd forintnyi dollárt emészt fel csak a stáb gázsija, nem is beszélve az összetettebb munkákról, munkafolyamatokról. Erre jön a 30 százalékos magyar adó-visszatérítés, vagyis az sem kizárt, hogy az amerikaiaknak akár 100 százalékos büntetővámmal együtt is megéri a magyarországi gyártás. De persze az is lehet, hogy puszta fenyegetés marad a kirívó mértékű amerikai filmvámterv, mint az a nagyobb ágazatok esetén történt az elmúlt hetekben.

A Nemzeti Filmintézet támogatásainak friss sikerei 

Ez év első negyedében a Nemzeti Filmintézet által támogatott filmek és sorozatok rekordokat döntöttek a mozikban és a televíziókban, a legnézettebb magyar sorozat hetek óta a TV2-n futó Hunyadi lett. Január és március között 642 305 néző választotta az NFI támogatott filmjeit, amelyek 1,528 milliárd forint bevételt hoztak. A Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés vígjáték több mint 800 ezer nézővel a rendszerváltás óta a legnézettebb magyar film lett. A tévében a Most vagy soha! 241 ezer nézőt vonzott, míg a Ványa bácsi – Buborékkeringő a Duna Tv-n mintegy 73 ezer nézőt ért el. A Netflixen is kiemelkedtek az NFI által támogatott alkotások, mint a Ma este gyilkolunk és a Most vagy soha.  

Lakos Nóra alkotása, a Véletlenül írtam egy könyvet, miután az Akategóriás Tallinn Black Nights Filmfesztivál Just Film versenyében tavaly novemberben elnyerte a legjobb filmnek járó fődíjat, márciusban a Montreali Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál fődíját is besöpörte. A legjobb rövidfilmnek járó Kristály Medvét hozta el Balogh Mirjána Wish You Were Ear című animációja a 75. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról februárban. Csáki László Netflixen is megnézhető Kék Pelikan című animációs dokumentumfilmjét pedig három hónap alatt három fesztiválon ismerték el: Brüsszelben (Anima), Brazíliában (AnimaVerso: legjobb rendező, legjobb vágó) és Amszterdam nemzetközi animációs fesztiválján (Kaboom) is díjazták. A második negyedévben a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült filmek közül elsőként a Dargay Attila eredeti tervei alapján készült Csongor és Tünde című családi mesefilm érkezett meg április 17-én országszerte a mozikba.