Tavaly több mint egymilliárd dollárt hozott össze a magyar filmipar, legalább négyszer annyit, mint 2018-ban – az amerikai szuperprodukciókra kivetni tervezett Trump-vám ugyanakkor most kiüthet minket a nyeregből. Bár a filmipar csupán fél százalékot tesz ki a hazai GDP-ből, mégis nagy presztízsértékről és mintegy 20 ezer munkahelyről van szó.
Tavalyelőtt a magyar filmipar teljes költése 835 millió euró (mintegy 319 milliárd forint, azaz 900 millió dollár) volt. Ez négyszerese a 2018-as értéknek, és ágazati becslések szerint tavaly a magyarországi filmgyártás teljes költése átlépte az egymilliárd dolláros küszöböt. Ezzel – amint Káel Csaba filmipari kormánybiztos korábban elmondta –
hazánk Londont követve Európa második legnagyobb filmgyártási bázisa lett.
Ezt a fejlődést azonban most derékba törhetik Donald Trump tervei, amelyek lényege, hogy 100 százalékos vámmal sújtja azokat az amerikai produkciókat, amelyeket nem az Egyesült Államokban forgatnak, és amelyek kiaknázták az olyan helyszínek költségelőnyét, mint Magyarország.
Természetesen óriási összegről van szó, ám nemzetgazdasági szinten inkább a presztízsértéke, a helyszínek turisztikai vonzerejének növekedése, valamint a stábok indirekt költése az, ami jobban számít, illetve az ágazatban foglalkoztatott mintegy 20 ezer ember jövedelmének esetleges változása. A hazai GDP-ben a filmipar fél százalék alatti, 0,045 ezreléket képvisel, ráadásul az egyes szuperprodukciók egyedileg is mozgatják ezt az értéket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a filmipar nem számít, de nyilvánvaló, hogy ha be is vezetik ezeket a vámokat, az sem nullázza le az amerikai bérgyártást, nem is szólva a hazai, illetve az európai koprodukciókról. Magyarán: nemzetgazdasági szinten még egy esetleges jelentős filmipari visszaesés sem fog statisztikai értelemben sokat nyomni a latban, bár néhány csőben lévő szuperprodukció elvesztése az említett presztízsértékben, a kapcsolódó költésekben, továbbá az újonnan épült fóti, mogyoródi filmstúdiók kapacitásának kihasználtságán esetleg tetten érhető lesz. Fontos azonban tudni, hogy a nagy filmek egy-két évvel előre lekötik a nagyobb stúdiókapacitásokat és az utómunkák is jól tervezhetők – erősíti meg egy névtelenséget kérő ágazati forrásunk.
Ugyanakkor Trump bejelentését követően a hazai, bérgyártásra szakosodott szereplők most tanácstalanok, de remélik, hogy a nagyobb, például a járműgyártó ágazatban látott alkudozásra itt is sor kerül, és végül nem az eredeti formájukban valósulnak meg az amerikai belső piacot védő, minket (is) sújtó büntetővám-elképzelések.
Az is felmerült a háttérbeszélgetéseken, hogy a Magyarországon régóta működő filmtámogatási rendszer még kedvezőbb is lehetne, ám ez nemcsak költségvetési, de politikai kérdés is, hiszen az amerikai kormányzat akár gazdasági támadásnak is vehet egy olyan lépést, amellyel olcsóbbá válna a magyarországi filmgyártás. A nálunk forgó produkciók, a hazaiak és a külföldiek egyaránt, közvetett állami támogatásként, adó-visszatérítés formájában visszaigényelhetik a gyártási költségeik harminc százalékát. A többség él is ezzel a lehetőséggel – nyilatkozta korábban Káel Csaba filmügyi kormánybiztos.
Káel Csaba a napokban reagált a Pénzcentrum.hu megkeresésére: szerinte bármit is tervez Trump a bérgyártással, amely hazánkat is jelentősen érintené, ezek kidolgozása hosszabb folyamat. A portál emlékeztet arra, hogy 2018-ban, Andy Vajna halálának évében fogadták el azt a törvényt, amelynek értelmében akár 30 százalékos adó-visszatérítést is kaphatnak a külföldi alkotások, ha hazánkban forgatnak. Így évek óta több hollywoodi szuperprodukció is készült itt – például a hatalmas sikerrel futott Vaják (The Witcher), Bruce Willisszel a Die Hard 5., illetve a Scarlett Johansonnal vászonra vitt Fekete Özvegy (Black Widow) is.
A filmes támogatások odaítéléséről többek között a Nemzeti Filmintézet (NFI) hivatott dönteni, amelynek a vezetője Káel Csaba, ám ezen a szinten „egyelőre nem aggódnak Trump bejelentése miatt” – fogalmaz a Pénzcentrum.hu.
A magyarországi filmstúdiók jelenleg tele vannak nemzetközi és hazai produkciókkal. Az esetleges, a hazai filmipart is érintő amerikai védővámok részleteinek összeállítása és bevezetése – mint említettük – ehosszabb ügymenet. Addig is további, a magyar filmipar szereplőinek előnyös együttműködési és koprodukciós lehetőségekről egyeztetünk külföldi partnereinkkel világszerte, több kontinensen – írta a portál kérdéseire Káel Csaba. A Pénzcentrum szerint a kormánybiztos arra nem adott választ, hogy ha Trump a szokott sebességével vezetné be az új vámot, akkor az hány hazai filmes szakembert érintene, valamint azt sem tudták meg, hogy mennyire érintené a hazai bérgyártást, ha életbe lépne a filmekre és sorozatokra vonatkozó százszázalékos védővám.
Január végén Orbán Viktor miniszterelnök adta át a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának műtermeit. Az ottani gyárat öt évvel korábban kezdték el jelentősen fejleszteni, míg a stúdiókomplexum ez év elejétől 10 ezer négyzetméternyi műteremmel és 20 ezer négyzetméternyi kiszolgálóhelyiséggel bővült. Az M1 és a Hirado.hu közös hírháttérműsorában Káel Csaba akkor kiemelte: a magyar filmtörténet szempontjából fontos beruházásról van szó, mert utoljára 89 éve, 1936-ban építettek állami filmstúdiót hazánkban. Mint mondta, a megelőző években már épült két stúdió, egy díszletváros, valamint egy hatalmas medence, amelyen akár tengeri jeleneteket is lehet forgatni, a mostani bővítésének köszönhetően azonban ötszörösére nőtt a stúdióterület.
A kapacitásbővítés fő indoka az volt, hogy az elmúlt években négy-ötszörösére nőtt a szakmában csak szervizmunkáknak nevezett projektek volumene, ennél több produkciót pedig azért nem tudtak befogadni, mert nem volt több stúdiónk hozzá. Bár a fejlesztés 42 milliárd forintba került az államnak, Káel szerint a bevételeknek köszönhetően tíz éven belül meg is térül a beruházás. A kormánybiztos a Hirado.hu portálnak hangsúlyozta, a hazai szakemberek munkája iránt folyamatosan nő a kereslet a filmes világban, hiszen míg korábban csupán a produkciókat forgatták nálunk, és az utómunkákat Hollywoodban végezték, addig mostanra ezen a területen is egyre többször bekapcsolódnak a magyarok. A kormánybiztos hozzátette: céljuk az is, hogy a magyar filmkészítőket is támogassák, és azt szeretnék, ha a két korábbi stúdiót a jövőben ők használnák.
Káel Csaba szerint a Nemzeti Filmintézet (NFI) más országokhoz képest sokat lépett előre azzal, hogy pár éve elindította saját streamingszolgáltatását Filmio néven, és ebbe szeretné bevonni a cseh és lengyel kollégákat is, hogy a jövőben egy közös, közép-európai platform épüljön fel. Beszélt arról is, hogy az Andy Vajna-féle Nemzeti Filmalapból sok mindent átörökítettek a Nemzeti Filmintézetbe, az elmúlt években azonban nagy változások zajlottak a világban, ezért olyan támogatási rendszert dolgoztak ki, amely már nem csupán a mozi-, hanem a dokumentum- és animációs filmek, valamint a televízióra és streamingre készülő sorozatok elkészültét is segíti. Szerinte most leginkább a sorozatok képesek arra, hogy nemzetközileg is ismertté tegyék egy-egy magyar hős életét, így a Hunyadi támogatása a NFI számára nem csupán gazdasági, de kulturális küldetés is volt.
Egy az ágazatot jól ismerő színész arról beszélt, hogy sokat dolgozik ezekkel a cégekkel, sok amerikai filmnek végeznek itt filmservice-szolgáltatásokat. „Most még nincs semmi hír, nem érzékelik a középvezetők, hogy nagy visszaesés lehet. Én személy szerint rettegek, mert ha az amerikai filmek esnek vissza, az jobban érintheti az ágazatot, mint elsőre gondolnánk” – fejti ki. Ugyanis a tengerentúli produkciók gyártási költsége sokkal magasabb, mint más nemzeteké, tehát ha sikeresek, akkor nagyobb hasznot hoznak Magyarországnak. Ráadásul a nagy volumenű projektek nagyobb foglalkoztatottságot is jelentenek, még akkor is, ha csak néhány hónapról van szó. Ugyanis a nagy amerikai produkciók gyakran hosszú távú munkalehetőséget biztosítanak az alacsonyabb szintű kiszolgáló személyzettől az operatőrökig. „Ha nem férsz be egy filmbe, akkor ott a másik három, mindig van új és még újabb lehetőség.” A szakmabeliek úgy látják, hogy Trump lépése negatívan befolyásolhatja a magyar filmservice-ipart, a kisebb költségvetésű produkciók számára pedig kérdés, hogy képesek lesznek-e megfizetni ezeket a stúdiókat, illetve hogy így ez utóbbiak mikor térülnek majd meg.
Egy ideje már tudható, hogy folytatást kap Liu Cixin nagy sikerű regénytrilógiájának adaptációja, A 3-test-probléma, amely mögött olyan nevek állnak, mint David Benioff és D. B. Weiss, a Trónok harca alkotói. Ráadásul a Netflix egyszerre rögtön két évadot rendelt be a sorozatból, most pedig az is kiderült, hogy az első évad egyesült királyságbeli forgatási helyszínei után jelentős részben Magyarországra hozzák a gyártást.
Eddig az olyan kiemelt streamingtartalmak, mint például A Vaják (The Witcher) jelentős része, illetve a Dűne folytatása is hazánkban készült. A nagy kérdés, hogy
vajon hogyan vámolják meg ezeket az európai gyártású tartalmakat, ha végül egy amerikai platform globális kínálatába kerülnek.
Melyik ponton kerülhet rájuk illeték, és mi lehet egyáltalán a vám alapja: a kész produkció, a streamingszolgáltatásból származó bevétel vagy a gyártási költség?
A 3-test-probléma magyarországi gyártását koordináló Pioneer Stillking Andrássy Kft. Az idén június 7-én kezdi a munkát, a forgatás augusztus 7-én indul, és előreláthatólag 2027. február 8-ig tart. A hírek szerint a produkció összköltsége 96,2 milliárd forint lesz, amelyből 77 milliárdot Magyarországon költenek el. A 2. és 3. évad 11 epizódból áll majd.
A 2023-as évben az amerikai forgatókönyvírók és színészek sztrájkja miatt a nagy hollywoodi produkciók hetekre, akár hónapokra leálltak Magyarországon is, a második fél évben pedig főként kisebb európai és független filmek forogtak, így az éves költés 200 milliárd forint körül alakult. Ám a tavalyi a sztrájkok befejeztével rekordév volt itthon is: a hazai filmiparág először könyvelhetett el több mint egymilliárd dolláros (mintegy 370 milliárd forintos) éves költést.
Az ágazati adatok szerint magyar filmiparban jelenleg közel 20 ezren dolgoznak, a stábokban a hazai szakemberek aránya átlagosan eléri vagy meg is haladja a 80 százalékot, miközben az elmúlt öt évben a külföldi produkciók magyarországi költése megháromszorozódott, a szervizmunka (bérgyártás) volumene pedig dinamikusan nőtt.
Az amerikai produkciók egy jól körülhatárolható, egyre látványosabb része – legalább részben – Magyarországon készül bérgyártásban, főként a kedvező költségek, a szakemberek színvonala, a modern infrastruktúra és az adókedvezmények miatt.
Az amerikai stúdiók évente több tízmilliárd forintot költenek Magyarországon, és ezek közül például csak a Dűne 2. közel 15 milliárd forintos adó-visszatérítést kapott.
Az elmúlt 20 évben több mint 500 nemzetközi produkció forgott hazánkban, köztük az említett amerikai blockbusterek. A magyar filmes szaktudást Oscar-díjakkal, illetve Oscar jelöléssel is elismerték: így például a 2021-es Dűne és a Szegény párák (Poor Things) díszletberendezői, Sipos Zsuzsanna és Mihalek Zsuzsa Oscart kaptak, A brutalista (The Brutalist) vágója, Jancsó Dávid jelölt volt, a film pedig más kategóriában kapott is Oscart.
Iparági információk szerint Amerikában egy statiszta alaphangon 100-150 dolláros (35–53 ezer forintos) napi bért kap, ami jóval több, mint az itthoni, 20 ezer forint körüli, így például napi 300 statisztával számolva egy adott produkció, ami körülbelül három hónapig is tarthat, itthon félmilliárd forinttal kevesebből kijön. Egy hasonló projektben Amerikában 500 millió helyett 1-1,5 milliárd forintnyi dollárt emészt fel csak a stáb gázsija, nem is beszélve az összetettebb munkákról, munkafolyamatokról. Erre jön a 30 százalékos magyar adó-visszatérítés, vagyis az sem kizárt, hogy az amerikaiaknak akár 100 százalékos büntetővámmal együtt is megéri a magyarországi gyártás. De persze az is lehet, hogy puszta fenyegetés marad a kirívó mértékű amerikai filmvámterv, mint az a nagyobb ágazatok esetén történt az elmúlt hetekben.
| Az elmúlt években forgatott ismertebb hollywoodi produkciók Magyarországon |
| – Dűne 1–2. (Denis Villeneuve) – Oscar díja hazai díszletberendezőnek |
| – Szegény párák (Poor Things) (Yorgos Lanthimos, Emma Stone főszereplésével) – Oscar a hazai díszletberendezőnek |
| – Gran Turismo |
| – A brutalista (The Brutalist, Oscar-jelölt magyar vágás) |
| – Alien: Romulus |
| – Death of a Unicorn (Paul Rudd, Jenna Ortega) |
| – The Entertainment System Is Down* |
| *Ruben Östlund rendező filmje Keanu Reeves, Kirsten Dunst főszerepésével az idén forog Budapesten |
| Forrás: Makronóm-gyűjtés |
Ez év első negyedében a Nemzeti Filmintézet által támogatott filmek és sorozatok rekordokat döntöttek a mozikban és a televíziókban, a legnézettebb magyar sorozat hetek óta a TV2-n futó Hunyadi lett. Január és március között 642 305 néző választotta az NFI támogatott filmjeit, amelyek 1,528 milliárd forint bevételt hoztak. A Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés vígjáték több mint 800 ezer nézővel a rendszerváltás óta a legnézettebb magyar film lett. A tévében a Most vagy soha! 241 ezer nézőt vonzott, míg a Ványa bácsi – Buborékkeringő a Duna Tv-n mintegy 73 ezer nézőt ért el. A Netflixen is kiemelkedtek az NFI által támogatott alkotások, mint a Ma este gyilkolunk és a Most vagy soha.
Lakos Nóra alkotása, a Véletlenül írtam egy könyvet, miután az Akategóriás Tallinn Black Nights Filmfesztivál Just Film versenyében tavaly novemberben elnyerte a legjobb filmnek járó fődíjat, márciusban a Montreali Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál fődíját is besöpörte. A legjobb rövidfilmnek járó Kristály Medvét hozta el Balogh Mirjána Wish You Were Ear című animációja a 75. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról februárban. Csáki László Netflixen is megnézhető Kék Pelikan című animációs dokumentumfilmjét pedig három hónap alatt három fesztiválon ismerték el: Brüsszelben (Anima), Brazíliában (AnimaVerso: legjobb rendező, legjobb vágó) és Amszterdam nemzetközi animációs fesztiválján (Kaboom) is díjazták. A második negyedévben a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült filmek közül elsőként a Dargay Attila eredeti tervei alapján készült Csongor és Tünde című családi mesefilm érkezett meg április 17-én országszerte a mozikba.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Balogh Zoltán
Az amerikai elnök szerint Magyarország azért működik jól, mert Orbán Viktor szigorú migrációs politikát folytatott – szerinte „nulla bevándorlót engedett be”.
Az Egyesült Államok jelentős haderőt vezényelt a Karib-térségbe, vadászgépekkel a világ legnagyobb repülőgép-hordozójával és Tomahawk rakétákkal felszerelve.
Már alig maradt lehetőség újabb szankciók bevezetésére Oroszország ellen.
A britek célja az volt, hogy az Egyesült Királyság álláspontja közvetlenül jusson el az oroszokhoz.
Orbán washingtoni fogadtatása megmutatta, mennyit ér az uniós „erkölcsi fölény” a valóságban.
A közmédia manipulált felvétele után jogi eljárást indít az amerikai elnök.
Két férfit letartóztattak.
