Kuripla János, az MKÖ vezetője elárulta: az ösztöndíjasok közel háromnegyedét tovább foglalkoztatják a minisztériumok. Interjúnk.
Nyitókép: Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram
Sokadik éve indul útjára a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram (MKÖ). Történt-e változás a program lebonyolításában, mire számíthatnak az idei évfolyamra jelentkezők?
2025. lesz a tizenötödik év, hogy valamilyen formában megvalósul az ösztöndíjprogram, de 2019 óta kimondottan a központi közigazgatásnak, a minisztériumok részére keresünk pályakezdőket. A program tíz hónapot ölel fel, amelyből hét hónapot egy általuk választott minisztériumban, hármat pedig külföldön – egy szintén általuk választott nagykövetségen vagy konzulátuson töltenek a jelentkezők.
Az idei, 2024-es évfolyam jellegzetessége, hogy az MKÖ a magyar uniós elnökséget 16 ösztöndíjassal támogatja. Az itthoni szakaszból négy hónap a felkészüléssel telt el, majd július 1-től a pályakezdők Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén dolgoznak teljes állásban az uniós elnökség végéig, hat hónapon keresztül Brüsszelben.
Hány ösztöndíjasnak van hely a programban, illetve mennyire tartod versenyképesnek az MKÖ kínálati repertoárját a versenyszféra lehetőségeihez képest?
Minden évfolyamba 60 ösztöndíjast veszünk fel. Azt gondolom, hogy tisztességes és versenyképes juttatást biztosítunk a pályakezdőknek, ami a belföldi, hét hónapos szakaszban havi nettó háromszázezer forintot jelent.
Az ösztöndíjprogram keretrendszere évek óta változatlan, folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy nagy az érdeklődés, és évről-évre sikeres a jelentkezési időszak.
Minden évben közel négyszeres a túljelentkezés, ami jól mutatja, hogy töretlen az érdeklődés az MKÖ iránt.
Két hét telt el az idei jelentkezési időszakból, és most is szép számmal érkeznek be hozzánk a pályázatok. Fontos megjegyezni, hogy a kormányzati, minisztériumi oldalról is jelentős fogadókészség mutatkozik a pályakezdők iránt.
Úgy hiszem, ami kiemel minket a többi ösztöndíjprogram, illetve a versenyszféra adta lehetőségek közül, hogy – egy-egy senior kolléga segítségével – személyes mentorálást biztosítunk ösztöndíjasainknak. Ez azt jelenti, hogy nem egyedül kell megbirkózniuk a szakmai kihívásokkal, valamint a beilleszkedés nehézségeivel, hanem dedikált segítséget kapnak – akár egy korábbi ösztöndíjas személyében.
Van még egy olyan tényező, ami miatt az MKÖ különösen vonzó lehet a pályakezdők számára: minden héten közéleti és szakmai előadásokat, kulturális és közösségépítő programokat szervezünk az ösztöndíjasoknak. Minisztereket, államtitkárokat, egy-egy terület neves képviselőit hívjuk el, hogy mutassák be munkásságukat a fiataloknak.
Mit érdemes tudni a külföldi szakaszról?
Sokkal több helyre tudunk ösztöndíjast küldeni például egy Erasmus-ösztöndíjjal összevetésben, illetve jóval magasabb a támogatás összege is. Az MKÖ-s ösztöndíjasok a külföldi képzés során átlagosan 670 ezer forintot kapnak, ami az adott ország megélhetési költségeihez van igazítva. Célunk, hogy ez az összeg lehetőleg az ösztöndíjasok összes kiadását fedezze – az utazástól, a szálláson át, egészen a napi kiadásokig.
A program indulása óta 56 országban jártak már ösztöndíjasaink, ami jól mutatja, hogy szinte mindenhova tudunk küldeni fiatalokat. Csakhogy példákat említsek: idén először van ösztöndíjasunk a Fülöp-szigeteken, de Szingapúrt és Pekinget is bevette már az MKÖ.
Kik jelentkeznek többségében az MKÖ-re? Milyen arányban vannak jelen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) diplomázott hallgatók a programban?
Minden egyetemről szívesen várjuk a jelentkezőket, akiknek négy bemeneti követelménynek kell megfelelniük: 30 év alatti, diplomás pályakezdők, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek és legalább középfokon beszélnek egy idegen nyelvet.
Jelentős kontingenst tesznek ki a pályázók körében a NKE-n végzett diplomások, de mégsem ők alkotják a többséget. Alapvetően a fővárosi egyetemek vannak felülreprezentálva – már csak a méreténél fogva is az ELTE adja a legtöbb pályázót. Őket követik a pázmányosok, majd az NKE-n diplomát szerzett fiatalok.
Kifejezetten keressük és értékeljük azokat a pályázókat, akik valamilyen különleges szakterületi végzettséggel vagy érdeklődéssel rendelkeznek. Hozzáteszem, a minisztériumok is nagyon hamar lecsapnak ezekre az ösztöndíjasokra. Volt már növényorvos, de bányamérnök kollégánk is.
A programnak deklarált célja, hogy magasan képzett, nyelveket beszélő és külföldi tapasztalattal rendelkező szakemberekkel biztosítsa a magyar közigazgatás számára az utánpótlást.
Vállalhat további munkát egy ösztöndíjas a program mellett?
A felvételt nyertek ösztöndíjas jogviszonyban a belföldi szakasz alatt heti 40 órában vannak foglalkoztatva. Ez azt jelenti, hogy más munkaviszonyban nem, ugyanakkor hallgatói jogviszonyban állhatnak: számtalan példa van arra, hogy az MKÖ mellett valaki mesterképzést végez.
Mennyire szólhatnak bele a pályázók, hogy melyik minisztériumba kerülnek a belföldi szakasz során?
Maximálisan. A jelentkezés első fázisában arra kérjük a pályázókat, hogy jelöljék meg azt a három minisztériumot, ahol a legszívesebben szereznének tapasztalatot a belföldi időszakban. A külföldi szakasznál is természetesen a pályázók választják ki a fogadóországot.
Az idő igazol: a végzett ösztöndíjasok milyen arányban maradnak a közigazgatásban, illetve milyen karrierutak állnak a pályakezdők előtt?
Azt mondhatom, aki sikerrel elvégzi a programot, nagy eséllyel egy kormánytisztviselői kinevezéssel tudja beindítani közszolgálati életpályáját.
Az elmúlt évek számai azt mutatják, hogy az ösztöndíjasok közel háromnegyedét tovább foglalkoztatják a minisztériumok.
2011 óta közel 1100 ösztöndíjas vett részt a programban, és több mint 750 kormánytisztviselőt adtunk a közigazgatásnak: közülük mára már többen osztályvezetők, főosztályvezetők, de vannak, akik diplomáciai karrierbe kezdtek, tehát érdeklődésüknek megfelelően rengeteg lehetőség vár az MKÖ részvevőire.
A Tisza Párt elnöke az autójában ülve várta, hogy bemenjen a gyerekotthonba. Magyar nem mert kiszállni az autóból, csak az utolsó pillanatban, testőre kíséretében.
Eközben a kormány „nagyotmondás helyett” sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is – mutatott rá Suppan Gergely.
Filozófusok fektették le egy új irány alapelveit.
A kitoloncolandók száma elérheti a 15 millió főt.
2019-ben Karácsony Gergely, lakásügynökséget ígért, amit a 2024-ig nem sikerült felállítani.
Politikai okokból büntet az Európai Unió.
Kritikus lesz a következő két hónap – mutatott rá a Fidesz politikusa.
„Nem fogjuk hagyni, nem élhet vissza a képviselői hatalmával” – üzenték meg a Tisza Párt elnökének.
