Üzemanyagárak: döntött a Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. október 08. 21:53

Az olajárak esetén a közel-keleti fejleményeket egyelőre sem bagatellizálni, sem túlértékelni nem érdemes.

2024. október 08. 21:53
null

Nyitókép: Totalcar

A cikk szerzője a Világgazdaság munkatársa.

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi felülvizsgálata alapján szeptemberben az autósok kedvezőbb áron tankolhattak hazánkban, mint a szomszédos országokban. Így továbbra sincs szükség beavatkozásra. A fentiek mellett nem lehet szó nélkül hagyni a közel-keleti eszkalációt sem, mert az is hat az olajárakra.

Nem tankolhatnak drágábban itthon

Október nyolcadikán ismét emelkedtek az hazai üzemanyagárak, a benzin három, a gázolaj hat forinttal lett drágább. Így az átlagár az előbbi esetében literenként 590, az utóbbi esetén 601 forintot jelent. 

Abban nincs semmi meglepő, hogy az üzemanyagok ára hetente többször is változik. Ezt a kormány szoros figyelemmel kíséri, miután az elmúlt hónapokban a Nemzetgazdasági Minisztérium nem győzte elégszer hangsúlyozni, 

hogy az autósok nem tankolhatnak drágábban hazánkban, mint amennyiért a szomszédos országokban kínálják az üzemanyagot. 

A kitétel az volt, hogy ha a hazai kereskedők ezzel ellentétesen áraznak, akkor a kormány nem vár a beavatkozással. Ez nyilván a hatósági ár bevezetését jelentené.

Havi adatszolgáltatás alapján

Érdemes tudni, hogy korábban hetente figyelte az árak mozgását a nemzetgazdasági tárca, ezt azonban a Magyar Ásványolaj Szövetség és a Független Benzinkutasok Szövetségének kezdeményezésére megváltoztatta. 

Az új rendszer szerint az árak nyomon követése havi adatszolgáltatás alapján történik. 

Ez csökkenti az egyes országokra jellemző eltérések torzító hatását. És akkor tegyük fel a kérdést: hol tartunk mos,mi mutatott a legutóbbi felülvizsgálat?

A Nemzetgazdasági Minisztérium a minap közölte, hogy Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján szeptemberben Magyarországon a benzin átlagára két forinttal volt kedvezőbb a szomszédos országok átlagáránál, míg a gázolaj ára egy forinttal került kevesebbe. A KSH adatai szerint mind a benzin, mind pedig a dízel üzemanyag átlagára érdemben csökkent az augusztusban mért értékekhez képest.

Az EU Weekly Oil Bulletin kimutatásai alapján szeptemberben a 95-ös oktánszámú benzin átlagára Magyarországon 585 forint volt, ami húsz forintos csökkenést jelent az előző havi adatokhoz képest. A dízel üzemanyag szeptemberi átlagára 592 forint volt hazánkban, ami 19 forintos mérséklődést jelent augusztushoz képest. A szomszédos országok közül szeptemberben Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is magasabb átlagos benzinár volt megfigyelhető, míg a dízel átlagára Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában haladta meg a magyar értéket.

Mindezzel kapcsolatban a minisztérium kiemelte, hogy a háború hatására megemelkedett üzemanyagárak letörésének, a kormány intézkedéseinek köszönhetően a magyar lakosság jelenleg 66 forinttal olcsóbban tankolhat benzint, és 71 forinttal kedvezőbb áron juthat dízelhez, mint az áprilisi és februári csúcsértékek idején.

Közel-keleti eszkaláció hatása

A fentiek mellett nem lehet szó nélkül hagyni a közel-keleti eszkalációt, mert az is hat az olajárakra. Ezzel kapcsolatban Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának a vezetője a közösségi oldalán jelezte: gyakori mondás, hogy a tőzsdén nem szabad sem dramatizálni, sem bagatelizálni. 

Az iráni rakétatámadás olajpiaci következményei kapcsán a média két csapdába is belesétált.

A kommentárok egyfelől kibontakozó káoszról szólnak. Ez a hordónként mindössze néhány dolláros ármozgás fényében túlzás. Másfelől azonban azok az elemzések, melyek a globális olajexport negyven százalékát áteresztő Hormuzi-szoros lehetséges lezárására mindössze 20-25 dolláros áremelkedést becsülnek, túlzottan optimisták.

Valójában egyáltalán nincs tapasztalatunk abban, hogy egy ekkora volumen kiesése mit eredményezne a globális piacon. A gödör tehát, amelyben az eszkalációval kerülhetnénk, sokkal mélyebb is lehet. A jelenlegi állás szerint tehát korai kongatni a vészharangot, mert egyelőre nincs baj. Ezzel együtt azonban azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a konfliktus mélyülése beláthatatlan kockázatokat eredményezhet” – fogalmazott Kiss Gergely szakértő.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!