Zöldpolitikai nagyüzem van Magyarországon
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
A kormány jövedelempolitikájával kívánja a továbbiakban is segíteni a háztartásokat. A cél az, hogy a társadalom alsó jövedelemosztálya is felzárkózzon, többet tudjon fogyasztani. Ennek hangsúlyos része lesz a családi adókedvezmény kibővítése a következő egy-két évben.
A gazdasági teljesítmény felpörgetéséhez új intézkedések bevezetését tervezi a kormány. Ennek első lépései már ismertek. Így lesz a diákhitelhez hasonló munkáshitel, tőkejuttatást kapnak a kis- és középvállalkozások, állandósul a 13. havi nyugdíj, valamint kétszeresére nő a gyermekek után járó adókedvezmény. Ezúttal ez utóbbi ponttal foglalkozunk kicsit részletesebben.
A 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormány kezdetektől kiemelt figyelmet fordít a családpolitikájára. A Világgazdaság a minap emlékeztetett arra a családi adókedvezmény mértékét mindig az eltartottak száma alapján határozzák meg. Az idei költségvetésből az állam 320 milliárd forintot fordít rá, amit plusz 52 milliárdnyi járulékkedvezmény egészít ki. A megduplázása nagyságrendileg egymillió háztartást érintene és nagyjából 160 milliárd forint pluszráfordítást jelentene a költségvetésben, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,24-0,25 százalékát teszi ki. Az emeléssel az egygyerekesek havi nettó tízezer forintja húszezer forintra, a kétgyermekeseké gyermekenként negyvenezer forintra emelkedne.
Három gyerek esetén a családi adókedvezmény maximális összege jelenleg havonta 99 ezer forint. Háromnál több gyerek esetén jelenleg további havi 33 ezer forint jár minden egyes gyerek után, tehát például négy gyerek után havi 132 ezer, öt gyerek után havi 165 ezer forint a családi adókedvezmény mértéke. A duplázás értelmében ez jövőre havi 66 ezer forintra emelkedne minden egyes gyerek után.
Egyértelműen kijelenthető, hogy az Orbán-kormánynak a családpolitika nemzetstratégiai kérdés, legalábbis így fogalmazott korábban a Magyar Nemzet megkeresésére Szakáli István Loránd, aki akkor még a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza volt. Ma már pedig az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója. Miről is van szó? Egyenesen arról, hogy a magyar kormány szerint az egész Európát és azon belül Magyarországot sújtó demográfiai kihívásokra az egyetlen elfogadható válasz a családok támogatása, azaz segíteni kell abban, hogy minél több gyermek szülessen. Kutatások bizonyítják, hogy a magyar fiatalok előzetesen több gyermeket terveznek, mint amennyi végül megszületik, ezért arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy a vágyott gyermekek világra jöhessenek. Ennek egyik akadálya lehet a rossz anyagi helyzet, tehát ezt el kell hárítani.
A kormány családpolitikája kapcsán meg kell jegyezni, hogy ezzel összefüggésben fontos a munkaalapú társadalom működtetése is, amely az elmúlt évek következetes munkája alatt épült ki. Azaz: akik dolgoznak, azok járulnak hozzá az adóforintjaikon keresztül a társadalom jólétéhez, és akik gyermeket vállalnak, cserébe nagyobb támogatást kapnak. Ha kedvezményeket nem kötnénk munkavégzéshez, akkor a segélyalapú társadalom irányába lépnénk vissza.
Varga Mihály pénzügyminiszter a minap megerősítette, hogy Magyarországon munkaalapú gazdaság épült ki az elmúlt tizenöt évben, amely a válságok alatt is kiállta a próbát.
– A hazai adókörnyezet és a tőkevonzerő, valamint a családtámogatási rendszer is a legjobbak között van Európában. Emellett az uniós átlag feletti magyar gazdasági növekedés szintén megalapozza a pozitív jövőképünket – tett hozzá.