Nyomás alá került Brüsszel, bizonyítania kell elkötelezettségét akkor is, ha ezzel a fél világnak fájdalmat okoz

Nyitókép: Ivan Valencia/Bloomberg via Getty Images

Németország arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy halassza el a december végétől életbelépő, erdőirtásmentes termékekről szóló rendeletet (EUDR). Az új szabályozás lényege, hogy a harmadik országokból érkező, meghatározott termékek gyártóinak és forgalmazóinak igazolniuk kell, hogy az adott termék előállítása nem járt erdőirtással.

Ez a gyakorlatban ugyanakkor komoly problémát okoz mind a harmadik országok kormányainak, mind az érintett termelőknek, gyártóknak és kereskedőknek. A nehézséget elsősorban az jelenti, hogy az érintett kereskedelmi partnerek óriási adminisztrációs kötelezettséget kaptak a nyakukba azzal, hogy tanúsítaniuk kell, valóban erdőírtásmentes terméket értékesítenek az európai piacokon. Brüsszel ugyanakkor nem tette közzé a tavaszra ígért részletes iránymutatásokat és nem készült el az egységes informatikai rendszer sem.

Ha nem sikerül megállapodniuk az uniós intézményeknek és a tagállamoknak az EUDR decemberi életbelépésének elhalasztásáról, vagy más, az érintetteket támogató lépésekről, akkor olyan termékek behozatalát kell átmenetileg felfüggeszteni, mint a kakaó, a kávé, vagy a különböző faanyagok.

Bizonyítani kell: a fák a helyükön vannak

Az erdőirtásmentes termékekről szóló szabályozás célja, hogy csak olyan áru érkezhessen az uniós piacokra, amelyek előállításához nem kellett erdőterületeket beáldozni. A szabályozás 

• a szójára,
• a fára,
• a gumira,
• a kávéra,
• a kakaóra
• és a szarvasmarhára vonatkozik.
   

A gyakorlatban ez azt jelenti, ha például Brazíliából származó szója vagy marhahús érkezik az EU-ba, akkor az adott vállalkozásnak rendelkeznie kell olyan tanúsítvánnyal, amely igazolja, sem a szójatermesztéshez, sem a legeltetéshez nem kellett erdőket felszámolni. A tanúsítvány formai követelményeit az Európai Unió határozza meg. 

A cél ugyanakkor nem vitatott sem az uniós országok és intézmények között, sem a kereskedelmi partnerek részéről. Gyakorlatilag mindenki valamilyen könnyítést kérne annak érdekében, hogy a rendszer élesedése ne vezessen az érintett termékek esetén átmeneti vagy tartós hiányhoz.

Nehéz az adatszolgáltatás a kakaóültetvényen

A tanúsítás és az EU által elvált adminisztrációs kötelezettség ugyanakkor több területen is lehetetlen kihívásnak bizonyul. Noha az erdőírtás legnagyobb részben a nagyvállalatok hibája, pont a kistermelőknek nincs módjuk igazolni, ők nem bántották a fákat. 

Ennek oka, hogy a kakaót és a kávét szinte csak családi gazdaságok termesztik, ugyanakkor a termővidékeken az érintettek túlnyomó része nem rendelkezik informatikai infrastruktúrával, ráadásul az alul iskolázottság miatt az elvárt dokumentumok és tanúsítványok megszerzése gyakorlatilag reménytelen. Ha az eszközök és a megfelelő tudásszint meglenne, akkor sem valószínű, hogy a szabályok maradéktalan betartásával járó költségeket elő tudnák teremteni az érintettek.

Vizsgázik a Green Deal

Brüsszel ugyanakkor komoly politikai nyomás alá került, mivel az európai parlamenti választások óta ez az első olyan ügy, amelyre sokan Ursula von der Leyen vizsgafeladataként tekintenek: ha az Európai Bizottság enged a rendelet lazítására tett kéréseknek, azzal azt sugallja, letért a korábbi ambiciózus zöld átmenet felé vezető útról és feladja a Green Deal-t. Ha pedig ragaszkodik az elfogadott forgatókönyvhöz, akkor 

Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában olyan aggodalmakat is megfogalmaztak a túlnyomórészt német konzervatív képviselők, amelyek arról szólnak, hogy a szójaimport csökkenése akár komoly takarmányellátási zavarhoz is vezethet.

Brüsszel is mulasztott, mivel nem tette közzé a rendelet betartását elősegítő részletszabályozást és az egységes informatikai rendszer sem készült még el. A zöldek és a baloldali frakciók ráadásul hallani sem akarnak az EUDR élesítésének elhalasztásáról, szerintük az uniós piacon értékesítő vállalkozóknak elegendő idejük volt a felkészülésre. 

Az Euractiv brüsszeli forrásokra hivatkozva arról értesült, a tervek szerint nem lenne elhalasztva a decemberi határidő – német javaslatra fél évvel –, ugyanakkor két átmeneti év segítené a rendszer élesítését. Ebben az időszakban a rendelet maradéktalan végrehajtásának hiánya még nem vezetne szankciókhoz és korlátozásokhoz.

Az erdőirtással érintett termékek tilalmának elhalasztásáról szóló vita várhatóan az újonnan felálló uniós intézmények egyik első nagy csörtéje lehet, ráadásul mind a jobboldali, mind a baloldali frakciók határozott, ám eltérő álláspontot képviselnek a végrehajtással kapcsolatban.

Washington is káoszra számít

A kibocsátó országokban egyes kereskedők már behúzták a vészféket. Ennek oka, hogy több termény esetén jelenleg is zajlik az ültetési időszak, vagyis a mezőgazdasági alapanyag-termelésben már hónapokkal ezelőtt biztosra kellett menniük a felvásárlóknak.

Az Európai Unió évente 3,5 milliárd értékben importál az Egyesült Államokból faipari termékeket, elsősorban papírt és cellulózt. Az amerikai faipari szereplőknek is igazolniuk kellene, hogy a felhasznált alapanyag nem 2020 után kivágott erdőkből származik. 

Mivel a cellulóz- és papírgyártáshoz az amerikai vállalatok is faipari melléktermékeket, például faforgácsot használnak, képtelenek megfelelni az EU-s előírásoknak, mivel ezeknek a melléktermékeknek a származását lehetetlen meghatározni, főleg dokumentumokkal igazolni. 

Az EU szabályozása a gyakorlatban kivitelezhetetlen követelményeket támaszt, amelyek szükségtelenül korlátozzák az olyan alacsony kockázatú országokból származó termékek kereskedelmét, amelyek felelősen és fenntartható módon irányítják az ellátási láncokat. Ilyen ország az EU legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok