Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk az édesszájúaknak, mutatjuk, mennyivel drágulhat a csokoládé
A kakaó világpiaci ára egy év alatt 300 százalékkal emelkedett, a kínálat harmadával esett vissza.
Washington sürgeti az Európai Uniót, hogy halassza el az erdőirtással összefüggő törvényt, mert bevezetése az amerikai gyártóknak is árt.
Nyitókép: Marco Antonio Rezende/Brazil Photos/LightRocket via Getty Images
Hamarosan életbe lép az Európai Unió erdőirtással összefüggő törvénye, amely megtiltja, hogy a közösség olyan alapanyagokat és termékeket importáljon, amelyek előállításához erdőket vágtak ki vagy gyermekeket dolgoztattak. Az uniós szabály bevezetése ellen korábban több uniós ország és tiltakozott, a részletszabályok egy részét pedig maga Brüsszel halasztotta el, de
ezúttal már az Egyesült Államok is arra figyelmeztette Brüsszelt, ne vezesse be a korlátozást.
Washington szerint az amerikai gazdák is hátrányt szenvednek az EU szigora miatt.
A problémát az okozza, hogy a zömében fejlődő országok hatóságai nem tudják megfelelően igazolni, hogy az EU-ba szállító vállalatok termékei megfelelnek az elvárásoknak. Ez pedig elriasztja a befektetőket, mivel a szabályozás bevezetése esetén annak gyakorlati megfelelése szinte képtelenség. Amennyiben az EU előírások életbe lépnek, jelentősen lecsökkenhet, vagy akár meg is szűnhet az olyan máshonnan nem pótolható élelmiszeripari alapanyagok, mint
Szintén érintené a szigorítás a marhahús, a szója és a gumi behozatalát, ám ezek más térségekből – ha magasabb áron is – pótolhatók.
Hiába halasztotta el Brüsszel a szabályok egy részének idén decemberi bevezetését, a kibocsátó országokban egyes kereskedők már behúzták a vészféket. Ennek oka, hogy több termény esetén jelenleg is zajlik az ültetési időszak, vagyis a mezőgazdasági alapanyag-termelésben már most biztosra kell menniük a felvásárlóknak.
A legnagyobb bizonytalanságot az a részletszabály okozza, ami megkülönbözteti az importőr országokat aszerint, hogy az erőirtás szempontjából milyen kockázatúak. A magas kockázatú országokból érkező árut meglehetősen aprólékos ellenőrzés alá vetik az uniós hatóságok, és a dokumentumoknak is rendbe kell lenniük. A globális dél érintett országai és az Európai Unió között diplomáciai feszültséghez vezetett szabályozás.
Az Európai Unió évente 3,5 milliárd értékben importál az Egyesült Államokból faipari termékeket, elsősorban papírt és cellulózt – írja a Financial Times. Az amerikai faipari szereplőknek is igazolniuk kellene, hogy a felhasznált alapanyag nem 2020 után kivágott erdőkből származik.
Mivel a cellulóz- és papírgyártáshoz az amerikai vállalatok is faipari melléktermékeket, például faforgácsot használnak, képtelenek megfelelni az EU-s előírásoknak, mivel ezeknek a melléktermékeknek a származását lehetetlen meghatározni, főleg dokumentumokkal igazolni.
Az EU szabályozása a gyakorlatban kivitelezhetetlen követelményeket támaszt, amelyek szükségtelenül korlátozzák az olyan alacsony kockázatú országokból származó termékek kereskedelmét, amelyek felelősen és fenntartható módon irányítják az ellátási láncokat. Ilyen ország az EU legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok
– áll a brit lap birtokába jutott, Brüsszelnek címzett washingtoni kongresszusi levélben.
Az Egyesült Államok mellett Ausztria vezetésével az uniós agrárminiszterek, valamint az ENSZ is kifogásolja az uniós erdőirtási szigort, de az Európai Bizottság mezőgazdasági és kereskedelmi biztosai is a halasztás mellett érveltek.
Az ENSZ álláspontja szerint az EU a korlátozással pont a fejlődő, szegény országok kistermelőit zárja ki a piacáról, akiknek esélyük sincs beszerezni az unió által elvárt dokumentumokat és korlátozottak a bizonyítási lehetőségeik. Ez pedig globális élelmezés-biztonsági kockázatokat rejt, mivel az érintett kistermelők az egyetlen – szerény – bevételi forrásoktól eshetnek el. Ráadásul az Európa komoly kakaó- és kávéhiánnyal szembesülhet rövid idő alatt, mivel e két növényt a trópusi esőerdők kárára termesztik egyre nagyobb területen, ugyanakkor más éghajlaton nem teremnek meg, így az EU-ba legfeljebb a szabályok megkerülésével, viszonteladón keresztül, jóval drágábban érkezhetnek.
Ám az is elképzelhető, hogy máshova szállítják a kakaó- és kávébabot a kereskedők, mivel a globális kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, négyszeresére emelkedett néhány hónap leforgása alatt a kakaó világpiaci ára. A globális pánikot az okozza, hogy a világ legnagyobb kakaóvidékein, Ghánában és Elefántcsontparton a szélsőséges időjárás és az elavult, öreg ültetvényeket fertőző betegség miatt az átlagos termés alig több mint felére van remény, miközben a kakaó iránti kereslet világszerte nő, és a kínálat már korábban is nehezen fedezte a keresletet. Ennek következménye, hogy
a csokoládé ára hamarosan az egekbe szökhet, az árrobbanás már elkezdődött.
Nem minden édességet érint a kakaóválság, elsősorban a magas kakaótartalmú, jobb minőségű csokoládék ára nőhet. A gyártók első körben ugyanakkor a recepteken változtatnak, például nagyobb arányban jelenik meg az üzletekben a levegővel felfújt csoki és a tejcsokoládé, de jellemző a zsugorinfláció is, vagyis a kiszerelések méretének csökkentése. A szakemberek szerint 5-10 év, mire helyreáll a piac, mivel több trópusi ország a közép-afrikai kakaóültetvényeken jelentkező válság hatására kezdett ültetvénytelepítésekbe.
A verseny és a piacszerzési törekvések közepette aligha figyelembe véve az EU teljesíthetetlen erdőirtási szabályozását.
Ezt is ajánljuk a témában
A kakaó világpiaci ára egy év alatt 300 százalékkal emelkedett, a kínálat harmadával esett vissza.