Migráció, genderügyek, Brüsszel – ezekről is megkérdezte már a kormány a lakosságot

Nyitókép: MTI/Kovács Attila 

Ahogy azt a Mandiner megírta korábban, a kormány Európában egyedülálló demokratikus párbeszédet vezetett be és alkalmaz 2010 óta, ezzel jelentős politikai, gazdasági, társadalmi, gazdasági kérdésben kérve ki a magyar emberek véleményét. A Brüsszel által szankciókkal sújtott Európa-védelem és bevándorláspolitika ráadásul nem is az egyetlen téma, amellyel kapcsolatban népi konszenzus született.

A nemzeti konzultációk során többek között az alkotmányozásban, a Covid-járvánnyal kapcsolatban, a Brüsszeli érdekképviseletben, a nemzeti szuverenitás kérdéseiben, sőt a Soros-hálózat belügyi beavatkozásaival kapcsolatos válaszlépéseknél is szót kaptak a választópolgárok, amivel a jelentős döntéseknél közös nevezőt lehetett találni a kormány és a magyar állampolgárok álláspontja között.

Talán a legfontosabb magyarországi népszavazás 2016. október 2-án zajlott le, mikor az országos referendum során a jogosult állampolgárok migrációs kérdésben nyilváníthatták ki a véleményüket. A kérdés egészen pontosan így szólt:

Ez a kérdés a 2015-ben kirobbant európai migrációs válság kapcsán merült föl. A kérdés fontosságának ellenére a népszavazás végül érvénytelen lett, mert a szavazásra jogosultak felénél is kevesebb érvényes szavazat érkezett be. Mégis, az érvényesen szavazók több mint 98%-a nemmel válaszolt a feltett kérdésre, ezzel megmutatva a kormánynak a hivatalos politikai irányt

2022-ben Magyarország jövője és a magyar nemzedék jövője számára is rendkívül fontos kérdéseket vetett fel a kormány, mikor az állampolgároknak a gyermekek nemi átalakító műtétjéről és a köznevelési intézményekben történő szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokról kellett dönteniük. És bár az olyan kérdések ezúttal is egyértelműnek bizonyultak, mint az, hogy

– a beérkező eredmények alapján a népszavazás ezúttal sem volt érvényes. A kérdésekre kapott válaszok alapján elkészített összegzést az alábbi linkre kattintva ma is el lehet olvasni, és bizony ezekből is látszik, hogy míg az érvényes választ adók jelentős része ezúttal is a konzervatív értékrend alapján látja a témát, ahhoz így is elegen szabotálták az eredményt, hogy az végül érvénytelenné váljon.

A kormány tehát a jogosult magyar állampolgárok érvényes szavazatai alapján több esetben is lépett, sőt szembe is fordult Brüsszel akaratával, amit utóbbi a „demokratikus alapokra helyezve” szankciókkal büntetett és büntetne mind a mai napig. Közben pedig diktatúrával vádolja a magyar kormányt.