Új elemek a hatmilliós, támogatott otthonfelújítási programban
Az 1990 végéig megépült családi házak energia-korszerűsítését célzó Otthonfelújítási Program (OFP) kapcsán új elemek jelentek meg.
Számos takarékossági lépéssel a jelenlegi átlagáraknál 20-25 százalékkal olcsóbb, maximum 1,2 millió forintos négyzetméterenkénti áron ki lehet hozni az átlagosnál egyszerűbb új építésű lakásokat.
Nyitókép: Allan Baxter / Getty images
A megfizethető lakás és a lakhatás megteremtése a kormány új gazdaságpolitikájának egyik sarkalatos eleme lesz, ezért a Világgazdaság utánajárt annak, hogyan lehet praktikusan olcsóbb egy lakóház megépítése, illetve melyek a legfőbb költségcsökkentő, illetve -növelő tényezők.
Ezt is ajánljuk a témában
Az 1990 végéig megépült családi házak energia-korszerűsítését célzó Otthonfelújítási Program (OFP) kapcsán új elemek jelentek meg.
A lap szerint jelenleg másfél millió forint a budapesti új építésű lakások négyzetméterenkénti átlagára, ami a leendő vevők többsége számára már túl drágának számít. De ezek után joggal vetődik fel a kérdés, hogyan tehető olcsóbbá a lakásépítés.
A lakásáfa csökkentése már megtörtént: 27 helyett 5 százalék értékesítési áfa terheli az ingatlanokat,
a rozsdaövezetekben, az egykori iparterületek, barna zónák helyén még ezt is visszaigényelhetik a vevők. Az áfa azonban nem építési, hanem értékesítési költségtétel, amit a vevő az államnak fizet, nem a kivitelezőnek, ingatlanfejlesztőnek.
A Világgazdaság megkérdezte a több mint négyezer lakást már felhúzó, jelenleg 750 budapesti lakás építését végző Metrodom cégcsoport műszaki igazgatóját, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnökét, Kiss Gábort, hogy melyek a főbb értékmódosító tényezők.
Ezt is ajánljuk a témában
Érdemes tudni, hogy a következő 10-15 évben akkor is nagyon magas lesz a lakásbefektetések hozama, ha a jövőben a korábbi érték felével számolunk. Csuhay Attilát, az ingatlanprojektek menedzselésével foglalkozó GPM Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Akkor lehet olcsóbb a lakás:
• ha a telek kedvező árú, vagy akár térítésmentesen jut hozzá a fejlesztő, például önkormányzattól vagy állami cégtől vásárolja: a telekár ugyanis önmagában a költségek 15 százalékát jelenti;
• ha a közművesítettség – tehát a pluszközmű-kapacitás kiépítése – nem piaci áron, hanem kedvezőbben történik, például állami program keretében;
• a műszaki tartalomban jelentős szorzó, hogy mit terveznek az épületbe, ami ha nem prémium-, hanem standard termék, akkor a költséghatékonyabb előregyártott elemek használata kerül előtérbe;
• a jól használható, de méretében kompakt kialakítás, ugyanakkor az új építészeti előírásokra, a Tékában szereplő megnövelt minimum-szobaméretekre, nagyobb belmagasságra figyelemmel kell lenni;
• ha az előírt parkolószám érdemi csökkentésére van lehetőség;
• ha kedvező kamatozású a projekthitel;
• ha a mennyiségi hatás érvényesülhet, mert egy 20 lakásos és egy 200 lakásos projektben az egy lakásra jutó költség a volumenhatással mérséklődik;
• ha a lakóépület homlokzata egyszerű megjelenésű, olcsó dizájnelemekkel megoldott;
• ha nincs vagy nagyon olcsó konyhabútorral készül el az új lakás.
A szakember hangsúlyozta, a műszaki tartalmat, az energetikai befektetést fontos magas költségszinten tartani, hogy a következő 50-100 évben alacsony üzemeltetésű lakóépületekkel gyarapodjon a hazai lakásállomány.
Ha a felsorolt jelentős változások együttesen érvényesíthetők, akkor
a jelenlegi átlagáraknál 20-25 százalékkal olcsóbb, maximum 1,2 millió forintos négyzetméterenkénti áron
ki lehet hozni az átlagosnál egyszerűbb új építésű lakásokat.
A mostani lakásárak költségoldalon indokolhatók, ezeket már nem lehet olcsóbban megépíteni, mint amennyiért most kínálják. Az ingatlanfejlesztők 10-15 százalékos profittartalommal számolnak, ha ez nincs meg, nem indítják el a befektetést.