Sok büszke édesanya és édesapa túlzásokba eshet, ha a gyermekeiket ábrázoló képek és videók megosztásáról van szó. De nem árt az óvatosság: az online tér számos veszélyt rejthet, még a bűnözők is kivethetik a hálójukat a kiskorúakra.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
A CNN arra figyelmeztetett nemrég egy összeállításban, hogy a fiatalok váratlan veszéllyel találhatják magukat szemben a közösségi médiában: a szüleik megosztásaival.
Példaként a lányok nemzetközi napját hozták, mikor sok szülő tölt fel fényképeket a gyermekéről az oldalaira.
Azonban ezek a kedves gesztusnak vélt megosztások komoly kockázatokkal is bírnak a fiatalkorúakra nézve.
A cikk szerzője, Kara Alaimo – aki professzorként a közösségi médiahasználatot is tanulmányozza – felidézett egy interjút, amelyet egy olyan tinivel készített, akinek humoristák a szülei. A fiatal a professzornak elmondta, aggódik amiatt, hogy iskolatársai kigúnyolják majd a fotók miatt, amiket édesanyja és édesapja a több ezer követővel rendelkező Instagram-oldalára feltölt róla.
A szakértő megjegyezte, hogy a legtöbb zaklatás manapság telefonon történik. A tinédzserek néha csak azért veszik fel egy-egy társukat csoportos csevegésekbe, hogy azokban közzé tegyenek róluk egy kínos fotót vagy videót, és megalázzák az illetőt – ismertetett egy példát.
Továbbá annak a veszélye is fennáll, hogy a közösségi oldalakra felkerült fotókat az eredeti kontextusokból kiragadva használhatják fel a gyermekek ellen. Például egy bolondos családi fénykép nem kizárt, hogy egy nap felbukkanhat egy politikai hirdetésben.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egész országot megrázta annak 16 éves sümegi fiú öngyilkosságának a híre, ki feltehetően azért vetett véget életének, mert nem bírta tovább elviselni, hogy társai zaklatják. Szakértőt kérdeztünk!
De a legrosszabb forgatókönyv, ha a szülők által megosztott fotók a bűnözők érdeklődését keltik fel. Akadt már rá példa, hogy a kiskorúakról készült felvételeket a tettesek játszi könnyedséggel lementették a hozzátartozóik közösségi oldaláról, és egyszer csak pedofiloknak szánt site-okon tűntek fel.
Az pedig még nagyobb veszélyt hordoz magában, ha a fotók és videók mellett olyan információk is szerepelnek, hogy a gyerekek melyik iskolába járnak, illetve milyen útvonalon közlekednek naponta. Hiszen ezzel szinte tálcán kínálják fel a fiatalt az úgynevezett „ragadozóknak” – hívta fel fel a figyelmet a lap.
Ezt is ajánljuk a témában
Megnéztük a Sound of Freedom (A szabadság hangja) című filmet! 2024. január 25-től az ADS forgalmazásában a magyar mozikban is látható lesz.
Alaimo kitért arra is, hogy a szülőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy mit tanulnak a gyerekek a sharentingből, azaz a kényszeres posztolásból. „Ha a gyerekek úgy nőnek fel, hogy folyamatosan pózolniuk kell, azt az üzenetet vehetik magukra, hogy külső megerősítést kell keresniük, ahelyett, hogy saját szükségleteikre és vágyaikra koncentrálnának, vagy azt tennék, amit helyesnek tartanak, még akkor is, ha az nem dokumentálható az online közönség számára” – fogalmazott.
„Ha egy kisgyermek vagy tinédzser folyamatosan a külvilágtól vár visszajelzést,
az idővel szorongáshoz, még rosszabb esetben depresszióhoz is vezethet”
– tette hozzá a szakember.
Ez különösen problematikus lehet a lányok esetében, mivel egy olyan társadalomban nőnek fel, ahol a a nőket sokszor a külső adottságaik és a fizikumok alapján ítélik meg – erről már Leah Plunkett, a Sharenthood című könyv szerzője beszélt a CNN-nek.
Alaimo professzor végül leszögezte, hogy nincs azzal probléma, ha a szülők időnként megosztanak egy-egy meghitt családi pillanatról készült felvételt vagy bájos fotót a csemetéjükről – mivel ezzel is erősítik bennük a szerethetőség és a valahová tartozás érzését –, viszont a felnőttektől is elvárt a felelősségteljes és a tudatos magatartás az online térben.
Érdemes a gyerekekről készült felvételeket csak szűkebb körnek láthatóvá tenni. Továbbá a szülőknek érdemes szűrni, hogy kit vesznek fel ismerősnek például a Facebookon. Kerülni kell lehetőleg azokat a személyeket, akiket offline nem ismernek.
De az is megoldás lehet, ha a kiskorúak arcát emojikkal takarják ki a különböző platformokon.
Ezt a módszert Mark Zuckerberg, a META vezérigazgatója is jól ismeri– sorolta a szakértő a „biztonsági tippeket”.
Azonban akadnak olyan országok, ahol már egy ideje nem nézik jó szemmel, hogy a büszke szülők néha valóban félelem nélkül osztanak meg tartalmakat gyermekeikről Facebook- vagy Instagram-oldalukon. A francia honatyák tavaly egészen odáig mentek, hogy törvényjavaslatot állítottak össze a témában.
Ráadásul a francia törvényhozás alsóháza már tavaly kora tavasszal elfogadta azt a jogszabályt, mely szerint a bíróságok megtilthatják a szülőknek, hogy képeket osszanak meg a közösségi médiában saját gyermekeikről. A törvény szövege alapján a szülők együttesen felelnek a gyermek képmáshoz való jogáért, és ha az egyikük nem ért egyet a posztolással, akkor a másik szülő eltilthatja ettől a tevékenységtől – írta a Daily Mail.
De a szülők elveszíthetik a gyermekek képmása fölötti rendelkezés jogát akkor is,
ha a megosztásaikkal megsértik a gyerek méltóságát.
A jogszabályt beterjesztő Bruno Studer szerint a törvény célja, hogy megmutassa a fiataloknak: a szülőknek nincs abszolút joguk azt tenni a fotóikkal, amit akarnak.
A képviselő egy már-már döbbenetes információt is közölt, mely szerint egy 13 éves kiskamaszról átlag 1300 fotó kering a neten, köztük olyanok, amelyek visszaélésekhez vagy verbális bántalmazásokhoz vezethetnek – idézte Studert a lap.
Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc példáját követi az új kormányfő?
Fiatal aktivisták szerint nem az általános korlátozás a megoldás.
Az orosz titkosszolgálatoknak már nincs szükségük hagyományos ügynökhálózatokra az államtitkok megszerzéséhez, mivel a közösségi médiából gyűjtik az adatokat.
Nem a hatékonyságot szolgálja, ha a közösségi médián keresztül intézkedésekkel kapcsolatban az egyik miniszter a másikat helyreigazítja.
Bár az Európai Bizottság hamar felsült az életkor-ellenőrző applikációjával, a koncepcióról nem mondanak le. A háttérben pedig egy olyan digitális fejlesztés folyik, ami teljesen átrajzolhatja az európai online teret.
A brit kormány a gyermekvédelemre hivatkozva ígért gyors cselekvést, de inkább évekkel eltolná a döntést.
Sokan állítják, hogy április 12-én generációs lázadás történt. De vajon igaz ez?
A magyar államadósság alacsonyabb, mint az uniós vagy az eurozóna átlaga.
