A Hunyadi-könyvekből lassan elkészül a TV-re szánt sorozat, de a szerző attól még nem pihen, hiszen regénnyel és képregénnyel támad fel a hírhedt Fekete Sereg és annak elit alakulata.
Nyitókép: Böjtös Gábor
Biztos mindenkinek megvolt már általános iskolában a kedvenc történelmi személyisége. A nyolcvanas években persze még kicsit másképpen mutattak az azóta átrendeződött szerepek, hiszen a rendszer kívánalmainak meg kellett felelni, ettől függetlenül azonban így is könnyen találtam magamnak olyat, aki valamiben előremutatónak tűnt. Az egyik ilyen személy lett Kossuth, de a legnagyobb kedvenc titulust mégis más szerezte meg.
Mivel a választható előadást és fogalmazást egyaránt Mátyásnak szenteltem, plusz büszkén lobogtattam a zsebpénzen vásárolt történelmi kötetet, ami életéről szólt, már talán egyértelmű, hogy ki mellett tettem le a voksom. Arról meg még nem is beszéltünk, hogy már alsó tagozatban is a fekete sereg katonájának öltöztem a farsangi mulatságra, apámmal és nagyszüleimmel kartonból elkészítve a páncélt, a hollós címert és pajzsot. Nem csoda hát, ha Bán Mór új kiadványaira is egyből rávetettem magam.
Bán Jánost, az M5 csatorna igazgatóját talán senkinek sem kell bemutatni, hiszen sci-fi és fantasy írásai mellett a Hunyadi-könyvsorozat is az ő nevéhez kötődik. Nem mellesleg a sci-fi és fantasy vonalat se degradáljuk fő műve mellett, elvégre generációm jelentős részének a Cherubion szerintem eleve komoly hívószó, és ha azt vesszük, hogy a szerző olyan illusztris társasághoz keveredett, melyen belül a Káosz, Skandar Graun vagy éppen Leon Silver neve is közismert, az inkább presztízs, mintsem szégyellnivaló.
Ezt is ajánljuk a témában
Hunyadi már a kapukat döngeti, hogy sikerrel ostromolja meg a nemzetközi filmpiacot, de ezen felül is nagyszerű volt az új névre keresztelt idei Magyar Mozgókép Fesztivál.
Nos, a Hitel Kiadó jelentette meg az említett úriember legfrissebb szerzeményét, azon belül is egyből kettőt. Merthogy a 360 oldalas A fekete sereg – Kinizsi fiai egy új regénysorozat első kötete, amihez előzményként egy több részes képregényt is tervezett az író, a 68 oldalas, keményfedeles Falkenstein tornyai pedig ennek az első darabja.
Ennek köszönhetően a kettő összetartozik, szereplőit és történetét tekintve kapcsolódnak egymáshoz – bár ettől függetlenül külön-külön is egyaránt élvezhetők és megérthetők.
A Kinizsi fiai bár Sárkán Ambrus, az egykori vitéz gyenge és esetlen fiával, Tomással indít és zárul, ezzel keretet adva a cselekménynek, maga a történet sokkal fontosabb történelmi pillanatokat elevenít fel. Merthogy ezúttal 1487-ben járunk, amikor is Bécsújhely ostroma kapja a reflektorfényt, mely már egy ideje állóháborúvá alakult át, azonban a helyszínre érkező, a korral és betegségeivel is harcot folytató Hunyadi Mátyás újabb lendületet ad a támadó oldalon állóknak.
Nem mellesleg fontos feladattal látja el a fekete sereg különleges alakulatát, a Baphomet harci szekér legénységét, melynek még a létezése sem köztudott, hiszen a szedett-vedettnek tűnő csapat a legőrültebb küldetéseket hajtja végre. És bizony a képregény is ezt a témát vetíti előre, miközben a Baphomet-osztag készül Bécsújhely ostromához csatlakozni, előbb azonban Beatrix királynét kell elkísérniük. Útjukon azonban Falkenstein grófjának személyében szövetséges helyett árulót köszönthetnek.
Ezt is ajánljuk a témában
A kilencedik művészet fogalmába sok minden belefér, keretei sok mindent elbírnak, így a felnőttesebb témákat és olyan tragédiákat is, amiken egy egészséges felnőtt is elborzad.
Kezdem először a képregényes előzménnyel, mert az a rövidebb és egyszerűbb történet. Már csak azért is, mert a fekete-fehér oldalakon, Fazekas Attila rajzaival megelevenedő küldetés inkább tényleg csak egy bevezetés a Baphomet-osztag életébe, tagjait bemutatva. Nehéz helyzetben vagyok egyébként, mert miközben sokakhoz hasonlóan én is a rajzoló munkásságán nőttem fel (ki ne olvasott volna anno Botondot vagy Star Warst), mára már kicsit kopottnak érzem az általa képviselt stílust és minőséget.
Az arcokban nincs elég egyéniség, a formában nincs elég részlet ahhoz, hogy a mai képregények mellett igazán kiemelkedő végeredménynek mondhassuk ezt a fajta megvalósítást.
Ezt is ajánljuk a témában
Michel Houellebecq életrajzi könyve messze a kozmikus horror és a lovecrafti borzalmak mögé nézve rántja le a leplet a modern irodalom talán legmeghatározóbb emberéről.
Emellett pedig kimondottan rosszul éltem meg Beatrix királyné bemutatását, aki lényegében fehérmájú ringyóként viselkedve vetné rá magát a különleges alakulat egyik katonájára. Emlékeim szerint ilyen részlettel, avagy a „first lady” ilyesfajta természetével korábban nem találkoztam, maximum pletykák merültek fel még ifjú, hazájában töltött éveiből, és utólag utánaolvasva sem találtam hasonló, ilyen feslettségre utaló információkat.
A harmadik, ami kicsit tompította lelkesedésemet, az a Baphomet-osztag elnevezése, hiszen maga Baphomet az okkultban az egység és egyensúly szimbóluma, de emellett a templomosok által az iszlámból átvett eszmék lényegében sátáni manifesztációja. Emiatt elsőre nehezen tudtam befogadni az ezzel járó elemeket, noha azért a regény stílusának és minőségének köszönhetően sikerült feledni kezdeti ellenérzéseimet.
Bán Mór új regény- és képregény-sorozatának első kötetei
Mert a Kinizsi fiai, ahogy Bán Mór korábbi regényei, ezúttal is olvasmányos, izgalmas és érdekes történelmi mű. Kiválóan érzékelteti és mutatja be az adott kort és annak nehézségeit, illetve azokat a harci jeleneteket és összecsapásokat, amiket kimondottan érzékletesen, dinamikusan és pontosan fest le. Persze nem kizárólag csatározást kapunk – eleve, a katarzissal és megnyugvással együtt komoly dráma a kitartó olvasó jussa, aki figyelmével végigkíséri a fő- és mellékszereplők sorsát.
Ilyesformán pedig a Fekete sereg-sorozat ismét izgalmasan és jól indít. Emiatt ha valaki érdeklődik a kor és a történelmi személyek / események iránt, az jó lóra tesz szert. Sőt, ha nem izgatják azok a kisebb negatívumok, amik engem megakasztottak, akár új kedvencre is lelhet.
Mit tenne kiélezett történelmi helyzetben? Jó lenne tudni. De még jobb lenne őt már elfelejteni.
A nácik a jogot az áldozatok ellen, az elkövetők oldalán használták fel - hangzott el az MCC erdélyi konferenciáján.
II. András királyunk kiváltságlevele az Aranybulla és a Szent Korona együttes jelentőségéhez mérhető a szászok tudatában, mondja el a Tringli István történész a Mandinernek.
Visszaviszik a „helyére”.
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
A Pán – A belső sziget című film egy sajátos eszközökkel filmre vitt, fájóan aktuális látomás. Győrffy Ákos filmajánlója.
