Fontos, hogy a családnak ne legyenek elhallgatott történetei!
2024. október 27. 18:59
E mesepszichológiai kötet talán jelenthet egy lépést a világ „visszavarázsosítása” és lelki jóllétünk felé.
2024. október 27. 18:59
6 p
5
0
39
Mentés
Mostanában felkapott téma a transzgenerációs, azaz nemzedékeken átívelő traumák kutatása, feltárása és a velük való megbirkózáshoz nyújtott terápiás segítség. Elég talán Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors és Szabad akarat vagy éppen Bibók Bea Ellopott gyermekkor című kötetének népszerűségére gondolnunk. Úgyszintén divatos a meseterápia, például Boldizsár Ildikó meseválogatásai, Kádár Annamária Mesepszichológiája. Képzelhetjük, milyen izgalmas könyv születhet a kettő találkozásából!
Ilyen munka Mogyorósy-Révész Zsuzsanna és Vaskor Gréta Kinek a sorsa? című kötete, amely alcíme szerint a mesékben és a terápiában megmutatkozó transzgenerációs örökségről szól, konkrétabban a hiány, az átok és az árulás hármasáról. Nem könnyű téma. A kötetben az az izgalmas, hogy a terápiában részt vevők konkrét, igaz történetei és azok pszichológusi értelmezései mellé odakerülnek a mesék, s kiderül, milyen jelentősége van például annak, hogy ki mit kap a tarisznyájába, amikor világgá megy. Szóba kerülnek a segítők (öregasszonyok, állatok stb.), a hozzájuk való viszonyulás, jó tanácsaik.
A második részben a szerzők sorra veszik a hiány eseteit: a korán elhunyt, eltűnt, lelépő szülőkhöz vagy akár ismeretlenekhez kötődő történeteket; az örökbefogadást, a mesterséges megtermékenyítést; és a nyomukban keletkező, eredetünk és identitásunk (biológiai szüleink, esetleg a donorok) felől való jogos érdeklődést. Leszögezik:
fontos, hogy a családnak ne legyenek elhallgatott történetei,
mert anélkül, hogy ismernénk őket, gúzsba kötnek, a tabuk mérgeznek.
Külön erénye a kötetnek, hogy hangsúlyozza a transzcendentális dimenzió, a hit jótékony hatásait – anélkül, hogy letenné a voksát valamely vallás, felekezet mellett, azzal ugyanis a szerzők átlépnék tudományterületük határait. Ha úgy érezzük, velünk erősen kiszúrt a sors, különösen fontossá válik az élet értelmébe való kapaszkodás (legyen az bármi), a hívőket pedig segíti a rendezett, alapvetően jó világba vetett hitük, Isten akaratának elfogadása és az örök élet várakozása. Ezután négy népmesét mutatnak be a szerzők a hiányról.
A következő rész az elátkozottakról, a mesei átkokról és azok pszichológiai dimenzióiról szól. Szóba kerül, hogy miként jelenik meg az átok az életünkben, hatnak-e az átkok (már pszichológiailag), s hogy miként lehet tőlük megszabadulni, kik lehetnek szabadítók. Pozitívum, hogy a kötet kitér a mágikus gondolkodás mibenlétére. A részt átokmesék zárják.
Végül az elárultak kerülnek szóba, akiket úgymond odaígértek az ördögnek, vagy akik alkut kötöttek a kísértővel a könnyebb útért. Szóba kerül, milyen helyzetek hívják elő a kísértőt, hogy szükséges-e a bukás, mivel kell megfizetni, hogyan lehet a dologgal megküzdeni. Ehhez kapcsolódóan az árulás meséi zárják a kötetet.
Ahogy Orvos-Tóth Noémi könyvei kapcsán írtam: a transzgenerációs traumákat, rossz sémákat az áteredő bűn megnyilvánulásaiként is lehet értelmezni. E mesepszichológiai kötet kapcsán sokat szidott, varázstalanított korunkban végre rátalálunk az egykori, varázzsal teli világ kincseire, mint amilyenek a népmesék, és mondásuk-hallgatásuk mellett gyógyító szerepüket is felismerjük. Talán ez egy lépés a világ „visszavarázsosítása” és lelki jóllétünk felé.
Mogyorósy-Révész Zsuzsanna – Vaskor Gréta: Kinek a sorsa? Transzgenerációs örökség a mesékben és a terápiában. Hiány, átok, árulás. Kulcslyuk Kiadó, 2023
A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa
számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
A világ nem az, aminek gondolod: van a valóságnak egy dimenziója, amit a modernitás tagad, mégis ott van – vallja Rod Dreher. Az amerikai konzervatív véleményvezérrel politikáról, kereszténységről és a korszellemről beszélgettünk.
Egy Gyűrű… helyett Egy Kötet mind fölött, Egy Kötet kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az egyetlen. Mondhatnánk A Gyűrűk Ura új kiadására, amely nagyszerűen néz ki, noha nem hibátlan.
A magyar kultúra napján országszerte és a határokon túl is kiállításokkal, koncertekkel, díjátadókkal és színházi előadásokkal tisztelegnek Kölcsey Ferenc Himnusza előtt.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 39 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tisztavizet
2024. november 03. 22:23
A mesék, mítoszok világa egy dolog. A család, benne a generációk és a kapcsolatok és a megélt helyzetek - az meg más dolog.
Nem kell mindent mindenkinek tudnia. Így gondolom.
>>kérdés
2024. október 27. 21:39
A saját szerzeményem tömör ötvözete a nekem legfontosabbnak tartott értékekről, hagyományos, népmesei vázra építve.
Ezt utólag állapítottam meg, nem előre terveztem.<<
Kádár Annamária azt mondja, hogy az identitásfejlődéshez és a felnövéshez a családi legendárium és az emlékezetmegosztás azonos értékű a népmesei tartalmakkal. A kettő paralel erkölcsi perspektívába tudja helyezni a saját ős-történetet.
Emelett azt is megállapítja, hogy akinek van saját ős-története, annak szilárd identitása van és a felnőtté válásban valamint azután a megküzdései sikeresebbek.
A mesepedagógia mellett a drámapedagógia lenne még fontos. Ezt elveszítettük.
3-6 éves kor között a gyerekek fejlődésében helye van a szerepjátéknak, ami sok gyereknél a farsangi eseményekre korlátozódik, 'köszönhetően' a digitális eszközöknek, amelyek az agy kreatív területeit blokkolják.
>>A kérdés inkább az, létezik-e egyáltalán teljesen ép ember, vagy szükségszerűen mindenki károsult?
És ha károsult, mennyire?<<
1. Az "épség" fogalma etikailag nem definiálható.
Senki sem az.
2. Többször említettem már itt, az orvostudomány a traumatizált születések után is életben tartja az újszülöttet. A kombinatorika és a genetika szabálya szerint rövidesen mindenki örökít egy trauma általi genetikai deformációt. Még ebben az évszázadban a bolygó 'civilizált' részein megnyilvánult defektussal bíró egyedek fogják alkotni a társadalmakat.
Ezekhez a traumákhoz pszichés traumák is tartoznak majd bőven.
3. A fentiek miatt szükséges lesz a szelekció és a művi születésszabályozás idővel, amint a tudomány és az etika alkalmat ad rá. Vagy az emberiségnek reszeltek.
Nagyon sokféle bajnak lehet okozója egy trauma, ami minél korábban következik be, annál nagyobb rombolásra képes.
Azt kellene elérni, hogy ilyesmi gyerekkorban ne következhessen be. A pszichológiai felnőttkor kezdete általános tapasztalat szerint 28 év körül van.
A kérdés inkább az, létezik-e egyáltalán teljesen ép ember, vagy szükségszerűen mindenki károsult?
És ha károsult, mennyire?