E mesepszichológiai kötet talán jelenthet egy lépést a világ „visszavarázsosítása” és lelki jóllétünk felé.
Mostanában felkapott téma a transzgenerációs, azaz nemzedékeken átívelő traumák kutatása, feltárása és a velük való megbirkózáshoz nyújtott terápiás segítség. Elég talán Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors és Szabad akarat vagy éppen Bibók Bea Ellopott gyermekkor című kötetének népszerűségére gondolnunk. Úgyszintén divatos a meseterápia, például Boldizsár Ildikó meseválogatásai, Kádár Annamária Mesepszichológiája. Képzelhetjük, milyen izgalmas könyv születhet a kettő találkozásából!
Ilyen munka Mogyorósy-Révész Zsuzsanna és Vaskor Gréta Kinek a sorsa? című kötete, amely alcíme szerint a mesékben és a terápiában megmutatkozó transzgenerációs örökségről szól, konkrétabban a hiány, az átok és az árulás hármasáról. Nem könnyű téma. A kötetben az az izgalmas, hogy a terápiában részt vevők konkrét, igaz történetei és azok pszichológusi értelmezései mellé odakerülnek a mesék, s kiderül, milyen jelentősége van például annak, hogy ki mit kap a tarisznyájába, amikor világgá megy. Szóba kerülnek a segítők (öregasszonyok, állatok stb.), a hozzájuk való viszonyulás, jó tanácsaik.
A második részben a szerzők sorra veszik a hiány eseteit: a korán elhunyt, eltűnt, lelépő szülőkhöz vagy akár ismeretlenekhez kötődő történeteket; az örökbefogadást, a mesterséges megtermékenyítést; és a nyomukban keletkező, eredetünk és identitásunk (biológiai szüleink, esetleg a donorok) felől való jogos érdeklődést. Leszögezik:
fontos, hogy a családnak ne legyenek elhallgatott történetei,
mert anélkül, hogy ismernénk őket, gúzsba kötnek, a tabuk mérgeznek.
Külön erénye a kötetnek, hogy hangsúlyozza a transzcendentális dimenzió, a hit jótékony hatásait – anélkül, hogy letenné a voksát valamely vallás, felekezet mellett, azzal ugyanis a szerzők átlépnék tudományterületük határait. Ha úgy érezzük, velünk erősen kiszúrt a sors, különösen fontossá válik az élet értelmébe való kapaszkodás (legyen az bármi), a hívőket pedig segíti a rendezett, alapvetően jó világba vetett hitük, Isten akaratának elfogadása és az örök élet várakozása. Ezután négy népmesét mutatnak be a szerzők a hiányról.
A következő rész az elátkozottakról, a mesei átkokról és azok pszichológiai dimenzióiról szól. Szóba kerül, hogy miként jelenik meg az átok az életünkben, hatnak-e az átkok (már pszichológiailag), s hogy miként lehet tőlük megszabadulni, kik lehetnek szabadítók. Pozitívum, hogy a kötet kitér a mágikus gondolkodás mibenlétére. A részt átokmesék zárják.
Végül az elárultak kerülnek szóba, akiket úgymond odaígértek az ördögnek, vagy akik alkut kötöttek a kísértővel a könnyebb útért. Szóba kerül, milyen helyzetek hívják elő a kísértőt, hogy szükséges-e a bukás, mivel kell megfizetni, hogyan lehet a dologgal megküzdeni. Ehhez kapcsolódóan az árulás meséi zárják a kötetet.
Ahogy Orvos-Tóth Noémi könyvei kapcsán írtam: a transzgenerációs traumákat, rossz sémákat az áteredő bűn megnyilvánulásaiként is lehet értelmezni. E mesepszichológiai kötet kapcsán sokat szidott, varázstalanított korunkban végre rátalálunk az egykori, varázzsal teli világ kincseire, mint amilyenek a népmesék, és mondásuk-hallgatásuk mellett gyógyító szerepüket is felismerjük. Talán ez egy lépés a világ „visszavarázsosítása” és lelki jóllétünk felé.
Mogyorósy-Révész Zsuzsanna – Vaskor Gréta: Kinek a sorsa? Transzgenerációs örökség a mesékben és a terápiában. Hiány, átok, árulás. Kulcslyuk Kiadó, 2023
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
A többi irreleváns.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek a 16. kerületben vannak ingatlanai.
Tárik Meszár közel-kelet szakértő új könyvében hét közkeletű sztereotípiát vesz górcső alá az arab világról. És árnyaltabb, tényekre alapozott képet fest a Közel-Keletről, mint amit a nyugati híradások és a közbeszéd sugallnak.
A Könyvmolyképző Kiadó arra kéri könyvkereskedő partnereiket, hogy a jövő héttől hagyjanak fel a fóliázás gyakorlatával.
Írókamrám kissé rendetlen asztalán ezúttal egy néhány nappal ezelőtt megjelent verseskötet hever. Szerzője Szijj Ferenc, címe A madarak tudása. Jó cím. Győrffy Ákos recenziója.
Stumpf István és Lánczi András elemezték a kongresszus utáni helyzetet.
Előremutató fejlemények láttak napvilágot.
