„Tudjuk, milyen talpon lenni, lapátolni naphosszat” – békési cigányvendéglős a Mandinernek

2024. szeptember 30. 18:15

Ásós Géza, a Kíra Vendéglő tulajdonosa és alapítója két alkalommal is főzött a gátakon dolgozókra az árvízvédelmi készültség kritikus napjai alatt.

2024. szeptember 30. 18:15
Krupincza Mariann
Krupincza Mariann

Nyitókép: Vitályos Eszter Facebook-oldala

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, az árvízvédelmi munkálatok idején Ásós Géza, a békési Kíra Vendéglő (az ország első cigányvendéglője Békésen – szerk.) tulajdonosa és alapítója segítőivel többször is felkerekedett, és főzött a gátakon dolgozókra a Dunakanyarban.

A vendéglős lapunk megkeresésére elmondta, hogy második kitelepülésük alkalmával Szentendrén, a Duna-parttól 50 méterre egy magánháznál főztek mintegy 300 adag ételt a védekezési munkálatokban részt vevőknek. „Csülkös babgulyást főztünk. 

Ez az az étel, amivel lehet kapálni, szántani, lapátolni, ásni vagy zsákot hordani. 

Hiába készítettünk volna bármilyen menő ételt, az nem sokáig tartott volna. Jómagam is munkásember voltam, és tisztában vagyok vele, hogy ahhoz, hogy valaki fizikai munkát végezzen, ahhoz kalória kell.” 

„A kalória úgy adódik össze, ha több olyan hozzávalót összefőzünk, amiben van kraft. A krumpliban, a zöldségben, a nokedliben és természetesen a húsban. Ha ez jóízű, és tolunk hozzá még vagy két szelet kenyeret, akkor ezzel félnapot lehet dolgozni. Ez a receptje annak, hogy valaki jókedvűen és jóerőben tudjon dolgozni” – magyarázta. 

Ásós Géza felidézte, hogy a Pilis-Dunakanyar országgyűlési képviselője, Vitályos Eszter és csapata fogadta őket Szentendrén. „Nagyon készségesek, emberségesek és segítőkészek voltak. Normális ütemben tudott haladni a munka. A gátakon nem jártam, eleve úgy kértem, hogy ne ott kelljen főzni, mivel semmiképp nem akartam hátráltatni az ott dolgozókat. De akikkel főzés közben beszélgettem, mind arról számoltak be, hogy 

összehangolt, megfeszített munka zajlik a parton és a környező utcákban” 

– tette hozzá a vendéglátós.

Ásós lapunknak azt is felidézte, hogy már gyerekként is kivette a részét az árvízi munkálatokból a Körösök mentén. „Járőröztünk a töltésen vagy homokzsákokat pakoltunk, mikor mit kellett. De mi ebben nőttünk fel. Békésen a cigányság 99 százaléka dolgozik, sokan az építőiparban. Tudjuk milyen talpon lenni, lapátolni naphosszat” – húzta alá a vendéglős.

Aki szeretne a cigányvendéglőssel találkozni, az a hétvégén Szeged-Tápén megteheti, ahol Ásós Géza a Pacalpárbajon fog zsűrizni és főzni.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Ezt is ajánljuk a témában

 

Kapcsolódó cikkek a Árvíz 2024 aktában.

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nemturista
2024. szeptember 30. 19:35
Ritka,mint a fehér holló, és ezt a szerző is tudja,de ezt kell most teljesíteni! A nyugati érzékenyítés rossz, a hazai jó, értem... !
Az ajtónak támaszkodni tilos
2024. szeptember 30. 19:10
Isten áldja az áldozatos segítségéért. Példamutató cselekedet.
sexykitty-5000099
2024. szeptember 30. 18:49
🍓 ️ ­É­­r­­­t­­é­­k­e­­­l­­­d­­ ­­a­­­ ­s­­z­e­­x­­­i­­ ­­­p­­u­­n­­c­­i­m­­a­­t­­ 👉 𝐖­­­𝐖­­𝐖­.­𝐗­­𝟏­­𝟖­­.­­­𝐅­𝐔­­­𝐍
DE JÓ
2024. szeptember 30. 18:48
Azt hiszem, ha mind ilyen lenne, akkor nem lenne itt semmi gond. DE: Több évet vonatoztam, és kb. 2-3 ilyennel találkoztam, meg több ezer nagyon-nagyon nem ilyennel...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!