Tizenöt mérföldkő az elmúlt 15 évből

Nyolc év balliberális kormányzás után, tizenöt évvel ezelőtt ezen a napon zajlott az országgyűlési választások első fordulója. 2010. április 11-én vasárnap a választásokra jogosultak majd 65 százaléka ment el szavazni; a 176 egyéni választókerületből 119-ben, a 20 területi választókerületből pedig 20-ban már eredményt is lehetett hirdetni. A Fidesz és a KDNP szövetsége a területi listás voksok 52,73 százalékát szerezte meg az első fordulóban, őket követte az MSZP 19,3 százalékkal, a Jobbik 16,67, illetve az LMP 7,48 százalékkal. 265 mandátumból 206-ot a Fidesz-KDNP, 28-at a szocialisták, 26-ot a Jobbik, 5-öt pedig az LMP tudott megszerezni.

Április 25-én, a Vörösmarty téren mondott győzelmi beszédében pedig nyilvánvalóvá tette: „Magyarországon beteljesedett egy történelmi tanulság, húsz év tanulsága, a rendszerváltás nagy tanulsága, mely úgy hangzik: rendszert váltani nem lehet, rendszert csak megbuktatni és megdönteni lehet, megdönteni és újat alapítani helyette.”

Hogy mi volt 2010 előtt, arról úgy vallott a pártelnök: hatalommal visszaélő oligarchák vezették Magyarországot, akik magyarok millióit sanyargattak, forgattak ki vagyonukból, reményeikből. „Két hete elkezdtünk egy mondatot, és ma pontot, pontosabban szólva felkiáltójelet tettünk a végére – fogalmazott. – Magyarországon a mai napon az emberek ereje legyőzte az oligarchákat. Ma újra mertünk nagyok lenni, mondjuk ki és legyünk rá büszkék. Átléptük a saját árnyékunkat. Ma mi vagyunk a szabad világ együttműködés-csúcstartói és bajnokai.

Orbán azt is leszögezte, az új rendszerben az oligarchák régi szabályai érvényüket vesztik, s a választások napjától a magyar emberek érdeke lesz az első. „A kormány irányításával az állam feladata lesz a szabályok jogszabályba öntése, betartása és betartatása” – jelentette ki, megjegyezve: a nemzeti együttműködés rendszerében a győztesnek nem igaza van, hanem feladata. Tizenöt esztendő rengeteg idő. Definiálhatjuk korszaknak. Titulálhatjuk rezsimnek. Pláne, hogy a jelenlegi kormánypártok négyszer szereztek kétharmados többséget az Országgyűlésben.

***

Fülkeforradalom

A Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados parlamenti többséggel alakított kormányt. 2010. május 29-én Orbán Viktort miniszterelnökké választották, kormányprogramját 261 igen és 107 nem szavazattal fogadták el.

Alkotmányozás

2011 áprilisában elfogadták az új Alaptörvényt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Körösényi András azt írja, az alkotmányozás szimbolikusan és tartalmilag is újrakezdést hoz, „hiszen egyrészt gyakran szimbolikus cezúrát jelent a korábbi rezsimmel szemben, másrészt az ekkor meghatározott közjogi alapstruktúra nagymértékben meghatározhatja a politikai rendszer természetét”.

Intézményi átalakítások, centralizáció, sarkalatos törvények

2010-ben mások mellett létrejött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), 2012-ben az Országos Bírósági Hivatal (OBH), élén Handó Tündével, akit a köztársasági elnök nevezett ki. Új nevet kapott a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). 2013-ban megalkották az új választási eljárási törvényt, amely bevezette az egyfordulós választást, vagy a határon túli magyarok szavazati jogát. Az országgyűlési mandátumok száma 199-re csökkent. Szigorodott a referendumok kiírásának eljárásrendje is. Ekkor jöttek létre a járási hivatalok, alakították át az önkormányzatok hatásköreit. És új tagokat kapott a Költségvetési Tanács, aminek kiemelkedő szerepe van az éves büdzsé elfogadásában.

A Békemenet

2012 januárjában mintegy négyszázezren álltak ki a hazai és nemzetközi támadások kereszttüzébe került Orbán-kormány mellett. Azóta további kilenc békemenet szerveződött, civil kezdeményezésre. Legutóbb a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásokat megelőzően.

Újabb kétharmados győzelmet aratott a Fidesz-KDNP

2014-ben a kormánypártok 133, az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP listája 38, a Jobbik 23, az LMP pedig 5 darab mandátumot szerzett, de ezúttal már az új választási rendszerben.

Illiberális demokrácia

2014. július 26-án Orbán Viktor a következőket mondta a XXV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban: „Ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön. Vagyis a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.” A kormányfő gondolatmenete komoly hazai és nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki.

G-nap

2015. február 6-án Simicska Lajos nagyvállalkozó élesen támadta a kormányfőt. Az immár nyílt ellentétből médiaháború kerekedett, mi több, Simicska beállt az akkor legerősebbnek vélt ellenzéki mozgalom, a Jobbik mögé.

Migrációs válság, kerítésépítés

Júliusban lesz tíz esztendeje, hogy a Magyar Honvédség Mórahalom térségében megkezdte a több mint 160 kilométer hosszú déli határzár mintaszakaszának építését. Az illegális határsértők miatt épített akadályrendszer eredeti befejezési ideje 2015. november 30-a lett volna, de Orbán tusványosi előadásában kérte, hogy a munkálatokat gyorsítsák fel: a védelmi rendszer első változata legyen kész augusztus 31-ig, de a honvédség két nappal korábban közölte, a műszaki határzár első szakaszának – magyar-szerb szakaszon – telepítése befejeződött. Október 15-re a horvát-magyar mezsgyén készültek el a munkálatokkal.

Éles viták Brüsszellel

Túlzottdeficit-eljárás miatt már 2010-től terítékre került Brüsszelben az akkor újonnan felálló Orbán-kabinet, az ellentétek azonban az intézményi átalakítások, illetve a menekültügyi intézkedések hatására a következő években tovább mélyültek. Politikai indokok miatt európai uniós hetes cikkely szerinti eljárás indult Magyarország ellen, később az Európai Bizottság felfüggesztette bizonyos uniós források kifizetését.

Az ellenzék visszatérése, majd eltűnése

2018 tavaszán harmadjára is kétharmadot szerzett a Fidesz-KDNP, ugyanakkor 2019 őszén az ellenzék visszatért: Karácsony Gergely lett Budapest főpolgármestere, a fővárosi kerületek többségében ellenzéki vezetésű önkormányzatok álltak fel, vármegye-székhelyeken ugyancsak.

Koronavírus-járvány, veszélyhelyzet, rendkívüli jogrend

A kabinet 2020 tavaszán rendkívüli jogrendet, korlátozásokat vezetett be, mire összeomlottak a globális ellátási láncok. A pandémia hatalmas kihívás elé állított mindenkit, de leginkább az egészségügyi rendszert.

Kitört a háború

2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, a konfliktus mai napig tart. Az orosz agresszió, s az arra adott nyugati válaszok, szankciók következtében idehaza is elszabadultak az energiaárak, megugrott az infláció, gazdasági válsághelyzet alakult ki.

Negyedik kétharmad

A Fidesz–KDNP ismét kétharmados többséget szerzett a parlamentben, s bár ellenzék (Egységben Magyarországért) közös listán indult (egy előválasztási procedúrát követően), de súlyos vereséget szenvedett. A Mi Hazánk bejutott a törvényhozásba, a Jobbik viszont jelentősen meggyengült.

Kegyelmi ügy

2024. február 2-án botrány robbant. Kiderült, hogy 2023-ban Novák Katalin akkori köztársasági elnök kegyelemben részesítette K. Endrét, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit azért ítéltek el, mert segédkezett felettese pedofil bűncselekményeinek eltussolásában. Az ügy hatására, 2024. február 10-én Novák lemondott köztársasági elnöki címéről. Később így tett Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is. A kegyelmi ügy apropóján lépett porondra Magyar Péter, Varga volt férje, az ellenzéki Tisza Párt jelenlegi elnöke és európai parlamenti képviselője.

Népszavazások az elmúlt 15 évben

2016 október 2-án a következő kérdést tették fel: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A válaszadók döntő többsége nemmel felelt, politikai legitimitást adva a kormánynak, viszont a 44 százalékos részvételi arány miatt a referendum alkotmányjogi értelemben érvénytelen lett.

2022. április 3-án – az országgyűlési voksolásokkal egyidőben – gyermekvédelmi népszavazást tartottak. Négy kérdés szerepelt a referendumban, például, „támogatja-e, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemi átalakító kezelések? Támogatja-e, hogy kiskorú gyermekeknek iskolai szexuális nevelés keretében nemátalakító kezeléseket reklámozzanak?” A Nem-szavazatok túlsúlyba kerültek, azonban sok érvénytelen voks is érkezett, ezáltal érvénytelen lett a népszavazás.

Nyitókép forrása: MTI / Koszticsák Szilárd