Tíz éve mondta ki Orbán Viktor, hogy a demokrácia nem szükségszerűen liberális, ami természetesen a liberálisoknak nagyon fájt

Nyitókép: MTI/Beliczay László

Ma kereken tíz éve hangzott el Orbán Viktor előadása a XXV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban („Tusványos”), amelyet azóta „illiberális beszédként” szokás emlegetni, és máig viták kereszttüzében áll.

A magyar kormányfő ellenfelei és kritikusai általában úgy értelmezik Orbán akkor elhangzott szavait, hogy a miniszterelnök ott ismerte be: autokráciát épít Magyarországon.

Mindezt arra hivatkozva tették, hogy korábban egy újságíró az autokráciát és az illiberális államot szinonimaként használta, amely gyakorlatot többen átvettek tőle. De mit mondott pontosan Orbán Viktor?

A kormányfő 2014. július 26-n úgy fogalmazott: „ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön. Vagyis 

hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.”

A beszédben a magyar kormányfő arra is kitért, milyen jövőt képzel el Magyarország számára:

„A dolog úgy fest, hogyha innen tekintünk a körülöttünk zajló eseményekre, akkor kiindulópontként azt szoktuk választani, hogy az államszerveződéseknek eddig ismertük három formáját: a nemzetállamot, a liberális államot és aztán a jóléti államot. És a kérdés az, hogy most mi következik? 

A beszéd után támadások özöne zúdult Orbán Viktorra, emlékezetes, hogy egy Angela Merkellel megejtett találkozón is polémia alakult ki a két kormányfő között. Az akkori német kancellár azzal érvelt, hogy pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak liberális gyökerei is vannak. Majd hozzátette: az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben „nem tudok mit kezdeni”.

Orbán Viktor viszont aláhúzta: 

Szelényi Zsuzsa szociológus még tavaly megjelent, Szétzilált ország című könyvében is Orbán Viktor 2014-es szavaival foglalkozott. A HVG-n részletekben megjelent írásában esszenciálisan benne van, miként értelmezte ez a kör a tusványosi beszédet.

Szelényi úgy fogalmazott:

„A nyugati világ többsége ekkor szembesült azzal, mi zajlik Magyarországon, pedig az antiliberális politika akkor már tíz éve formálódott a radikális konzervatívok szellemi támogatása mellett”.

Azt is hozzátette:

De térjünk még kicsit vissza Angela Merkel szavaira. A liberalizmus és a kereszténydemokrácia viszonyáról ugyanis Orbán Viktor néhány évvel később, egészen pontosan a 2018-as tusványosi beszédében behatóbban foglalkozott.

Ebben amellett érvelt, hogy 

Aztán a magyar kormányfő tovább fűzte fejtegetését, és arra is jobban rávilágított, milyen értelemben használja az „illiberális demokrácia” kifejezést: „Mondjuk ki nyugodtan, hogy a kereszténydemokrácia nem liberális. A liberális demokrácia az liberális, 

És ezt néhány fontos ügyben, mondjuk, három nagy ügyben konkrétan is meg tudjuk fogalmazni. A liberális demokrácia a multikulti mellett áll, a kereszténydemokrácia pedig elsőbbséget ad a keresztény kultúrának, ami egy illiberális gondolat. A liberális demokrácia bevándorláspárti, a kereszténydemokrácia bevándorlás-ellenes, ami echte illiberális gondolat. És a liberális demokrácia a variálható családmodellek pártján áll, a kereszténydemokrácia pedig a keresztény családmodell alapján áll, ami szintén egy illiberális gondolat.”