Balliberális körökben blaszfémiával ért fel, hogy a magyar kormányfő illiberális államnak nevezte Magyarországot, sőt annak a nyugati jobboldalnak a körében is akadtak kritikusai, amely akkor már elindult az önfeladás útján. De mit is mondott 2014. július 26-án Orbán Viktor?
Nyitókép: MTI/Beliczay László
Ma kereken tíz éve hangzott el Orbán Viktor előadása a XXV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban („Tusványos”), amelyet azóta „illiberális beszédként” szokás emlegetni, és máig viták kereszttüzében áll.
A magyar kormányfő ellenfelei és kritikusai általában úgy értelmezik Orbán akkor elhangzott szavait, hogy a miniszterelnök ott ismerte be: autokráciát épít Magyarországon.
Mindezt arra hivatkozva tették, hogy korábban egy újságíró az autokráciát és az illiberális államot szinonimaként használta, amely gyakorlatot többen átvettek tőle. De mit mondott pontosan Orbán Viktor?
A kormányfő 2014. július 26-n úgy fogalmazott: „ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön. Vagyis
a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé,
hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.”
A beszédben a magyar kormányfő arra is kitért, milyen jövőt képzel el Magyarország számára:
„A dolog úgy fest, hogyha innen tekintünk a körülöttünk zajló eseményekre, akkor kiindulópontként azt szoktuk választani, hogy az államszerveződéseknek eddig ismertük három formáját: a nemzetállamot, a liberális államot és aztán a jóléti államot. És a kérdés az, hogy most mi következik?
A magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el, mi egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni, amely – mint az előbb említettem – vállalja annak ódiumát, hogy kimondja, karakterét tekintve nem liberális természetű.”
A beszéd után támadások özöne zúdult Orbán Viktorra, emlékezetes, hogy egy Angela Merkellel megejtett találkozón is polémia alakult ki a két kormányfő között. Az akkori német kancellár azzal érvelt, hogy pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak liberális gyökerei is vannak. Majd hozzátette: az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben „nem tudok mit kezdeni”.
Orbán Viktor viszont aláhúzta:
Mi úgy gondoljuk, hogy nem minden demokrácia szükségszerűen liberális. És ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek. Amit nem adhatunk meg neki”.
A beszédre reagálva a hazai balliberális politikusok és értelmiségiek – a tőlük megszokott módon – képtelenek voltak saját bezárkózó paradigmájukból kikukkantani.
Szelényi Zsuzsa szociológus még tavaly megjelent, Szétzilált ország című könyvében is Orbán Viktor 2014-es szavaival foglalkozott. A HVG-n részletekben megjelent írásában esszenciálisan benne van, miként értelmezte ez a kör a tusványosi beszédet.
Szelényi úgy fogalmazott:
„A nyugati világ többsége ekkor szembesült azzal, mi zajlik Magyarországon, pedig az antiliberális politika akkor már tíz éve formálódott a radikális konzervatívok szellemi támogatása mellett”.
Azt is hozzátette:
A beszéd még úgy is meglepő volt a magyar ellenzék számára, hogy mi pontosan tudtuk, Orbán már kiépítette Magyarországon a túlhatalom fenntartásának kereteit. 2014. évi újabb kétharmados győzelme után elérkezettnek látta az időt, hogy a nemzetközi nyilvánosság számára is meghirdesse a központosított állam és a liberalizmusellenesség politikáját”.
De térjünk még kicsit vissza Angela Merkel szavaira. A liberalizmus és a kereszténydemokrácia viszonyáról ugyanis Orbán Viktor néhány évvel később, egészen pontosan a 2018-as tusványosi beszédében behatóbban foglalkozott.
Ebben amellett érvelt, hogy
a liberális demokráciának van alternatívája, ezt úgy hívják, hogy kereszténydemokrácia”.
Aztán a magyar kormányfő tovább fűzte fejtegetését, és arra is jobban rávilágított, milyen értelemben használja az „illiberális demokrácia” kifejezést: „Mondjuk ki nyugodtan, hogy a kereszténydemokrácia nem liberális. A liberális demokrácia az liberális,
a kereszténydemokrácia per definitionem nem liberális, ha úgy tetszik, illiberális.
És ezt néhány fontos ügyben, mondjuk, három nagy ügyben konkrétan is meg tudjuk fogalmazni. A liberális demokrácia a multikulti mellett áll, a kereszténydemokrácia pedig elsőbbséget ad a keresztény kultúrának, ami egy illiberális gondolat. A liberális demokrácia bevándorláspárti, a kereszténydemokrácia bevándorlás-ellenes, ami echte illiberális gondolat. És a liberális demokrácia a variálható családmodellek pártján áll, a kereszténydemokrácia pedig a keresztény családmodell alapján áll, ami szintén egy illiberális gondolat.”
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Felvételek bizonyítják, így rontanának rá a nyugdíjrendszerre Magyar Péter szakértői és politikusai.
A tragédiában nyolc magyar állampolgár halt meg.
Hétfőn Giorgia Melonival egyeztetett Rómában Orbán Viktor.
A kormányfő az olasz fővárosban találkozott Matteo Salvinivel.
Nyolc magyar turista vesztette életét.
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Felvételek bizonyítják, így rontanának rá a nyugdíjrendszerre Magyar Péter szakértői és politikusai.
