Az MCC felvételi követelményei a teljesítményelven alapszanak, nem pedig a progresszív baloldali identitáspolitikán – árulta el Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója az Identitás, mint politikai fegyver című konferencián.
Az identitás, mint politikai fegyver címen rendezett kétnapos konferencia keddi napját Rétvári Bence nyitotta. A XXI. Század Intézet és az MCC közös eseményén a Belügyminisztérium miniszterhelyettese kiemelte: amiben a jobboldal összeköttetést lát – például a családban, a vallásban, a nemzeti identitásban – abban a liberálisok kirekesztést látnak, mert ők az én-ből indulnak ki, mi pedig a mi-ből.
Ezt is ajánljuk a témában
„A feministák hosszú évek munkájával lebontották a nemek közötti érintkezésre vonatkozó normákat, kiiktatták a szexuális aktusok létesítésére vonatkozó tilalmakat, most azon vannak, hogy újakat alkossanak”.
A miniszterhelyettes szerint a rendszerváltás utáni időszakban a baloldalt az értékrelativizmus jellemezte, amit az SZDSZ képviselt leginkább. Mára viszont egyenesen értéktagadóvá váltak, amely a Kutyapártban érhető tetten a legkönnyebben.
Rétvári elmondta, ahogy ez a migrációval kapcsolatban is látszik, a baloldal az identitás nélküliségből próbál identitást faragni, csakhogy ez lehetetlen, ez a próbálkozás csapdába vezet.
Sem identitás nélküli identitás, sem világnézeti semlegesség nincsen – szögezte le a miniszterhelyettes.
Ezek után idézte Barsi Balázs atyát, ferences szerzetest, teológust, akitől egyszer azt hallotta:
az ateista körülbelül három másodpercig létezik, mert az ateista három másodperc után materialistává változik”.
Ez pedig Rétvári szerint oda vezet, hogy a régi értékeket elhagyva az egyedüli mérce a pénz lesz, és annak lesz igaza, akinek több pénze van.
A miniszterhelyettes a migrációval kapcsolatban rámutatott, nyilvánvaló, hogy az integráció lehetetlen, ha Európának nincsen identitása.
Rétvári Bence idézte XVI. Benedek pápát, aki azt mondta,
a huszadik és a huszonegyedik század történelmét a harcos kisebbségek alakították.
A miniszterhelyettes ehhez hozzáfűzte: az identitás nélküli tömegeket lenyomják azok a kevesek, akiknek van identitása.
Kereszténydemokrataként úgy mondanám, az identitás számunkra a legfontosabb pajzs, ami megvéd minket”
– zárta beszédét Rétvári Bence.
Immáron több mint harminc helyszínen több mint hétezer diák – háromezer középiskolás, négyezer általános iskolás és hétszáz egyetemista – vesz részt az MCC programjaiban – árulta el beszédébe elején Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, a Mandiner hetilap főszerkesztője.
Hozzátette,
az MCC-s diákok a képzések jóvoltából átitatódnak a patrióta szellemmel.
„A mi kollégiumunk a magasrendű és mentorált tanulás demokratikus platformja. Bárki hallgató lehet, aki megfelel a felvételi kritériumainknak, így a társadalmi mobilitás motorjaként is szolgálunk” – fogalmazott.
Hogy melyek ezek a feltételek, azzal kapcsolatban Szalai Zoltán megjegyezte:
Sokszínűség? Az aspiráns eléggé meg van sértődve valamilyen többségre? Egy addig nem ismert kisebbségi halmaz tagjaként sikerült meghatároznia magát? Nos, nem. A mi felvételi metódusunk egészen őskori szemléleten alapul, teljesítményelvű. A tehetség és a szorgalom párban érhet el csupán sikert, és ha valaki mindezt a közösségért kívánja kamatoztatni, nálunk a helye
Némi kajánsággal azt is mondhatnám, hogy ha kevesebb identitáspolitika és több meritokrácia érvényesülne a modern világban, most nem lenne helye a mi konferenciánknak.”
A konferencia fő témájára rátérve az MCC főigazgatója úgy vélekedett, az identitás normális körülmények között azokból az észlelésekből fejlődik ki, amelyet a családunkban, közösségeinkben, hazánkban megtapasztaljuk, illetőleg azokból a történetekből, mesékből, amelyek gazdagítják, tágítják képzeletvilágunkat.
Szalai Zoltán ezek után kitért az identitás és technológia problémáira is. Mint azt kifejtette: „Mind kevesebb fiatal olvas, mind kevesebb időt töltenek elmélyült tevékenységgel. Mozgóképekre van szükségük, és mind gyorsabban pergő mozgóképekre ahhoz, hogy figyelmüket lekössék. Mindez számtalan neurológiai és lélektani vizsgálat szerint korlátozza az elmélyülés és megértés képességét, a kitartó figyelmet, legyen szó a szövegről vagy megoldandó problémáról. Mármost
az olvasásnak és az elmesélt történeteknek ez a digitális konkurense azért jelent kihívást, mert életünk magja szó szerint az emberi élet kezdete óta a történetmesélés. De ha nem a magunk történeteit adjuk tovább, hanem a saját tájainkon játszódnak a történetek, ha a hősök nem a mi hőseink, hanem már kisgyerekkorban bevonzódnak a gyerekek valamilyen transznacionális metaverzumba, akkor később igen nehéz lesz őket visszavezetni egy önképhez, melynek szerves része a nemzettudatunk.
Márpedig a nemzeti tudat annak hőseivel, tájaival, életével, ízével, bukásaival és felemelő pillanataival az identitás immanens része egységesen.”
Szalai Zoltán hangsúlyozta: „Az emlékezet azé, aki megműveli, épp ezért helyez hazánk hangsúlyt a nemzeti hagyományok ápolására.”
„Ellenálló generációk felnevelését szeretnénk segíteni, akiknek patrióta identitása, intellektuális öntudata, családszerető énképe olyan erős, amelyen semmilyen ostoba, instant identitás nem ejt sebet. És
ha mind többen leszünk ilyenek a nyugati világban újra, akkor ez a közegellenállás megvéd mindannyiunkat attól, hogy erodálódjon mindaz, ami nemes, felemelő, rajongásig szerethető az európai szellemtörténetben, a zsidó-keresztény civilizációban, a nyugati kultúrákban”
– mondta beszéde végén az MCC főigazgatója.
A Nyugat soha nem érzékelte, hogy a saját kultúrája veszélyben lenne, ellentétben velünk – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter az MCC Hunyadi Szalon rendezvényén.
Két nő, két külön világ. Az egyik a gyökerekből indult, hogy új értelmet adjon a hagyománynak. A másik a bizonytalanságból, hogy megtalálja önmagát. Különböző utak, mégis összeköti őket valami.
Stratégiai együttműködés jött létre a Belügyminisztérium és az MCC között a közneveléshez kapcsolódó kutatások, valamint a tehetséggondozás erősítése érdekében.
„Micsoda felfedezés!” – szúrt oda a miniszterelnök politikai igazgatója.
Az anyanyelv nem magától értetődő – hanem kiharcolt érték és jog.
A Mandiner hetilapjának főszerkesztője a Harcosok órájában rámutatott, hogy Magyar Péter terve a sajtószabadságot fenyegeti.
Az Amerikai Népszava főszerkesztője szerint Magyar tábora elérte saját csúcsát.
A digitalizáció a kórházi folyosóktól a háziorvosi rendelőkig, sőt a betegek nappalijáig kísér bennünket. Olyan változás, amely alapjaiban formálja át az egészségügyet. Nézzük meg, hogyan! Kőnig Róbert írása.
