A Magyar Honvédség a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak köszönhetően végre pótolni tudta azt a hiányt és képességet, amelyet többek között a Gyurcsány-kormány döntései miatt a tüzérség elszenvedett. Az elmúlt időszakban 24 darab önjáró löveg érkezett a tatai Klapka György 1. Páncélosdandárhoz. Megnéztük, mit tudnak!
Nyitó- és belső képek: Mandiner/Ficsor Márton
Krupincza Mariann, Janovitz Bálint és Nagy Gábor írása
Több évtizednyi hiányt, képességet sikerült mostanra pótolnia a Magyar Honvédségnek az új, PzH 2000-es önjáró lövegekkel, amiket a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében szereztek be.
Összesen 24 darab önjáró löveg érkezett a tatai Klapka György 1. Páncélosdandárhoz,
igaz, ottjártunkkor megtudtuk, egy időközben visszakerült a gyártóhoz, épp az első Magyarországra érkezett, az úgynevezett referenciapéldány, de az is hamarosan újra a magyar tüzérek kezei közé kerül.
A Szovjetunió felbomlását követően egyfajta hadsereg-racionalizáció kezdődött Európában, amelynek keretein belül számos NATO-tagország csökkentette létszámát és a konvencionális háborús képességeit. A 2000-es évek szlogenjére, „a terrorizmus elleni harc”-ra épülő nyugati katonai blokk elkezdte leszerelni a nagyszámú nehéztechnikáját, hol csökkentve az eszközök számát, hol teljesen megszüntetve az alegységeket.
A PzH 2000-esek előtt, egészen 2004-es kivonásukig 2SZ1 Gvozgyika típusú önjáró tarackok és a BM–21-es sorozatvetők jelentették a szárazföldi tűztámogatás lényegi elemeit. A kivonásukról szóló akkori kormányzati szándékot sokan kritizálták, nem értettek vele egyet – a döntéshozókon kívül szinte mindenki tisztában volt azzal, hogy a tüzérség ilyen szintű leépítése komoly károkat fog okozni –, mégis így lépett a kabinet, így a honvédség tüzérsége D–20-as vontatott lövegekre és 82-es aknavetőkre korlátozódott.
Ezt is ajánljuk a témában
Brutális pusztítást végeztek a szocialista, liberális kormányok a Magyar Honvédségben; az egyetlen szerencsénk az volt, hogy éppen akkor nem volt háború a térségben. Megszűntették a tüzérséget, eladtak, elkótyavetyéltek hulladékvas áron még bőven használható haditechnikákat; egyszóval: volt honnan (vissza)építeni a Honvédséget.
A Gvozgyikákhoz, és a honvédség állományában egykor szintén feltűnő 2SZ3 Akáciákhoz képest óriási előrelépés a Panzerhaubitze
– fogalmazott a Mandinernek Lele Gergő hadnagy, ütegparancsnok-helyettes.
A 2SZ1 122 milliméteres, a 2SZ3 152 milliméteres lövegcsővel volt szerelve, a PzH 2000 azonban 155 milliméteressel, így az az űrméret tekintetében megfelel a NATO standardnak. Az új önjáró löveg csöve 52 kaliberes, ami hosszabb, mint a szovjet eredetű társaié, ezzel is növelve képességeit. Szofisztikáltabb lőszereket, gyújtókat és tölteteket használnak hozzá. Jóval nagyobb lőtávolságra képes és pontosabb is. Könnyebbség, hogy bár a Gvozgyikánál és az Akáciánál használt osztott lőszer töltetei klasszikus hüvelyben voltak, a Panzerhaubitze moduláris lőportöltetei már elégő külső borítással rendelkeznek, így a lövés után a kezelőszemélyzetnek nem kell foglalkozni a nagy fém hüvelyek rendezésével.
Különbséget jelent többek között az is, hogy
a 2SZ1 tudott „úszni”, a PzH 2000 viszont csak gázlóképességgel rendelkezik.
Előkészítés nélkül 1.1 méteres mélységben, előkészítve másfél méteres mélységig.
Különbség úgyszintén a két technika között, hogy míg a szovjet eredetű eszközök teljesen analóg harcjárművek voltak,
a most rendszeresített lövegeket – a teljesség igénye nélkül – digitális kezelőfelületekkel és számítógépekkel, elektromotorokkal szerelték fel,
így jóval automatizáltabbak, mint az „elődjeik” – folytatta az ismertetést a hadnagy.
Az ötvenöt tonnás eszköz hatótávja 420 kilométer – köszönhetően az ezerliteres tankjának – , és terepen a hatótáv bár csökkenhet, de nem jelentősen. A PzH 2000-est egy ezer lóerős, 18 400 cm3 ikerturbós dízelmotor hajtja, „szóval nagyjából bármilyen terepen el tud menni, mondjuk, de alkalmazásából kifolyólag nem kell olyan mobilis eszköznek lennie, mint egy Leopard harckocsinak”.
Ahogy azt az ukrajnai háborúban is látni lehet, az önjáró lövegekre is óriási veszélyt jelentenek a drónok, rakéták. Adódik tehát a kérdés, mit tehet ezek ellen a PzH 2000 és személyzete. Lele Gergő hadnagy felhívta a figyelmet, sok tényezőn múlik a Panzherhaubitze védelmi képessége. Mivel egy konvencionális háborúban önállóan soha, minden esetben minimum összefegyvernemi keretekben kerül alkalmazásra,
a direkt védelmet a csapatlégvédelem adja.
Ezen kívül a harcászati alkalmazása és maga az eszköz is védelemmel szolgál.
A löveg páncélvédettségét jelölő STANAG NATO szabvány szerinti négyes szinten áll, miszerint 12,5 mm-es űrméretig a páncél védettséget ad, s akkor sem lesz nagy gond, ha egy 155 milliméteres gránát 10 méteres közelségben robban fel a PzH 2000-től.
További védelemre szolgál az eszközön telepítésre került adaptív tetőpáncél. „Légrés van a páncéltest és az acéllemez között, a felső burkolat gumiszerű.
Ennek a résnek az a funkciója, hogy a kumulatív lőszereket, beleértve a kazettás lőszereket, páncéltörő gránátokat és drónokat hatástalanítsa”
– tudtuk meg. „Nem közvetlenül a páncéltesttel érintkezik a gránát, ezáltal szétszóródik a kumulatív sugár. Ez az, ami az önjáró löveg felső, úgymond kritikus pontjait és a személyzetet védi” – fűzte hozzá, jelezve, amitől igazán óvakodnia kell egy tüzérnek: az az ellenség tüzérsége.
Áttérve a támadóképességekre, megkérdeztük, mi az, ami kimagaslóvá teszi a Panzerhaubitzét más önjáró lövegekhez képest.
Az ütegparancsnok-helyettes úgy felelt, a PzH 2000 talán azzal emelkedik ki a mezőnyből (lásd: a brit AS90-est, az amerikai M109, a lengyel AHS Krabot, a dél-koreai K9 Thundert, az orosz 2SZ19 Mszta-SZ-t és a szintén orosz 2SZ35 Koalicija-SZ-t), hogy nagyon gyors.
„Akár a helyváltoztatási képességet, akár a fegyverrendszer töltési és irányzási sebességét vagy az adattovábbítási rendszert nézzük.” Utóbbi nyomán megemlítette,
ha előkészített feladatról van szó, a töltés sebessége elérheti a három lövést mindösszesen kilenc másodperc alatt.
A gyártó garanciát vállal az egy perc alatti nyolc és három perc alatti húsz lövésre. A lőtávolság gránát függvényében változik, hagyományos gránáttal 30, gázgenerátoros (BASE-BLEED) gránáttal 40, rakétapóthajtású (RAP) és sugárhajtóműves (RAMJET) gránátokkal tovább növelhető.
Lele Gergő hadnagy elmondása alapján van még egy különlegessége a PzH 2000-nek. Ez az úgynevezett MRSI (Multiple Round Simultaneous Impact) képesség. Ez annyit jelent, hogy bizonyos távolságokon a ballisztikus számítógép öt különböző csőemelkedést számol egy irányzási pontra, amelyek röpideje úgy alakul, hogy az 5 gránát kvázi egy pillanatban csapódik be.
Tíz darab, 43-45 kilogrammos gránát egy célra történő kilövése esetében 110 kilogramm robbanóanyagot és körülbelül 300-400 kilogramm repeszt lehet eljuttatni.
Azt gondolom, ez azért elég meggyőző teljesítmény, pláne, ha mindezt egy lövegpár hajtja végre. Hagyományos vontatott eszközökkel egy ilyen jellegű tűzcsapáshoz 10 lövegre lenne szükség” – hangsúlyozta az ütegparancsnok-helyettes.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Dávidházy Bence törzsőrmester arról beszélt nekünk, milyen egy ilyen hetventonnás high-tech monstrumot vezetni.
Ezt is ajánljuk a témában
Miért pont erre a nagyvasra esett a választás? Mekkora ugrás ez a jól ismert T–72-esekhez képest? Mire képes ez a harckocsi éles helyzetekben? Riportunk.
Újabb high-tech harcjárművekkel bővült a tatai páncélosdandár eszközparkja.
E fordulat mögött felsejlik Karácsony Gergely leszámolása is a nagypolitikai ábrándokkal.
Feltételezett robbanótestet találtak az I. kerületben.
A Telegraph riportjából kiderült, hogy az új eszközt kifejezetten a Shahed-136 típusú drónok üldözésére és elfogására tervezik.
Az iCon-intelligent economy Gazdaságpolitikai Konferenciát szervezett, melynek középpontjában Budapest jelene és jövője állt.
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
A Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály csapata tartott közösségi régészeti napot.
