Van egy mutató, amiben messze jobbak vagyunk az uniós átlagnál – csak keveset beszélnek róla

Nyitókép: Sukanya Sitthikongsak/Getty Images

Nemcsak a munkanélküliek száma emelkedett gyorsan a 2008-as gazdasági válságot követően, hanem jelentősen hosszabbodott az álláskereséssel töltött idő is. Ennek következményeként a tartós munkanélküliségi ráta 2010-re 5,3 százalékra emelkedett – írja a Magyar Nemzet.

A kedvező munkaerőpiaci folyamatoknak köszönhetően ez az arány 2010 óta folyamatosan csökken, 2019-ben az elmúlt két évtizedben mért legalacsonyabb szintre, 1,1 százalékra esett, és 2020-ban sem változott. A kedvező tendencia 2021-ben átmenetileg megfordult, hiszen akik előző évben elveszítették munkájukat, és egy éven belül nem találtak állást, azok már tartós munkanélküliként jelentek meg. 

A Központi Statisztikai Hivatal jelezte, hogy a férfiak és a nők rátája, illetve annak változása 2003-tól kezdődően közel azonosan alakul, 2022-ben 1,3, illetve 1,2 százalék volt. A munkanélküliek munkakeresésre fordított átlagos ideje is növekedett, 2022-ben 9,3 hónap volt, közel egy hónappal több, mint egy évvel korábban. 

A 2008 és 2011 közötti időszakban a magyar érték az unió tagországainak átlagos rátájánál magasabb volt, 2012 óta azonban alacsonyabb annál. Magyarország a 2022. évi, 1,2 százalékos értékével az uniós tagországok sorában a hetedik helyen szerepelt. A vizsgált évben az unió átlaga 2,4 százalék volt. A tagállamok között jelentős eltérések mutatkoztak: 

• a legmagasabb tartós munkanélküliségi ráta Görögországban volt 7,7 százalékkal, 
• a legalacsonyabb pedig Dániában, 0,5 százalékkal.

Idén júliusban újabb rekord alacsony szintet ért el a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint