Újabb járvány lesz Magyarországon?

Nyitókép: illusztráció / Getty Images

Nem csak Magyarországon, egész Európában megugrott a szamárköhögéses esetek száma, ebben a koronavírus-járványnak és globális folyamatoknak is szerepe van – mondta el az Indexnek Tóth Sándor immunológus. A portál emlékeztet:

„A koronavírus-világjárvány idején korlátozott volt a Bordetella pertussis nevű baktérium terjedése, 2023-ban azonban már 25 ezer esetet regisztráltak, a 2024-es évben pedig ezt a számot január és március között hétezerrel meghaladtuk. Ugyanakkor az európai hatóság emlékeztet: ez nem példa nélküli, 2019-ben 34 468 fertőzöttet azonosítottak, 2016-ban még ennél is többet, 41 026-ot” – fejti ki a lap.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Az ECDC jelentése szerint a  2023–24-es időszakban 17 EU/EGT-országban az egy évnél fiatalabbak körében jelentették a legtöbb fertőzést, hat országban pedig a serdülők körében fordult elő az esetek zöme. A tanulmány ezen felül kitér arra is, hogy a halálesetek többsége csecsemőknél történt, 

Az járványügyi hatóság hangsúlyozza: mivel a legnagyobb veszélyben az újszülöttek vannak, a várandós nők harmadik trimeszterben történő oltásával születendő gyermekük is nagyobb védelemben van a betegség szórványos előfordulásakor. 

„A hatóság jelentése szerint a július végén a Magyarország két különböző pontján szamárköhögésben meghalt két csecsemő is családi közegben fertőződött meg. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ arra kéri a szülőket: 

Immunrendszerük ugyanis még nagyrészt védtelen a környezeti hatásokkal szemben. Ezért is ajánlják, hogy a csecsemő gondozásában részt vevők oltassák újra magukat” – fogalmaz az Index.

Az ECDC-jelentés azt is külön aláhúzza, hogy a 65 év felettieknél, a tüdőrákosok, a COPD-ben vagy immunhiányos betegségben szenvedők, a transzplantáltak szervezetét jobban megviselheti a fertőzés, mint a fiatalabbakat vagy a hasonló korosztályba tartozó egészségeseket. 

Az Index felhívja a figyelmet: az európai országok oltási programja eltérő, sok helyen nem kötelező, csak ajánlott a pertussis elleni gyermekkori immunizálás.

Epidémia helyett endémia

Tóth Sándor immunológus a portálnak elárulta: a klasszikus értelemben vett járványig nem jutunk el a magas, 98 százalék feletti átoltottság miatt, az epidémia helyett endémiás szinten marad itthon a betegség terjedése. Azaz a fertőzött környezetében, általában az arra érzékeny családokban jelenhet meg a pertussis. 

Tünetek:

• légúti betegséghez hasonló tünetek
• gyengeség
• orrdugulás
• orrfolyás
• hőemelkedés
• ritkán láz
• kínzó, húzó belégzés
• köhögőrohamok, amelyek légzőizomgörcsig fokozódhatnak
• hányás

Az immunológus a szamárköhögés intenzívebb terjedését egyrészt azzal magyarázza, hogy az oltási program a környező országokban közel sem volt olyan fegyelmezett, mint hazánkban. „Miközben nálunk már 1954-től a csecsemőkori oltások része volt, 

– jegyzi meg az Indexnek a szakember. Hozzáteszi: „Afrikából, Ukrajnából még most is alig van erről adat, Délkelet-Ázsiában sem volt átfogó vakcináció. A globális folyamatokkal, a turizmussal, a menekülthullámmal, de akár a vendégmunkások érkezésével az oltatlan vagy megkopott immunmemóriával rendelkező magyar felnőttek fogékonyabbá váltak a kórokozóra.”