A finn oktatásügy hátulütői, a magyar oktatás helyzete, az iskolai telefontilalom és a tanárok helyzete is szóba került aTranziton rendezett beszélgetésen.
Nyitókép: Földházi Árpád
A magyar oktatás helyzetéről beszélgetett a tihanyi Tranziton szombat délután Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, és Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója.
A legutóbbi Nemzeti alaptanterv célkitűzései vagyon jók, csak a leképezése problémás – mondta Pécsi Rita. – A 21. századi kompetenciák elsősorban az érzelmi intelligenciával kapcsolatban lévő készségek, de az iskolában 90 százalékban IQ-fejlesztés történik. Kérdés, hogy a valóságos nevelés a cél felé megy-e? – jelezte az Apor Vilmos Főiskola tanára.
A legfontosabb az életünkben a gyermekünk, és szeretnénk, hogy olyan oktatást kapjon, hogy az életben meg tudja állni a helyét. Fontos, hogy az iskola jó legyen, biztonságos környezet legyen, és hasznos legyen – kezdte Rétvári Bence. – Nem egy agyösszeszerelő üzem az iskola, értékvilágot is közvetít, és a liberális és a kereszténydemokrata értékvilág homlokegyenest ellentétes.
Rétvári rámutatott: az az oktatáspolitikai közhely, hogy a baloldal a finn oktatást reklámozza, mondván, az kreativitás-központú, és szerinte a jobboldal a retrográd, gyerekellenes porosz oktatást propagálja. Az ellenzéknek Rétvári szerint nincs önálló gondolata, a Momentum programja például a finn oktatás átvétele volt.
Hozzátette:
a felmérések szerint a finn szülők 80 százaléka több fegyelmet szeretne. Emellett a finneknél körzeti iskolája van, nincs szabad iskolaválasztás, egyházi iskola sincs, s a finn tanárok munkaszerződése egy évre, sőt tíz hónapra szól, nyáron nem kapnak fizetést. Ezzel együtt a finn oktatás valóban nagyon jó.
Nem igaz, hogy ami magyar, az rossz, ami külföldi az jó – tette hozzá Rétvári. Hangsúlyozta: a finneknél romlanak a PISA-tesztek 2006 óta, ezért szeretnék a fegyelem erősítését. Magyar modell kell, nem külföldi import – vélekedett az államtitkár. Rétvári szerint mutatja a magyar baloldal sekélyességét, hogy csak a finn oktatással példálóznak, és ezzel bizonyítják a progresszivitásukat.
Pécsi Rita megjegyezte: nem biztos, hogy neki anyaként vagy tanárként az a fő célja, hogy kompetenciateszteken valahány százalékot teljesítsenek a diákok. Feltette a kérdést: hol használjuk a magyar néphagyományt az oktatásban? Az ugyanis sok ponton fejleszti a készségeket. Hozzátette: a magyar fiatalok nagy százaléka boldogtalan és passzív. Nem az oktatási rendszerünk rossz.
Az oktatás az EU-ban tagállami hatáskör, és ez így van jól – mondta Rétvári Bence. Hozzátette: a gender- és LMBTQ-kérdés mentén igyekeznek beleszólni az EU-ból az oktatásba. És azt jelölték ki a liberálisok frontvonalnak, hogy a 8-12 éves gyerekeknek tálalni kell a genderügyeket, be kell engedni azt ezt propagáló NGO-kat az iskolákba. Ezt nem engedjük és nem is fogjuk engedni – jelezte az államtitkár.
A német tanárok idegen kultúrákból érkező, idegen nyelven beszélő bevándorlógyerekek vitáit kell, hogy menedzseljék, holott nem ez az iskola és a tanára feladata – jegyezte meg.
A magyar közbeszéd lehúzza az iskolák megítélését ahhoz képest, amit a szülők gondolnak róla, mert az iskolás gyermekekkel rendelkező szülők véleménye szignifikánsan jobb, mint az újságok véleménye
– mondta a belügyminisztériumi államtitkár. Mint mondta: régen tilos volt fénymásolni a tankönyveket, a szerzői jogok miatt, ma a tankönyvek fenn vannak pdf-ben a neten.
Pécsi Rita kiegészítette: kettő tankönyv van fenn, és a lehetőségeket tágítani kell. Hozzátette: vannak olyan oktatási rendszerek, amelyek teljesen digitálissá váltak, de már térnek vissza a nem digitális technikákra is, mert más készségeket fejleszt. Az a jó, ha először a saját kultúránkat ismeri meg a gyerek, csak ezután lehet más kultúrákat megismerni.
Szóba került a panelbeszélgetésben az iskolai telefonhasználat szabályozása is. Rétvári Bence rámutatott:
számos országban hasonlóképp szabályozza a kérdést, mint szeptembertől a magyar kormány.
A cél az, hogy a diákok minél jobb teljesítményt nyújtsanak. Ráadásul több százezer diák ingyen kapja a laptopot, táblagépet a tankönyvcsomag mellé. Az iskolában akkor lehet használni ezeket az eszközöket, amikor tanítási segédeszközök, máskor nem. Egy tanárnak lehetetlen küldetés versenyezni az okostelefonnal, nem lehet beengedni egy ilyen konkurenst az osztályterembe. A kormány azt várja ettől, hogy ezért nem fog romlani a diákok teljesítménye, megmarad a magyar oktatás versenyképessége, és a tanárok életét is megkönnyítik.
Pécsi Rita felvetette a telefontilalommal kapcsolatos logisztikai kérdéseket: hogy szedik be, vigyáznak rá, hogy nem keverik össze, s hasonlók.
Rétvári azt válaszolta: van számos iskola, ahol már van telefontilalom, lehet az ő gyakorlatukból tanulni, nem kell központi szabályozást létrehozni. Viszont meg kell osztani a jó gyakorlatokat.
Máthé Zsuzsa feltette a kérdést: mennyiben tudja pótolni az iskola azokat a készségeket, amelyeket esetleg valaki nem hoz a családból? Pécsi Rita szerint fontos a közösségi nevelés, de elkoptak a kórusok és más közösségek.
Az államtitkár hangsúlyozta: az iskolának feladata a társadalmi különbségek csökkentése, ezért is vezették be 3 éves kortól az óvodát. Ezért kapnak a hátrányos helyzetű területen tanító tanárok 20 százalékkal magasabb fizetést. De a tanár nem karácsonyfa, nem lehet minden, az iskolán kívül keletkező társadalmi probléma megoldását a tanártól és iskolától várni.
Hozzátette: az új bérrendszer honorálja azt, aki többet foglalkozik a diákokkal, míg az előző koralapú volt, és többet fizettek az idősebb tanároknak abból kiindulva, hogy tapasztaltabbak, de ez hátrányosan érintette a fiatal tanárokat. A béremelés, mint mondta, visszaigazolódik a pedagógusképzésbe jelentkezők számában, ami nőtt.
Az államtitkár felhozta a tanárok létszámának kérdését. Mint mondta: a tanár-diák arányban lehet lemérni, hogy ez megfelelő-e. Az EU-ban átlagosan 12 diákra jut egy tanár, Magyarországon 10 diákra. Finnországban, Németországban, Franciaországban, Hollandiában és számos közép-európai országban rosszabb a helyzet.
Vannak-e a tanárképzésben megoldandó feladatok? – szólt a következő kérdés. Pécsi Rita szerint vannak. Mint mondta: az oktatás célja, hogy gyökerekkel rendelkező embereket neveljünk, aki jól kommunikál és sok jó készsége van. Ez a társadalmi elvárás.
Az a tanárképzés feladata, hogy a tanárnak legyen egy hatalmas módszertani kosara, amiből mindig azt tudja elővenni, amire épp szükség van.
Rétvári elmondta még: a KRÉTÁ-ban megkérdezték a tanárokat, hogy ki tudja őket legjobban minősíteni, s az jött ki, hogy az igazgató. Ezért eltörölték azt a korábbi rendszert, amiben külső szereplő minősített, és átadták ezt az igazgatóknak. Igyekeztek csökkenteni a bürokráciát is, digitalizálni az adminisztrációt, és 10 százalékról 20 százalékra emelték a szabad órakeret arányát.
Az egyházi iskolákkal kapcsolatban Pécsi Rita megjegyezte: a KLIK-es iskoláknál kötöttebb a vezetőség keze, mint az egyházi iskolákban. Rétvári azzal válaszolt: a tiltakozások után megkérdeztek négyszáz igazgatót, és bővítették a mozgásterüket.
Rétvári elmondta: annyi egyházi iskola van, ahány szülői közösség úgy döntött, hogy egyházi iskolát szeretne. A baloldal mindig támadta az egyházi iskolákat, és mindig azt gondolja, hogy az egyházi iskolák többet kapnak, ami nem igaz. Ez politikai ellenszenv és politikai döntéselőkészítés – jegyezte meg Rétvári. Hozzátette: ez politikai ellenszenv és a közvélemény előkészítése egy egyházi iskolákat sújtó intézkedéscsomagnak egy esetleges kormányváltás esetére.
Ezt is ajánljuk a témában
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója közötti vita nyitotta a Tranzit délutáni vitáinak sorát. Összefoglaló.
Nehéz kérdések előtt áll a felvidéki társadalom: egy-másfél tucatnyi középiskoláját vonhatják össze takarékossági okokra hivatkozva. Aggasztó módon még csak most kezdődött meg az érdemi előkészítő munka annak felderítésére, hogy egyáltalán mit lehet tenni.
Négy iskola több mint száz diákja arra vállalkozott, hogy a következő hetekben száműzi a mindennapjaiból a közösségi médiát és a különféle szórakoztató tartalmakat. A Magyarországon egyedül álló kihívásból tanulmány is készül majd. A digitális böjt kezdőprogramján jártunk. Összeállításunk.
Rétvári Bence szerint a Tisza Párt vezetője hiába hazudozik, a végén úgyis azt fogja csinálni, amit parancsba kap.
Nicholas Tate oktatáspolitikai szakember szerint az iskola egyre több olyan feladatot átvállal, amely a szülők felelőssége kellene, hogy legyen. Interjú.
Elemezni nem egyszerű, párbeszédet folytatni nincs kivel. Szakos Enikő írása.
A drogkereskedőkkel szemben nincs irgalom. Zéró toleranciát hirdetett a kormány.
A járókelő gratulált az Emmanuel Macron francia elnökhöz látogató magyar miniszterelnöknek.
Így döntött az amerikai Legfelsőbb Bíróság.
