A finn oktatásügy hátulütői, a magyar oktatás helyzete, az iskolai telefontilalom és a tanárok helyzete is szóba került aTranziton rendezett beszélgetésen.
Nyitókép: Földházi Árpád
A magyar oktatás helyzetéről beszélgetett a tihanyi Tranziton szombat délután Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, és Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója.
A legutóbbi Nemzeti alaptanterv célkitűzései vagyon jók, csak a leképezése problémás – mondta Pécsi Rita. – A 21. századi kompetenciák elsősorban az érzelmi intelligenciával kapcsolatban lévő készségek, de az iskolában 90 százalékban IQ-fejlesztés történik. Kérdés, hogy a valóságos nevelés a cél felé megy-e? – jelezte az Apor Vilmos Főiskola tanára.
A legfontosabb az életünkben a gyermekünk, és szeretnénk, hogy olyan oktatást kapjon, hogy az életben meg tudja állni a helyét. Fontos, hogy az iskola jó legyen, biztonságos környezet legyen, és hasznos legyen – kezdte Rétvári Bence. – Nem egy agyösszeszerelő üzem az iskola, értékvilágot is közvetít, és a liberális és a kereszténydemokrata értékvilág homlokegyenest ellentétes.
Rétvári rámutatott: az az oktatáspolitikai közhely, hogy a baloldal a finn oktatást reklámozza, mondván, az kreativitás-központú, és szerinte a jobboldal a retrográd, gyerekellenes porosz oktatást propagálja. Az ellenzéknek Rétvári szerint nincs önálló gondolata, a Momentum programja például a finn oktatás átvétele volt.
Hozzátette:
a felmérések szerint a finn szülők 80 százaléka több fegyelmet szeretne. Emellett a finneknél körzeti iskolája van, nincs szabad iskolaválasztás, egyházi iskola sincs, s a finn tanárok munkaszerződése egy évre, sőt tíz hónapra szól, nyáron nem kapnak fizetést. Ezzel együtt a finn oktatás valóban nagyon jó.
Nem igaz, hogy ami magyar, az rossz, ami külföldi az jó – tette hozzá Rétvári. Hangsúlyozta: a finneknél romlanak a PISA-tesztek 2006 óta, ezért szeretnék a fegyelem erősítését. Magyar modell kell, nem külföldi import – vélekedett az államtitkár. Rétvári szerint mutatja a magyar baloldal sekélyességét, hogy csak a finn oktatással példálóznak, és ezzel bizonyítják a progresszivitásukat.
Pécsi Rita megjegyezte: nem biztos, hogy neki anyaként vagy tanárként az a fő célja, hogy kompetenciateszteken valahány százalékot teljesítsenek a diákok. Feltette a kérdést: hol használjuk a magyar néphagyományt az oktatásban? Az ugyanis sok ponton fejleszti a készségeket. Hozzátette: a magyar fiatalok nagy százaléka boldogtalan és passzív. Nem az oktatási rendszerünk rossz.
Az oktatás az EU-ban tagállami hatáskör, és ez így van jól – mondta Rétvári Bence. Hozzátette: a gender- és LMBTQ-kérdés mentén igyekeznek beleszólni az EU-ból az oktatásba. És azt jelölték ki a liberálisok frontvonalnak, hogy a 8-12 éves gyerekeknek tálalni kell a genderügyeket, be kell engedni azt ezt propagáló NGO-kat az iskolákba. Ezt nem engedjük és nem is fogjuk engedni – jelezte az államtitkár.
A német tanárok idegen kultúrákból érkező, idegen nyelven beszélő bevándorlógyerekek vitáit kell, hogy menedzseljék, holott nem ez az iskola és a tanára feladata – jegyezte meg.
A magyar közbeszéd lehúzza az iskolák megítélését ahhoz képest, amit a szülők gondolnak róla, mert az iskolás gyermekekkel rendelkező szülők véleménye szignifikánsan jobb, mint az újságok véleménye
– mondta a belügyminisztériumi államtitkár. Mint mondta: régen tilos volt fénymásolni a tankönyveket, a szerzői jogok miatt, ma a tankönyvek fenn vannak pdf-ben a neten.
Pécsi Rita kiegészítette: kettő tankönyv van fenn, és a lehetőségeket tágítani kell. Hozzátette: vannak olyan oktatási rendszerek, amelyek teljesen digitálissá váltak, de már térnek vissza a nem digitális technikákra is, mert más készségeket fejleszt. Az a jó, ha először a saját kultúránkat ismeri meg a gyerek, csak ezután lehet más kultúrákat megismerni.
Szóba került a panelbeszélgetésben az iskolai telefonhasználat szabályozása is. Rétvári Bence rámutatott:
számos országban hasonlóképp szabályozza a kérdést, mint szeptembertől a magyar kormány.
A cél az, hogy a diákok minél jobb teljesítményt nyújtsanak. Ráadásul több százezer diák ingyen kapja a laptopot, táblagépet a tankönyvcsomag mellé. Az iskolában akkor lehet használni ezeket az eszközöket, amikor tanítási segédeszközök, máskor nem. Egy tanárnak lehetetlen küldetés versenyezni az okostelefonnal, nem lehet beengedni egy ilyen konkurenst az osztályterembe. A kormány azt várja ettől, hogy ezért nem fog romlani a diákok teljesítménye, megmarad a magyar oktatás versenyképessége, és a tanárok életét is megkönnyítik.
Pécsi Rita felvetette a telefontilalommal kapcsolatos logisztikai kérdéseket: hogy szedik be, vigyáznak rá, hogy nem keverik össze, s hasonlók.
Rétvári azt válaszolta: van számos iskola, ahol már van telefontilalom, lehet az ő gyakorlatukból tanulni, nem kell központi szabályozást létrehozni. Viszont meg kell osztani a jó gyakorlatokat.
Máthé Zsuzsa feltette a kérdést: mennyiben tudja pótolni az iskola azokat a készségeket, amelyeket esetleg valaki nem hoz a családból? Pécsi Rita szerint fontos a közösségi nevelés, de elkoptak a kórusok és más közösségek.
Az államtitkár hangsúlyozta: az iskolának feladata a társadalmi különbségek csökkentése, ezért is vezették be 3 éves kortól az óvodát. Ezért kapnak a hátrányos helyzetű területen tanító tanárok 20 százalékkal magasabb fizetést. De a tanár nem karácsonyfa, nem lehet minden, az iskolán kívül keletkező társadalmi probléma megoldását a tanártól és iskolától várni.
Hozzátette: az új bérrendszer honorálja azt, aki többet foglalkozik a diákokkal, míg az előző koralapú volt, és többet fizettek az idősebb tanároknak abból kiindulva, hogy tapasztaltabbak, de ez hátrányosan érintette a fiatal tanárokat. A béremelés, mint mondta, visszaigazolódik a pedagógusképzésbe jelentkezők számában, ami nőtt.
Az államtitkár felhozta a tanárok létszámának kérdését. Mint mondta: a tanár-diák arányban lehet lemérni, hogy ez megfelelő-e. Az EU-ban átlagosan 12 diákra jut egy tanár, Magyarországon 10 diákra. Finnországban, Németországban, Franciaországban, Hollandiában és számos közép-európai országban rosszabb a helyzet.
Vannak-e a tanárképzésben megoldandó feladatok? – szólt a következő kérdés. Pécsi Rita szerint vannak. Mint mondta: az oktatás célja, hogy gyökerekkel rendelkező embereket neveljünk, aki jól kommunikál és sok jó készsége van. Ez a társadalmi elvárás.
Az a tanárképzés feladata, hogy a tanárnak legyen egy hatalmas módszertani kosara, amiből mindig azt tudja elővenni, amire épp szükség van.
Rétvári elmondta még: a KRÉTÁ-ban megkérdezték a tanárokat, hogy ki tudja őket legjobban minősíteni, s az jött ki, hogy az igazgató. Ezért eltörölték azt a korábbi rendszert, amiben külső szereplő minősített, és átadták ezt az igazgatóknak. Igyekeztek csökkenteni a bürokráciát is, digitalizálni az adminisztrációt, és 10 százalékról 20 százalékra emelték a szabad órakeret arányát.
Az egyházi iskolákkal kapcsolatban Pécsi Rita megjegyezte: a KLIK-es iskoláknál kötöttebb a vezetőség keze, mint az egyházi iskolákban. Rétvári azzal válaszolt: a tiltakozások után megkérdeztek négyszáz igazgatót, és bővítették a mozgásterüket.
Rétvári elmondta: annyi egyházi iskola van, ahány szülői közösség úgy döntött, hogy egyházi iskolát szeretne. A baloldal mindig támadta az egyházi iskolákat, és mindig azt gondolja, hogy az egyházi iskolák többet kapnak, ami nem igaz. Ez politikai ellenszenv és politikai döntéselőkészítés – jegyezte meg Rétvári. Hozzátette: ez politikai ellenszenv és a közvélemény előkészítése egy egyházi iskolákat sújtó intézkedéscsomagnak egy esetleges kormányváltás esetére.
Ezt is ajánljuk a témában
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója közötti vita nyitotta a Tranzit délutáni vitáinak sorát. Összefoglaló.
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
Magyar Péter túl messzire ment, nem csak politikailag, emberileg.
A Lannert Judit által felvázolt liberális képlet egy pszeudó-álszent-empátia, ami a gyakorlatban visszaüt.
A szülőket ugyanakkor arra kérik, hogy figyeljék gyermekeik egészségi állapotát, különösen a köhögéssel járó tüneteket.
A szlovák kormány más „reformokat” is hirdetett: a 250 fő alatti iskolák bezárásával harmadával akarja csökkenteni az oktatás költségvetését.
Lannert Judit viszont éppen „LMBTQ-ellenes attitűdje” miatt kritizálta az Orbán-kormányt.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
