Németh Lajos elárulta, ilyen már volt korábban is, maximum nem tudtuk, mi az

Nyitókép: Facebook

Ebben az évben gyakoribb volt a szaharai por Közép-Európában, ami a gyakoribb erőteljes déli áramlásnak köszönhető, ez hozta egyébként az extrém júliusi 41,6 Celsius-fokos meleget – közölte az InfoRádió Aréna című műsorában Németh Lajos, amelyet az Infostart szemlézett.

Az ismert meteorológus elmondta, a szaharai porvihar esetében több tízezer kilométeres távolságba jut el nagy mennyiségű poranyag. Itt a szaharai hegységek törmelékkúpjainak finom szemcséiről van szó, amelyek a finomra őrölt liszthez hasonló nagyságúak. A porvihar egyébként nemcsak Közép-Európát áraszthatja el, hanem az erőteljes déli áramlással a Baltikumig is elérhet. 

Az időjárási jelenség amellett, hogy sok bosszúságot okoz a gépkocsi-tulajdonosoknak, komoly veszélyeket is rejt, hiszen 
 

A meteorológus szerint amióta van időjárás és por a Szaharában, azóta létezik a jelenség, legfeljebb nem ismertük. Az 1900-as évek elején észlelt szűrt napsütéseket okozhatta fátyolfelhő vagy por, de akkor még nem volt műholdas rendszer, ami alapján ezt el lehetett volna dönteni. 

Németh Lajos állítja, mindig van por, csak nem ér ide. Ha viharos szél kavarog a szaharai térségében, és felemelkedik a sztratoszféráig, 8-12 kilométer magasságig, akkor a szellők szárnyán érkezik, délről észak felé. Ha továbbra is gyakori lesz a térséget elérő déli áramlás, sűrűn számíthatunk a szaharai porra. Ezért könnyen beigazolódhat az a népi mondás, hogy „majd, ha fagy, és piros hó esik”, a Góbi-sivatagnak ugyanis vörös színű a homokja, és ha az ottani porszemcsék hófelhővel találkoznak, akár meg is történhet ez a különös jelenség.

A meteorológus a városi hőszigetek kialakulásáról is beszélt, amelynek oka, hogy a beton, a panel, a tégla, illetve a bitumen a természetes felszínekkel ellentétben sokkal jobban elnyelik a napsugárzást, mint ahogy visszavernék, és meg is tartják a hőt.