Még a félmillió főt sem közelíti azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik külföldön élnének. Az Európai Unió statisztikai hivatala pontos adatot közölt arról, hány honfitársunk él külföldön, de az is kiderül az adatokból, hogy számuk évek óta stagnál.
Nyitókép: Jenny Elia Pfeiffer/Getty Images
A magyarok 3,9 százaléka él az Európai Unió másik tagállamában. A valós arány ráadásul ennél is alacsonyabb, mivel az uniós statisztikai hivatal adatai nem tesznek különbséget a határon túli kettős állampolgárok között. Vagyis aki az Eurostat adatai szerint Szlovákiában vagy Romániában élő magyar, nagy valószínűséggel kettős állampolgár.
Tavaly összesen 376 045 magyar élt az Európai Unió valamely másik tagállamában, vagyis a lakosság 3,9 százaléka.
Az adatok ugyan nem tartalmazzák azokat, akik nem uniós országban élnek, ám számuk érdemben nem növeli a külföldön élő magyarok arányát. Nem igaz tehát, hogy több millió magyar honfitársunk hagyta volna el az országot, ahogy ezt Dobrev Klára és Magyar Péter rendszeresen hangoztatja.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter kampánya arról szól, hogy Dobrev Klára unalomig ismételt álhíreit terjeszti reálbérekről, kivándorlásról, termékenységi rátáról. Szalai Piroska írása a Mandineren.
A 376 045 EU tagállamban, de nem Magyarországon élő magyar több mint háromnegyede Németországban és Ausztriában él.
Vagyis e három uniós ország ad otthont a más EU tagállamban élő magyarok túlnyomó többségének, 83,5 százalékuknak.
Az uniós statisztikai hivatal adataiból kiderül, hogy a németországi lakhellyel rendelkező magyarok 79,4 százaléka, az osztrák lakhellyel rendelkezőknek pedig a 76,5 százaléka 20-64 év közötti, vagyis a munkaképes korú lakosság teszi ki a kivándoroltak több mint háromnegyedét. A legtöbben 30-50 év közöttiek.
Az elmúlt években az EU tagállamaiban élő magyarok száma alig változott.
A három fő célországban, vagyis Németországban, Ausztriában és Hollandiában haladja meg a kint élő magyarok száma a 10 ezer főt, a negyedik célállomás, Írország 9061 magyarnak ad otthont, ezt követően Csehország, Olaszország, Belgium és Franciaország ad otthont több, mint 5000 magyarnak.
Az Eurostat adatai egyértelműen bizonyítják, hogy Magyarország nem tartozik azok közé az uniós országok közé, amelyekre jellemző az elvándorlás. A kettős állampolgárokkal együtt is csak a tizenkettedik hazánk az uniós rangsorban.
Az uniós statisztikák azért is pontosak, mert a bejelentett lakhely, vagy tartózkodási hely minden országban alapvető elvárás az odaköltözőktől.
Az uniós országok közül Romániát érinti legsúlyosabban az elvándorlás, a sokak által irigyelt keleti szomszédunk lakosságának 16,5 százaléka, azaz 3,15 millió román él másik uniós tagállamban.
Az EU valódi kivándorlóországai
míg Portugália lakosságának 9,4 százaléka él máshol.
A nagy lakosságszámú országok közül jelentős a más uniós országbeli munkavállalás a lengyelek és az olaszok körében is.
Az uniós országok közül Németország ad otthont a legtöbb, más uniós államból érkezőnek, 4,6 millió uniós állampolgárnak.
Németországban az uniós letelepedők mindössze 4,2 százaléka magyar állampolgár.
A második célország – jelentősen lemaradva – Franciaország, ahol 1,5 millió más tagállambeli állampolgár él, 0,4 százalékuk magyar, alig több, mint 6000 fő.
Németország és Franciaország szintén vezeti az uniós rangsort, ugyanis e két nagy országból költöznek el a legkevesebben másik EU-s tagországba. Szintén a legalacsonyabb az elvándorló Svédországból, Spanyolországból, Csehországból és speciális adottságuk miatt Ciprusról és Máltáról.
Az összes célországra igaz, hogy az európai vendégmunkásokat elsősorban
Az unión belüli migráció elsődleges célja a magasabb kereset elérése és elsősorban a szomszédos országok között jellemző. Jó példa erre Magyarország-Ausztria, Lengyelország-Németország, vagy Portugália-Spanyolország.
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy nagyjából 50-60 ezer ázsiai ember él hazánkban, számuk nem emelkedett jelentősen az elmúlt években.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nemzetgazdasági Minisztérium év elején jelentette be, hogy 2024-ben összesen 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás tartózkodási engedélyek számát.
A vezérigazgató szerint Ausztria reménytelen versenyképességi hátrányban van.
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
Ráadásul mindenféle előzmény nélkül.
Korábban Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem érintett a robbantásokban, és javasolta, hogy elemezzék, kiknek lehetett érdeke egy ilyen támadás.
Súlyos jogsértéseket tárt fel a fogyasztóvédelmi hatóság.
