Az uniós statisztikák azért is pontosak, mert a bejelentett lakhely, vagy tartózkodási hely minden országban alapvető elvárás az odaköltözőktől.
Az uniós országok közül Romániát érinti legsúlyosabban az elvándorlás, a sokak által irigyelt keleti szomszédunk lakosságának 16,5 százaléka, azaz 3,15 millió román él másik uniós tagállamban.
Az EU valódi kivándorlóországai
- Románia, a lakosság 16,5 százaléka él másik uniós országban,
- Horvátország, a helyiek 15 százalék él külföldön,
- Bulgária, 12,2 százalék hagyta el az országot,
míg Portugália lakosságának 9,4 százaléka él máshol.
A nagy lakosságszámú országok közül jelentős a más uniós országbeli munkavállalás a lengyelek és az olaszok körében is.
Németország a legnagyobb befogadó
Az uniós országok közül Németország ad otthont a legtöbb, más uniós államból érkezőnek, 4,6 millió uniós állampolgárnak.
Németországban az uniós letelepedők mindössze 4,2 százaléka magyar állampolgár.
A második célország – jelentősen lemaradva – Franciaország, ahol 1,5 millió más tagállambeli állampolgár él, 0,4 százalékuk magyar, alig több, mint 6000 fő.
Németország és Franciaország szintén vezeti az uniós rangsort, ugyanis e két nagy országból költöznek el a legkevesebben másik EU-s tagországba. Szintén a legalacsonyabb az elvándorló Svédországból, Spanyolországból, Csehországból és speciális adottságuk miatt Ciprusról és Máltáról.
Az összes célországra igaz, hogy az európai vendégmunkásokat elsősorban
- a feldolgozóiparban,
- az egészségügyben,
- a mezőgazdaságban,
- az építőiparban
- és a szaktudást nem igénylő szolgáltatásokban foglalkoztatják.
Az unión belüli migráció elsődleges célja a magasabb kereset elérése és elsősorban a szomszédos országok között jellemző. Jó példa erre Magyarország-Ausztria, Lengyelország-Németország, vagy Portugália-Spanyolország.
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy nagyjából 50-60 ezer ázsiai ember él hazánkban, számuk nem emelkedett jelentősen az elmúlt években.