A kormány több csatát is megnyerne az adókedvezmény megduplázásával. A lépés gyorsan és érdemben növelné a családok elkölthető jövedelmét. A pluszjövedelem felpörgetné a belső fogyasztást, erősítve a nemzetgazdaságot, ösztönözve a növekedést. Ez a költségvetés ráfordítását is részben ellensúlyozza, elsősorban a növekvő áfabevételekből.
Az orosz–ukrán háború 2022. februári kirobbanása után az energia- és élelmiszerárak az egekbe szöktek, s ezzel nem tartott lépést a jövedelmek emelkedése. Magyarországon a múlt ősz óta ismét nőnek a reálkeresetek, ráadásul az utóbbi hónapokban gyorsult a növekedés. A családi adókedvezmény emelése azért is lenne időszerű lépés, mert a stabilizálódó, ám a háború előttihez képest 30-40 százalékkal magasabb árszínvonal mellett az évek óta változatlan támogatás veszített súlyából.
A kormány 2010-ben leszámolt a segélyezésre épülő baloldali-liberális politikával, és munkaalapú társadalmat hirdetett meg. Ez a cél megvalósult, amit igazol a járványhoz és a háborúhoz köthető gazdasági nehézségeknek ellenálló munkaerőpiac és a rekordokat döntő foglalkoztatottság is. A segélyezésre épülő politikától érdemben különbözik, hogy a családi adókedvezménynek és a családtámogatási rendszer tucatnyi többi elemének az alapja a munkavállalás, vagyis a kedvezmények túlnyomó többsége akkor jár, ha a szülő dolgozik, a gyermek pedig tanul.
Óriási változás vár a fizetésekre
A tervek között nem csak a gyermekesek jövedelmének jelentős emelése szerepel. Minden eddiginél korábban, július közepén elkezdődtek a 2025-ös minimálbér összegéről szóló tárgyalások. A szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány is nyitott egy újabb, több évre szóló bérmegállapodásra. A 2016 és 2022 közötti, hatéves egyezményt minden fél sikeresnek értékelte, és valóban: a korábbinál gyorsabb bérfelzárkózást eredményezett.