Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy az új technológia a nagyságrenddel nagyobb adatmennyiség miatt sokkal több kockázatokat is rejt, továbbá működéséből adódóan nehezen érthető az átlagemberek számára.
Augusztus 1-jén hatályba lépett a Mesterséges Intelligenciáról (MI) szóló uniós rendelet, de a szabályozás inkább fogyasztóvédelmi és termékfelelősségi szempontból fontos, adatvédelmi ügyekben rövid távon nem sok változást okoz. Többek között azért, mert a 2018-ban életben lépett GDPR ( általános adatvédelmi rendelet) már most is több kérdést szigorúbban rendez ennél a rendeletnél – mondta lapunknak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.
„Hosszabb távon viszont az Európai Adatvédelmi Testület nemrég elfogadott nyilatkozata szerint az adatvédelmi hatóságok MI rendelet szerinti felügyeleti szerepe is megfontolandó. Ezt az elképzelést a magyar hatóság is támogatja” – hangsúlyozta Péterfalvi. Tájékoztatása szerint az uniós rendelet lehetővé tesz bizonyos garanciális feltételek mellett szabályozói tesztkörnyezetben (sandbox) és valós körülmények között az MI tesztelését.
A sandbox-okat a rendelet szerint a tagállamok által kijelölendő felügyeleti hatóság kell üzemeltesse, azonban ha az nem a NAIH lesz, az MI rendelet alapján személyes adatok esetén abban részt kell vegyen az adatvédelmi hatóság is.
Mivel az MI használata sok esetben hatalmas mennyiségű személyes adat kezelésével jár, továbbá a GDPR szerinti feladatok ellátása során is felmerülhet MI algoritmus működésének tesztelhetősége iránti igény,
a NAIH jelenleg is dolgozik a pár éve működő forensic laborja mellett egy új, MI labor létrehozásán.
Péterfalvi kifejtette: az MI az utóbbi években exponenciális mértékben terjedt el sok területen. Ez egyrészt sok lehetőséget ad hatékonyabb működésre, amelyet például a magyar hatóság is kihasznál hangfelvételek automata leiratozásához, azonban
az MI a nagyságrenddel nagyobb adatmennyiség miatt sokkal több kockázatokat is rejt, továbbá működéséből adódóan nehezen érthető az átlagemberek számára.
Emiatt a GDPR-nak való megfelelés komolyabb erőfeszítést igényel az adatkezelő részéről egy átlagos adatkezeléshez képest.
Azonban a könnyű gyors megoldásért MI-t használók sokszor még az alapvető szabályokat sem tartják be. Ezt támasztja alá például a híressé vált Budapest Bank ügy, amelyben a pénzintézet az ügyfelei érzelmi állapotának automatizált feldolgozására MI által vezérelt szoftveres megoldást alkalmazott.
A hatóság nem is az MI használatát kifogásolta ( a GDPR tehnológia-semleges, ugyanúgy vonatkozik mindenféle technikai hátterű adatkezelésre) hanem azt, hogy erről nem tájékoztatták az ügyfeleket és nem biztosították az alapvető érintetti jogaikat sem. Sőt, még a bíróság előtt is tagadták az MI használatát.
Péterfalvi szerint az lesz a nagy kérdés, hogy az MI használata hoz-e olyan technológiai újdonságot, amely kihívást jelent a GDPR számára.
A NAIH elnöke szerint a félelmekből adódó kérdések jogosak. Példaként említette, hogy a már ma is létező,
az MI által létrehozott, képeink és hangunk felhasználásával készült hamis felvételek (deepfake) milyen problémákat okozhatnak akár egy bírósági perben, legyen az büntető vagy polgári per, akár egy válás.
„Mi van ha a mesterséges intelligencia olyan bizonyítékokat kreál majd, amely befolyásolhatja a döntést?” – tette fel a kérdést. De adatvédelmi szempontból például egy valós idejű biometrikus azonosítás kapcsán is kérdések merülnek fel.
„Kiengedtük a szellemet a palackból, de hogy hova növi ki magát az MI, arról még csak találgatunk” – fogalmazott Péterfalvi, aki szerint ezért is hasznos, hogy az adatvédelmi hatóságok képesek legyenek olyan adatkezeléseket modellezni, amelyekben MI-t is használnak.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A NAV számon tartja a mulasztókat.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke lapunknak határozottan visszautasította Magyar Péter miniszterelnök azon állításait, miszerint Orbán Viktor bábja lenne. Interjúnk.
Az új kabinetnek gyorsan döntenie kell majd: vagy igazodik az uniós elvárásokhoz, és ezzel átírja a jelenlegi magyar migrációs rendszert, vagy fenntartja a mostani gyakorlatot, vállalva a napi egymillió eurós bírságot és a további politikai konfliktusokat az Európai Unióval.
Sem az Európai Bizottságnak, sem a bíróságnak nincs lehetősége a bírság felfüggesztésére Lattmann Tamás szerint.
A NAIH elnöke részletes indoklást adott arra, miért marad hivatalban.
Egy szabálysértés akár 265 ezer forintnak megfelelő összegbe is kerülhet.
Új korszak köszöntött be a magyar sportban: a bizonytalanság helyét a racionális gazdálkodás veheti át a jövőben. A kilátásokról Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgettünk.
Havasi Bertalan úgy fogalmazott, a miniszterelnök a választási ígéreteit nem akarja betartani, a felelősséget pedig a korábbi kormányra próbálja hárítani.
