Az új kabinetnek gyorsan döntenie kell majd: vagy igazodik az uniós elvárásokhoz, és ezzel átírja a jelenlegi magyar migrációs rendszert, vagy fenntartja a mostani gyakorlatot, vállalva a napi egymillió eurós bírságot és a további politikai konfliktusokat az Európai Unióval.
Az egyik legkeményebb brüsszeli kényszerpályával kell szembesülnie a Tisza-kormánynak amigráció ügyében,
az új kabinet vagy igazodik az uniós elvárásokhoz, és ezzel átírja a jelenlegi magyar migrációs rendszert, vagy fenntartja a mostani gyakorlatot
– derül ki a Magyar Nemzet összeállításából. Az illegális migráció uniós helyzetét feltáró cikkben a portál felidézte, hogy Magyarország déli határát ma egy többlépcsős védelmi rendszer őrzi. A 2015-ben kiépített, közel 200 kilométer hosszú kerítés csak egy szelete ennek a gépezetnek. A határ mentén rendőrök, határvadász-alakulatok teljesítenek szolgálatot, akik ellenőrzik a zöldhatárt, feltartóztatják a határsértőket és kiszűrik a csempészhálózatokat. Munkájukat hőkamerák, járművek, drónok, figyelőtornyok és elektronikus érzékelőrendszerek támogatják. A rendszer harmadik eleme a jogi határzár.
A magyar jogi szabályozás lehetővé teszi az illegális határátlépők gyors feltartóztatását, az embercsempészek elleni szigorú fellépést, valamint azt, hogy a hatóságok a határ közelében különleges eljárásrend szerint járjanak el.
Mint írták, ez Európai Unió Bírósága 2020 decemberében kimondta, hogy Magyarország több ponton megsértette az uniós menekültügyi és visszatérési szabályokat. Az uniós jogszabály szerint 28 napnál tovább nem lehetett volna „fogva tartani” a menedékkérő családokat. Ezalatt kellett elbírálni a kérelmüket. Meg nem született döntések esetén pedig be kellett volna engedni őket az adott országba a határidő lejárta után. A magyar kormány ezt nem tette meg, a bíróságon azzal érvelt, hogy Szerbia felé nyitottak voltak a tranzitzónák, tehát ezek nem minősültek fogvatartásnak, de ezt az érvet a bíróság nem fogadta el. Az Európai Bíróság emellett azt mondta, hogy Magyarország korlátozza a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést, mivel Szerbiában, nem pedig Magyarországon lehetett benyújtani azt a szándéknyilatkozatot, amellyel el lehetett indítani az uniós menekültügyi eljárást.
A Migrációkutató Intézet becslése szerint egyébként ha a magyar kormány eszerint járt volna el, az csak 2015-ben négyszázezer ember beengedését jelentette volna.
Mivel a bíróság szerint Magyarország ezt az ítéletet később sem hajtotta végre megfelelően, 2024 júniusában már egy újabb ítéletben 200 millió eurós átalányösszeget és napi egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki.
Ismert, Magyar Péter április 20-án Brüsszelben azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy függesszék fel a Magyarországra kirótt napi egymillió eurós menekültügyi bírság levonását, de erre elutasító választ kapott, később viszont a bizottság jelezte, hogy megvizsgálja a lehetőségeket. Magyar Péter egy 2024-es Facebook-bejegyzésében azt állította, a Tisza Párt megtartaná a déli határkerítést. Az uniós határok védelmét ugyanakkor az uniós joggal összhangban oldaná meg.
Ha erre az Orbán-kormány nem képes vagy nem hajlandó, akkor az ebből következő százmilliárdos uniós bírságért politikai és anyagi következményeket vállalnia kell
– vélekedett akkor. Mindez azt jelzi előre, hogy a jogi határzár megváltoztatását várhatjuk az új kormánytól.
A lap úgy fogalmazott, az uniós jog logikája szerint a napi bírság addig fut, amíg a tagállam ténylegesen nem hajtja végre a korábbi bírósági ítéletet; a 2024-es luxembourgi döntés is kifejezetten úgy fogalmazott, hogy a bírság a késedelem minden napjára vonatkozik. Ebből az is következik, hogy
a kormányváltás önmagában nem elégséges a bírság fizetésének leállítására. Az uniós kötelezettség nem az előző vagy az új kabinetet, hanem magát a tagállamot terheli.
A bizottságnak legfeljebb technikai mozgástere van a behajtás terén, de nem írhatja felül saját döntéssel a bíróság által megállapított szankció mértékét, összegét, ütemezését. Gyors megoldást az hozhat, ha az új kormány mielőbb olyan menekültügyi szabályozást fogad el, amelyre Brüsszel is rábólint.
Brüsszel elvárja a 2026 nyarán életbe lépő új uniós migrációs és menekültügyi paktum végrehajtását a tagállamoktól. A 2026. június 12-én hatályba lépő megállapodás értelmében 21 ezer menedékkérőt kell áthelyezni az Európai Unión belül. A kevésbé terhelt EU-országoknak összesen 420 millió eurót kell biztosítaniuk a 2024-ben elfogadott európai menekültügyi reformmal létrehozott szolidaritási mechanizmus keretei között.
A migrációs nyomás alatt álló országokkal való szolidaritás értelmében a tagállamoknak három lehetőségük van: menedékkérők átvétele, technikai támogatás vagy pénzügyi hozzájárulás.
Minden tagállam maga dönti el, hogy mit vállal. A bizottság felmérése szerint azonban Magyarország semmilyen érdemi migrációs nyomásnak nincs kitéve. Ennek megfelelően a magyar kormánynak arányos módon kéne hozzájárulni a probléma kezeléséhez vagy bevándorlók befogadásával, vagy pénzügyi hozzájárulással. Ha változik a jogi szabályozás Magyarországon, akkor a jövőben azokat a migránsokat, akiknek a menedékkérelmét hazánkban adják be, a dublini rendelet értelmében visszaküldhetik majd hozzánk.
Nyitókép: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
A demonstrálók szerint betelt a pohár: a hétvégi megmozduláson a visszatoloncolások felgyorsítását és a határok szigorúbb védelmét sürgették.
A KDNP parlamenti frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap felidézte: az első lépés az volt, amikor a miniszterelnök Brüsszelben Ursula von der Leyennel közös sajtótájékoztatóján hosszasan ecsetelte, hogy milyen sok pozitívuma van a migrációs paktumnak.
„Magyar Péter ugyanazt csinálja, amivel korábban ellenfelét támadta.”
Kikerül, hogy hamarosan, felháborodás, hárítás, egymilliárdos éjáj, majd hetekig nem történik semmi.
Peter Pellegrini a magyar kormányfő „saját magával szomszédos” mondatára reagálva azt mondta: ez nem olyan retorika, amely jószomszédi kapcsolatokhoz vezetne.
Fel is szólította az új kormányt.
A visszafogott első félidő után felpörögtek az események Dallasban. A Hollandia–Japán meccs a világbajnokság legjobb félidejét produkálta a szünet után, úgy tűnt, kapufás gólokkal nyer az Oranje, de nem tudta kihúzni a hajrát, az ázsiaiak megmentettek egy pontot.
A külpolitikai siker helyett súlyos presztízsveszteség lett a végeredmény, miután Berlin elbukott az ENSZ Biztonsági Tanácsának választásán.
