Nyitókép: German Embassy Budapest
Úgy tűnik, hiába kaptak tavaly 35 millió forintot Soros György alapítványától, pénzügyileg sem zártak sikeres időszakot – írta a Magyar Nemzet a Transparency International (TI) Magyarországgal kapcsolatban.
A lap arról számolt be, hogy a május végén feltöltött beszámolójuk szerint 2023-ban 84,4 millió forint támogatás érkezett hozzájuk az EU költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől, ami kétmillió forinttal több az előző évinél.
Az szja-felajánlások mértékét tekintve is apró növekedést mutathatnak fel, hiszen a korábbi 4,3 millió forint helyett már közel 5,5 millió forint bevételük származik ezekből.
A TI Magyarország 2023-as közhasznú tevékenységének finanszírozói között szerepel a Soros által alapított Open Society Foundations,
amely 2023-ban 100 000 dollárt, azaz körülbelül 35 millió forint támogatást adott a szervezetnek. A támogatók között megtalálhatjuk még a holland, francia, brit és svéd nagykövetséget, a German Marshall Fundot, a Sigrid Rausing Trustot, a VI. kerületi önkormányzatot és az Európai Bizottságot, amely több programon keresztül is finanszírozza a TI működését.
A Magyar Nemzet cikke szerint
a nagyrészt jogi tevékenység bevételéből álló értékesítési nettó árbevétel 22,7 millióról 3,5 millió forintra, az összes bevételük pedig 122,5 millióról 101,5 millió forintra csökkent. Ezzel szemben a személyi jellegű kiadásaik több mint 15 százalékkal, 63,7-ről 73,8 millió forintra nőttek. Szembetűnő változás, hogy míg 2022-ben 15,6 millió forint profittal zártak, addig tavaly már 18,6 millió forint veszteséget könyveltek el.
Mint ismert, a TI elsők között kezdte el támadni az idén felállított Szuverenitásvédelmi Hivatalt, és egyike azon szervezeteknek, amelyek az uniós pénzek visszatartásán munkálkodnak.
A Transparency Sztálingrádja?
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt,
a napokban a Tranzit fesztiválon vitázott egymással Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.
A parázs hangulatú beszélgetésen egyebek mellett az is szóba került, ki hogyan tekint a nemzeti szuverenitásra, miért nem jutott hozzá Magyarország a neki járó uniós forrásokhoz, mennyire megbízható a Transparency által évente kiadott korrupció érzékelési index, valamint hogy milyen adatokat és szerződéseket titkol az átláthatóságért küzdő szervezet.