Jó hír érkezett a pénzügyminiszternek, aki azonban még nem dőlhet hátra

Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Ahogy azt a VG a cikkében lehozta, a Pénzügyminisztérium friss közlése alapján csökkent a költségvetés hiánya, és miután a központi alrendszer júliusban 213 milliárd forintos többlettel zárt, a hónapban az államháztartás összesen 2443,3 milliárd forintot halmozott fel.

Bár részletes adatokat még nem közölt a szaktárca, azt már így is tudni, hogy 2217 milliárd forint lett a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege, ami az előző évben dokumentált összeghez képest 700,9 milliárd forinttal magasabb. Ez a jelentős megugrás a kamatkiadások terén a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások okán lehetséges, hiszen egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetése az első negyedévben vált esedékessé.

A Pénzügyminisztérium szerint a kormány az egyensúlyi mutatók javítása mellett elkötelezett, mindeközben a javuló költségvetési folyamatok azt jelzik, hogy a kitűzött 4,5 százalékos hiánycél nemcsak tartható, de a költségvetési mozgástér javulásával a gazdaság fenntartható növekedési pályára térhet vissza.

Ami nekünk igazán fontos

Azt a szakértők már tavasszal látták, hogy a 2024-re kitűzött 4 százalékos gazdasági növekedés nem tartható, ez pedig az eredetileg tervezett büdzsé teljesítését is megnehezíti. Ráadásul a tavalyi 1000 milliárdos áfabevétel-kiesés is megnehezítette a tárca dolgát, ami miatt az elemzők és a hitelminősítő intézetek már tavasszal figyelmeztettek arra, hogy több száz milliárdos elcsúszás van a költségvetésben. A bankokat, energetikai cégeket és multikat érintő, Gulyás Gergely miniszter által bejelentett védelmi hozzájárulás pontosan ezért született meg.

Eredménye pedig önmagáért beszél, hiszen az augusztustól 400 milliárd forint pluszbefizetést várnak.

A májusi többlet után egyébként júniusban 107,8 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés, ami az elmúlt 22 év legkedvezőbb 6. havi mutatója volt, de a VG emellett azt is megjegyezte, hogy az akkori 2656,4 halmozott hiány így is az éves hiányterv 106 százalékát jelentette.

Az államháztartás számára az eredeti tervhez képest 1500 milliárd forintos mozgástér nyílt, köszönhetően az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban 4,5 százalékra emelt GDP-nek. Varga Mihály pénzügyminiszter ettől még persze nem pihenhet, 

Ezt az elmúlt években nem sikerült összehozni, a 2023-as esztendőben például 6,7 százalék lett a 3,9 százalékos tervből, ami igen messze áll a 3 százalékos kritériumtól. De a kormányzat is mindent megtesz a cél érdekében, így áprilisban például 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásáról döntött.

A hároméves terv

Idén az unió is kényszeríti Magyarországot arra, hogy térjen vissza a szigorú költségvetési gazdálkodáshoz, sőt 20 esztendő elteltét követően ismét túlzottdeficit-eljárás indíthat hazánkkal szemben, ami a járvány óta tartó túlköltekezés eredménye. A kormány azonban úgy véli, hogy három év alatt képes lefaragni úgy a deficitet, hogy 2026-ra újra elérjük a 3 százalékos szintet, miközben az elemzők abban sem biztosak, hogy egyáltalán szükségesek-e a strukturális intézkedések, vagy a Covid időszak alatt felborult egyensúly helyreáll az újra növekvő áfabevételeknek köszönhetően.