Hazánk szuverenitása oly sokszor veszélyben volt, vagy megszűnt az elmúlt ezer évben, de kitartó politizálással, útkereséssel mindig sikerült visszanyerni azt.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
„Államalapításunk óta számtalanszor kellett már megvédenünk a szuverenitásunkat ahhoz, hogy megmaradhassunk önálló nemzetként. A próbatételek ugyanakkor megerősíthettek minket abban, hogy most is sikerrel járunk.
Amióta őseink megtalálták végleges hazájuknak a Kárpát-medencét, és berendezték itt a sajátos magyar életet, azóta zajlik itt a harc kelet és nyugat között. Sajátos „átjáróház” volt már ez a terület az érkezésünk előtt is, de érdekes módon a későbbi évszázadokban is általában a Kárpát-medence jelentette a határvonalat kelet és nyugat között. Nem véletlen, hogy a kalandozó magyarok sem vetették meg a lábukat ennél nyugatabbra, ahogyan Mátyás is csak »Bécsnek büszke váráig« jutott »bús hadával«. A Kárpát-medence jelentette a végállomást a hódító tatároknak, majd a törököknek is, ennél sokkal keletebbre pedig a Habsburgok sem terjeszkedtek már.
Magyarország pedig jórészt okosan lavírozott a hódító kelet és nyugat között.
Már az államalapítás idején, a kereszténység felvételekor dönteni kellett a két kultúrkör között, és nem volt ez másképp később sem. Országunk aztán a három részre szakadás idején is két európai nagyhatalom ütközőzónája lett, és talán ekkor rajzolódott ki a legplasztikusabban, hogy mit is jelent kelet és nyugat határán létezni. Aztán jött a Habsburg elnyomás, majd együttélés, amelyet pár évtizeddel később a szovjet függés váltott fel.
Hazánk szuverenitása oly sokszor veszélyben volt, vagy megszűnt az elmúlt ezer évben, de kitartó politizálással, útkereséssel mindig sikerült visszanyerni azt.”
***
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Legyünk büszkék az eredeti, ezeréves nyugati értékeinkre – még akkor is, ha mindenki más már sutba dobta azokat!
Születnek a vélemények a két súrlódó nagyhatalom közötti versenyről. Különböző prominens elemzők más-más győzelmi elméleteket fogalmaznak meg a Kínával folytatott vetélkedésben. Feng Zhang elemzése egy kicsit idealista, de figyelemfelkeltő, mert szerinte a versenynek nem kellene szükségszerűen az egyik fél pusztulásához vezetnie.
Gyakorlati hasznuk eddig se volt, a szigorúbb intézkedések pedig humanitárius katasztrófát okoznának, állította a Le Monde.
Magyarország legnagyobb olajipari vállalata bírálja a nyugati országokat az orosz energiával kapcsolatos „képmutatás” miatt.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Egyre inkább a szemünk előtt zajlik a globális hatalmi átrendeződés. A világrendszerváltás legnagyobb vesztese eddig Európa, ám Brüsszel továbbra is azzal van elfoglalva, hogy politikai súlyt adjon az uniós elitnek szinte azonnal behódoló Magyar Péternek. Orbán Viktor eközben meghirdette a gazdasági semlegességet.
Az üzenet egyértelmű: csínján Ukrajna támogatásával.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
