Igaztalan vádakkal illették Magyarországot, de az ördög a részletekben rejlik – erre még Zelenszkij is csettinthet

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

A szerző Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője

A közelmúltban életbelépett jogszabály-módosítás csak azokat érinti kellemetlenül, akik két és félévnyi magyarországi tartózkodás után sem hajlandóak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A hazai szabályozás ráadásul még így is bőkezű támogatást biztosít a régió országainak gyakorlataihoz képest.

Múlt héten lépett életbe a 104/2022. kormányrendelet módosítása, melynek értelmében jelentősen átalakult a hazánkban tartózkodó ukrajnai menekültek elszállásolására vonatkozó rendszer. Az ellenzéki sajtó tiltakozik és embertelenséget kiált. A változás azonban szükségszerű volt.

Munkavállaláshoz kötött támogatások

Az augusztus 21. óta hatályos változtatások értelmében az ingyenes állami finanszírozású korlátlan elszállásolás megszűnik azon ukrán menedékesek és ukrán–magyar kettősállampolgárok számára, akik munkaképesek, de mégsem vállalnak munkát. Kivételt képeznek azok, akik Ukrajna háború sújtotta területeiről érkeztek, vagy munkára nem alkalmasak, mert például 65 évnél idősebbek vagy fogyatékossággal élnek. Utóbbiak méltányossági kérelmet terjeszthettek elő. A háborús területekről érkezők esetében 90 nap után továbbra is elérhető az állami elszállásolás a fogyatékkal élők és gondozóik, a várandósság megállapításától kezdve a várandós nők, a 18 év alatti gyerekek és az őket nevelő szülő, valamint a 65 év felettiek esetében. Azok, akik munkát vállalnak, azoknak elérhető a menedékes munkavállalók lakhatási támogatása – függetlenül attól, hogy háború sújtotta területről érkeztek vagy sem –, amely keretén belül az állam lakóhelytől függően havi 80 vagy 120 ezer forint támogatást ad.

A vádakkal szemben a kormányrendelet-módosítás célja tehát nem az, hogy az érintetteket kiutasítsák az országból, hanem hogy minél előbb találjanak munkát és teremtsék meg a saját boldogulásukhoz szükséges feltételeket. Az ellenzéki média által bemutatott kocsi kilakoltatásban olyan 120 magyar ajkú ukrán állampolgár volt érintett, akik két és fél éve laknak a magyar állam által biztosított szállásokon. Bár többségüknek vannak gyermekeik, de munkaképes személyekről van szó, ezáltal, ha vállalnának munkát jogosultak lehetnének a 80 vagy 120 ezer forintos lakhatási támogatásra. Őket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat több szálláson ideiglenesen helyezte el. Érdekesség, hogy a költözés során hirtelen sok menedékes férfi előkerült gépkocsikkal.

A kormány egyéb kedvezményeket nem von meg a menedékesektől. A családtámogatási eszközök (többek közt CSED, GYED, 25. életévet be nem töltött SZJA mentessége), az ingyenes egészségügyi ellátás, gyermekek részére az ingyenes oktatás, a gyermekétkeztetés, létfenntartási támogatás, valamint az ukrán állampolgárok számára kialakított kedvezményes munkavállalási feltételek továbbra is megmaradnak.

Hogy pontosan hány Ukrajnából érkezett menedékest érintenek a változások, nem tudni. Azt viszont igen, hogy a jogszabály-módosítás előtt mintegy négyezer ember lakhatott az állam által biztosított ingyenes szállásokon, akiknek jelentős része munkaképes, de mégsem hajlandó dolgozni. Közben munka lenne bőven. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint több tízezer, szakképesítést nem igénylő betöltetlen állás van országszerte. Szintén beszédesek a KSH ukrán munkavállalókra vonatkozó adatai: mostanra már több, mint 20 ezer ukrán állampolgár vállalt munkát Magyarországon, ami jól mutatja, hogy akár nyelvtudás nélkül is lehet boldogulni a munkaerőpiacon. Összességében a számadatok is jelzik, az ukrajnai menekültek jelentős része már dolgozik, rendezettek a lakhatási körülményei és a gyermekek iskolákba járnak.

Igazodás az európai trendekhez

Magyarország regionális összehasonlításban még így is bőkezű. A környező országok ugyanis az elmúlt években sorra nyesték vissza az ukrajnai menedékeseknek járó lakhatási és egyéb támogatásokat.

Csehországban szeptember elsejétől 90 napra rövidül az állami elszállásolás időtartama, még a sérülékeny csoportok számára is. Szlovákia az év elején felére csökkentette a szállástámogatás mértékét, július elsejével pedig 120 napra csökkent a szállás és az ellátás igénybevételének időtartama – utóbbi eredményeként több ezer személy szállásjogosultsága szűnt meg vagy szűnik meg a közeljövőben. A legtöbb ukrajnai menekültet befogadó Lengyelország is hasonlóan döntött: az idén márciusban életbe lépett módosítások értelmében 120 nap után az országban tartózkodó ukrán állampolgároknak lakhatási költségeik 50 százalékát, 180 nap után 75 százalékát kell maguknak fedezniük. Románia tavaly szeptemberben kezdte el a támogatási rendszer megreformálását, melynek következtében sok ukrán menedékes hagyta el véglegesen az országot. A román kormány ugyanis elrendelte, hogy az ideiglenes védelemben részesülő ukránok csak az érkezésüket követő első négy hónapban jogosultak lakhatási és élelmezési támogatásra, utána már csak szállástámogatást kaphatnak, amennyiben munkát vállalnak. Azok viszont, akik munkaképesek, de nem dolgoznak, semmilyen szállástámogatást nem kaphatnak a négy hónap letelte után. Ukrajnában szintén hasonló rendszer működik, a kormány ugyanis nem nyújt speciális támogatást azok számára, akik nem háborús területről származnak Kárpátaljára több tízezer menekült érkezett Ukrajna háború sújtotta területeiről. Számukra Kárpátalja biztonságos, de mások számára nem?

Középpontba kerül az integráció

A törvénymódosítással egy másik fontos változás is életbe lépett augusztus 21-én: az arra továbbra is jogosultak elszállásolását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át. Korábban ugyanis a védelmi bizottságok vármegyénként szerződtek a szállást nyújtó vállalkozásokkal, köztük panziókkal és munkásszállókkal. A szervezet az ukrajnai menekültek támogatásába már a háború kezdetén bekapcsolódott, régre visszanyúló tapasztalatai vannak a társadalmi beilleszkedést segítő programokban, melyeket megfelelő tapasztalattal és szaktudással, valamint rengeteg szociális munkás segítségével valósítanak meg.

Egyebek mellett a Máltai Szeretetszolgálat irányítja az európai uniós finanszírozásból megvalósuló, 2023 nyarán elindult integrációs programot, melyben olyan ukrán családok vesznek részt, akik tartósan Magyarországon maradnak. Az első kör 80 százalék fölötti sikerességi rátával zárult, azaz 170 család, 900 ember beilleszkedését segítették, a második kör jelenleg is zajlik, a szervezet hasonló eredményekre számít. A programban való részvétel feltétele, hogy az ukrán állampolgároknak egy év alatt el kell jutniuk arra a szintre, hogy meg tudjanak élni hazánkban úgy, mint egy átlagos magyar család, cserébe albérletet fizet nekik a szervezet és egyéb támogatásokat is megkapnak. Azoknak, akiknek nem sikerült teljesíteni a feltételeket jellemzően olyan családok, ahol a szülők elváltak vagy más tragédia történt.

A Máltai Szeretetszolgálat programjai között mindezeken felül szerepelnek a visszatérő segélyezések, a tárgyi adományok eljuttatása, szerveznek a munkába állást és iskolai beilleszkedést segítő projekteket, nyelvi kurzusokon oktatják a magyart, mint idegennyelvet, emellett a gyermekek számára közös születésnapokat, nyári táborokat szerveznek. A szervezet tevékenységének része továbbá a tolmácsolás és a helyszíni ügyintézés.

A magyar kormány továbbra is kiáll az ukrajnai menekültek mellett, biztonságot nyújt minden, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személy számára, menedékes státuszt biztosít és a békepárti álláspont értelmében katonaköteles férfiakat nem adja ki Ukrajnának.

Elmondható tehát, hogy a magyar kormány továbbra is kiáll az ukrajnai menekültek mellett, biztonságot és védelmet nyújt minden, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személy számára, menedékes státuszt biztosít, és a békepárti álláspont értelmében a katonaköteles férfiakat nem adja ki Ukrajnának.