Mi történik akkor, ha az EU – nyilván az amerikai diktátumoktól nem egészen függetlenül – olyan szankciókat vezet be Kínával szemben, amelyek ellehetetlenítik a magyar kormány által zsákszámra telepítendő gyártókapacitásokat?
Nyitókép: Képernyőkép / Mandiner.hu
„Néhány hete adtam egy interjút a Mandinernek, ahol feltettem a kérdést: mi történik akkor, ha az EU – nyilván az amerikai diktátumoktól nem egészen függetlenül – olyan szankciókat vezet be Kínával szemben, amelyek ellehetetlenítik a magyar kormány által zsákszámra telepítendő gyártókapacitásokat? Elmondtam továbbá, a kabinet történelmi bűnének tartom a 2020-as helyzet elszalasztását arra, hogy három elvesztegetett évtized után elkezdjük újjáépíteni a hazai termelőkapacitást, vagyis a helyi gazdaságot. Ez lenne tudniillik a szuverenitás garanciája, nem pedig az, hogy a saját nemzetgazdaságunkat kitesszük a geopolitikai rulettasztalra. Kritikámra rögvest reagált a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter közölte: »(…) Így elindítottuk a Versenyképesség-növelő Támogatási Programot, amelynek keretében 852 magyar vállalat 438 milliárd forintnyi beruházását 185 milliárd forinttal támogattuk. Ezzel több mint 102 000 munkahelyet őriztünk meg, s azon nagyon kevés ország közé kerültünk, ahol a Covid után többen dolgoztak, mint előtte. Ugyanezt a metódust alkalmaztuk a háború nyomán kitört energiaválság közepette: Gyármentő Programot indítottunk, melynek jegyében 125 magyar vállalat 322 milliárd forintnyi energiabiztonsági beruházása valósul meg a kormány 127 milliárd forintnyi támogatásával, hozzájárulva több mint 54 000 munkahely megőrzéséhez.«
Szijjártónak abban vélhetően igaza van, hogy azon nagyon kevés ország közé kerültünk, ahol a Covid után többen dolgoztak, mint előtte: azt persze elfelejtette megemlíteni, hogy a többlet egyre nagyobb arányban a vendégmunkásimportból származik. A miniszter néhány kérdést – nem meglepő módon – a levegőben hagyott. Hogyan aránylanak a felsorolt támogatások a német és kelet-ázsiai befektetőknek az elmúlt másfél évtizedben juttatott közvetett és közvetlen állami támogatásokhoz? A támogatott magyar termelővállalatok milyen arányban dolgoznak hazai nyersanyagból, magyar munkaerővel, és milyen arányban állítanak elő készterméket? Hogyan alakult a támogatott magyar termelővállalatok exportképessége? A »hazánk gazdaságtörténetének egyik legnagyobb beruházásösztönzési programjával« hány, a rendszerváltás után ledózerolt termelőkapacitást sikerült újjáéleszteni? Történt-e lokalista fordulat a gazdaságpolitikában?”
Ezt is ajánljuk a témában
Nem az a kérdés, hogy Orbán Viktor miért bocsátkozott ilyen küldetésbe, hanem, hogy Olaf Scholz miért nem tett így az utóbbi másfél évben – mondja Schiffer András abékemisszióról. Interjúnk.
Több pénz, olcsóbb energia, kevesebb zöldpolitika – erre van az előre az olasz exminiszterelnök szerint.
Ezúttal egy baloldali miniszterelnök érkezett diplomáciai látogatásra Kínába.
A Nemzetgazdasági Minisztérium fontos célnak nevezte, hogy egy kínai légitársaság légikikötőt hozzon létre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
A Nyugatnak új szövetségre van szüksége, hogy jobb legyen a világ.
Remekel a Szegedre érkező BYD.
Egyszerre ősi és ultramodern városok, sokszínű kultúra egy hatalmas ország nyugati kapujában. Hszincsiangban, az ujgurok vidékén jártunk, ami sokkal több a róla szóló híreknél.
„A migrációs politika közös kihívás, amelyet minden tagállamnak rendezett módon és szolidaritással kell kezelnie” – tette hozzá Hadja Lahbib.
Duplaannyit mesterkednek az országban, mint tavaly.
