Mi történik akkor, ha az EU – nyilván az amerikai diktátumoktól nem egészen függetlenül – olyan szankciókat vezet be Kínával szemben, amelyek ellehetetlenítik a magyar kormány által zsákszámra telepítendő gyártókapacitásokat?
Nyitókép: Képernyőkép / Mandiner.hu
„Néhány hete adtam egy interjút a Mandinernek, ahol feltettem a kérdést: mi történik akkor, ha az EU – nyilván az amerikai diktátumoktól nem egészen függetlenül – olyan szankciókat vezet be Kínával szemben, amelyek ellehetetlenítik a magyar kormány által zsákszámra telepítendő gyártókapacitásokat? Elmondtam továbbá, a kabinet történelmi bűnének tartom a 2020-as helyzet elszalasztását arra, hogy három elvesztegetett évtized után elkezdjük újjáépíteni a hazai termelőkapacitást, vagyis a helyi gazdaságot. Ez lenne tudniillik a szuverenitás garanciája, nem pedig az, hogy a saját nemzetgazdaságunkat kitesszük a geopolitikai rulettasztalra. Kritikámra rögvest reagált a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter közölte: »(…) Így elindítottuk a Versenyképesség-növelő Támogatási Programot, amelynek keretében 852 magyar vállalat 438 milliárd forintnyi beruházását 185 milliárd forinttal támogattuk. Ezzel több mint 102 000 munkahelyet őriztünk meg, s azon nagyon kevés ország közé kerültünk, ahol a Covid után többen dolgoztak, mint előtte. Ugyanezt a metódust alkalmaztuk a háború nyomán kitört energiaválság közepette: Gyármentő Programot indítottunk, melynek jegyében 125 magyar vállalat 322 milliárd forintnyi energiabiztonsági beruházása valósul meg a kormány 127 milliárd forintnyi támogatásával, hozzájárulva több mint 54 000 munkahely megőrzéséhez.«
Szijjártónak abban vélhetően igaza van, hogy azon nagyon kevés ország közé kerültünk, ahol a Covid után többen dolgoztak, mint előtte: azt persze elfelejtette megemlíteni, hogy a többlet egyre nagyobb arányban a vendégmunkásimportból származik. A miniszter néhány kérdést – nem meglepő módon – a levegőben hagyott. Hogyan aránylanak a felsorolt támogatások a német és kelet-ázsiai befektetőknek az elmúlt másfél évtizedben juttatott közvetett és közvetlen állami támogatásokhoz? A támogatott magyar termelővállalatok milyen arányban dolgoznak hazai nyersanyagból, magyar munkaerővel, és milyen arányban állítanak elő készterméket? Hogyan alakult a támogatott magyar termelővállalatok exportképessége? A »hazánk gazdaságtörténetének egyik legnagyobb beruházásösztönzési programjával« hány, a rendszerváltás után ledózerolt termelőkapacitást sikerült újjáéleszteni? Történt-e lokalista fordulat a gazdaságpolitikában?”
Ezt is ajánljuk a témában
Nem az a kérdés, hogy Orbán Viktor miért bocsátkozott ilyen küldetésbe, hanem, hogy Olaf Scholz miért nem tett így az utóbbi másfél évben – mondja Schiffer András abékemisszióról. Interjúnk.
Miről is szól valójában a kormányzás?
Gönczi Róbert szerint a mostani vita már messze túlmutat az amerikai elnök személyén.
A német vezetők történelmi lehetőséget látnak a vétójog, illetve az egyhangú döntéshozatal felszámolására.
Jacek Czaputowicz szerint Brüsszel húzása kérdéseket vet fel az EU biztonsági garanciáinak megbízhatóságával kapcsolatban más országok számára is.
Az Európai Unió kezdi felismerni a válság súlyosságát.
Mások a prioritások.
Félmillió munkahely és százmilliárdok forognak kockán, ilyenkor már nem számítanak a magasztos elvek és a politikai lózungok.
A választók visszajelzéseire és a helyi problémák képviseletére helyezné a hangsúlyt a fővárosi Fidesz új frakcióvezetője.
Megtalálták egymást a belvárosban.
