A Gellért-hegyi zsarnokságszobornak végre mennie kell.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
„A vitának mindezek miatt nem arról kellene folynia, hogy kerüljön-e kereszt a zsarnokságszobor talapzatára vagy sem. A jó kérdés az, hogy mikor kerül – talapzat nélkül persze – a nagytétényi szoborparkba, és főleg, hogy mi kerüljön a helyére. Az első kérdésre a döntéshozóknak kell megadniuk a választ, a másodikra szerény javaslatot teszünk. Ajánlatunk pedig az, hogy az eltávolítandó zsarnokságszobor helyére, legalább olyan látképileg meghatározó méretben, a Szent Korona szoborba öntött mása kerüljön.
Indoklás: az 1854-ben emelt Gellért-hegyi Citadella részben a magyar főváros esetleges katonai védelmére, részben viszont a rebellisnek tartott budai és pesti lakosság fegyveres sakkban tartására, afféle erődemonstrációként épült. Ilyképp önmagában az elnyomás fenyegető jelképe volt, és az 1894. évi XX. törvénycikk rendelkezett is arról, hogy az akkor már egységes Budapest székesfővárosnak le kell bontania. Ez végül nem történt meg, de a fővárosiak több helyen megbontották a falát, amelyet a most folyó munkálatok még szellősebbé, még inkább átjárhatóvá tesznek, miközben létrejön a magyar szabadságküzdelmek emlékhelye.
Megjegyzendő, hogy a Citadella ennek ellenére Budapest 1944–45-ös szovjet ostroma idején hadászati célokat is szolgált a magyar főváros védelmében, és ez mintegy felülírta az erődítmény korábbi eszmeiségét. A Gellért-hegy legmagasabb pontja tehát valóban ezer szállal kötődik a magyar szabadságküzdelmekhez, és ezért a Szent Korona művészi megjelenítése a legméltóbb mindennek kinyilvánítására.
A magyar nemzet ősidőkből eredő szakrális beavatási ékszere ugyanis az elmúlt több mint ezer esztendőben a mindenkori magyar közjogi hatalom legfőbb forrása, örök államfő, államiságunk jelképe, megannyi szabadságküzdelmünk utáni újjászerveződésünk biztosítéka, a ránk zúdult zsarnokságok szétporlasztója, szabadságunk újrateremtője. A Szent Korona maga a keresztény Magyarország, amelynek védelmezése, építése mindenkori legfontosabb kötelességünk.”
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Legyünk büszkék az eredeti, ezeréves nyugati értékeinkre – még akkor is, ha mindenki más már sutba dobta azokat!
Ezt is ajánljuk a témában
Az augusztusi hőségben a Nemzeti Hauszmann Program borzolta fel a budapesti kedélyeket, mikor kiderült, hogy egy helyreállítási munkálat során 2026-ig kereszt kerülhet a Citadella elé.
Még mindig nem fogják föl, hogy Budapest nem fog letérdelni, és nem engedi a gerincének megroppantását.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Budapesten ma nagy baj van, de akár már holnap érkezhet a segítség. Orbán Viktor ugyanis hű a szavához.
Két főváros, Varsó és Párizs példáján néztük meg, milyen mintázatok vannak Európában jellemzően hatalmas bevételeket produkáló nagyvárosok szolidaritási befizetései kapcsán.
A különleges egyedet látták már a XIII. kerületben és Hegyvidéken is.
Ez biztosan nem kerül ki a dicsőségfalra.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
Egyes édességek és nassolnivalók is kisebb kiszerelésben kaphatók, de ezt jelezniük kell az üzleteknek.
