A Gellért-hegyi zsarnokságszobornak végre mennie kell.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
„A vitának mindezek miatt nem arról kellene folynia, hogy kerüljön-e kereszt a zsarnokságszobor talapzatára vagy sem. A jó kérdés az, hogy mikor kerül – talapzat nélkül persze – a nagytétényi szoborparkba, és főleg, hogy mi kerüljön a helyére. Az első kérdésre a döntéshozóknak kell megadniuk a választ, a másodikra szerény javaslatot teszünk. Ajánlatunk pedig az, hogy az eltávolítandó zsarnokságszobor helyére, legalább olyan látképileg meghatározó méretben, a Szent Korona szoborba öntött mása kerüljön.
Indoklás: az 1854-ben emelt Gellért-hegyi Citadella részben a magyar főváros esetleges katonai védelmére, részben viszont a rebellisnek tartott budai és pesti lakosság fegyveres sakkban tartására, afféle erődemonstrációként épült. Ilyképp önmagában az elnyomás fenyegető jelképe volt, és az 1894. évi XX. törvénycikk rendelkezett is arról, hogy az akkor már egységes Budapest székesfővárosnak le kell bontania. Ez végül nem történt meg, de a fővárosiak több helyen megbontották a falát, amelyet a most folyó munkálatok még szellősebbé, még inkább átjárhatóvá tesznek, miközben létrejön a magyar szabadságküzdelmek emlékhelye.
Megjegyzendő, hogy a Citadella ennek ellenére Budapest 1944–45-ös szovjet ostroma idején hadászati célokat is szolgált a magyar főváros védelmében, és ez mintegy felülírta az erődítmény korábbi eszmeiségét. A Gellért-hegy legmagasabb pontja tehát valóban ezer szállal kötődik a magyar szabadságküzdelmekhez, és ezért a Szent Korona művészi megjelenítése a legméltóbb mindennek kinyilvánítására.
A magyar nemzet ősidőkből eredő szakrális beavatási ékszere ugyanis az elmúlt több mint ezer esztendőben a mindenkori magyar közjogi hatalom legfőbb forrása, örök államfő, államiságunk jelképe, megannyi szabadságküzdelmünk utáni újjászerveződésünk biztosítéka, a ránk zúdult zsarnokságok szétporlasztója, szabadságunk újrateremtője. A Szent Korona maga a keresztény Magyarország, amelynek védelmezése, építése mindenkori legfontosabb kötelességünk.”
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Legyünk büszkék az eredeti, ezeréves nyugati értékeinkre – még akkor is, ha mindenki más már sutba dobta azokat!
Ezt is ajánljuk a témában
Az augusztusi hőségben a Nemzeti Hauszmann Program borzolta fel a budapesti kedélyeket, mikor kiderült, hogy egy helyreállítási munkálat során 2026-ig kereszt kerülhet a Citadella elé.
„Ez nem sztrájk, hanem egy tulajdonosi döntés” – mondta a Partizánban.
A Liverpool magyar sztárja a nyári napsütés ellenére kicsit túlöltözöttnek tűnt.
Nemcsak nagy idők tanúja volt, de maga is nagyot alakított az időkön, munkája máig meghatározó Budapest és a korcsolyasport történetében.
Nemcsak anyagilag, hanem politikailag is budapestiekkel vitetné el a balhét.
Alice Weidel, az AfD társelnöke Budapesten kijelentette: újra kell építeni az Európai Uniót, erős, patrióta nemzetek szövetségére van szükség. A Mandiner és a XXI. Század Intézet rendezvényén Schmidt Mária, Orbán Balázs, Mario Nawfall és Harald Vilimsky is kifejtette nézeteit az EU jövőjéről és a nemzeti szuverenitás fontosságáról. Moderátor: Kohán Mátyás.
Budapest főpolgármestere továbbra is a kormányra mutogat a csődközeli állapot miatt, de most már fenyegetőzik is.
A Tisza Párt elnöke válaszában arra is kitért bizalmasan, hogy az üzletember ismeri a telefonszámát.
Szerdán nagyon fontos mérkőzést játszanak a BL-döntő helyszínén.
