A Gellért-hegyi zsarnokságszobornak végre mennie kell.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
„A vitának mindezek miatt nem arról kellene folynia, hogy kerüljön-e kereszt a zsarnokságszobor talapzatára vagy sem. A jó kérdés az, hogy mikor kerül – talapzat nélkül persze – a nagytétényi szoborparkba, és főleg, hogy mi kerüljön a helyére. Az első kérdésre a döntéshozóknak kell megadniuk a választ, a másodikra szerény javaslatot teszünk. Ajánlatunk pedig az, hogy az eltávolítandó zsarnokságszobor helyére, legalább olyan látképileg meghatározó méretben, a Szent Korona szoborba öntött mása kerüljön.
Indoklás: az 1854-ben emelt Gellért-hegyi Citadella részben a magyar főváros esetleges katonai védelmére, részben viszont a rebellisnek tartott budai és pesti lakosság fegyveres sakkban tartására, afféle erődemonstrációként épült. Ilyképp önmagában az elnyomás fenyegető jelképe volt, és az 1894. évi XX. törvénycikk rendelkezett is arról, hogy az akkor már egységes Budapest székesfővárosnak le kell bontania. Ez végül nem történt meg, de a fővárosiak több helyen megbontották a falát, amelyet a most folyó munkálatok még szellősebbé, még inkább átjárhatóvá tesznek, miközben létrejön a magyar szabadságküzdelmek emlékhelye.
Megjegyzendő, hogy a Citadella ennek ellenére Budapest 1944–45-ös szovjet ostroma idején hadászati célokat is szolgált a magyar főváros védelmében, és ez mintegy felülírta az erődítmény korábbi eszmeiségét. A Gellért-hegy legmagasabb pontja tehát valóban ezer szállal kötődik a magyar szabadságküzdelmekhez, és ezért a Szent Korona művészi megjelenítése a legméltóbb mindennek kinyilvánítására.
A magyar nemzet ősidőkből eredő szakrális beavatási ékszere ugyanis az elmúlt több mint ezer esztendőben a mindenkori magyar közjogi hatalom legfőbb forrása, örök államfő, államiságunk jelképe, megannyi szabadságküzdelmünk utáni újjászerveződésünk biztosítéka, a ránk zúdult zsarnokságok szétporlasztója, szabadságunk újrateremtője. A Szent Korona maga a keresztény Magyarország, amelynek védelmezése, építése mindenkori legfontosabb kötelességünk.”
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Legyünk büszkék az eredeti, ezeréves nyugati értékeinkre – még akkor is, ha mindenki más már sutba dobta azokat!
Ezt is ajánljuk a témában
Az augusztusi hőségben a Nemzeti Hauszmann Program borzolta fel a budapesti kedélyeket, mikor kiderült, hogy egy helyreállítási munkálat során 2026-ig kereszt kerülhet a Citadella elé.
Helyi idő szerint 7 óra környékén Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is lezárta légterének egy részét.
Elhangzott, hogy papíralapon több mint 2 millió szavazat érkezett be, melyhez még mintegy negyedmillió online voks adódik majd hozzá.
A főváros hét közúti hídjából jelenleg csak három használható korlátozás nélkül – mutatott rá Szentkirályi Alexandra.
Keményen kritizálta hazánkat Carlo Calenda.
A momentumos politikus azon kezdett elmélkedni, „hogyan lehet legyőzni a gyűlöletet”.
Nagyon erős UV-B sugárzás várható az ország valamennyi régiójában.
A robbanómellényes és gépfegyveres keresztényellenes mészárlás sokkolta a szíriaiakat, s egyben próbára teszi a „mérsékelt iszlamista” kormányzatot is.
Szakpolitikai vita azért van, hogy szakpolitikáról hallhassanak a választópolgárok – nem azért, hogy borostás óriásbébik kappanhangon demagóg bullshitet vonyítsanak. Kohán Mátyás írása.
