Szent István király hite, hazaszeretete és áldozatos szolgálata összeköti a reformátusokat katolikus testvéreikkel – húzta alá Becker Norbert Gyula a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Shutterstock
A Magyar Nemzet az államalapítás ünnepe kapcsán interjút készített Becker Norbert Gyulával, az Üröm–pilisborosjenői Református Társegyházközség vezetőjével. A lelkipásztor, aki tősgyökeres katolikus családból származik, és csak fiatalkorában tért meg, azt vallja,
Szent István király hite, hazaszeretete és áldozatos szolgálata az, ami összeköti a reformátusokat katolikus testvéreikkel.
A beszélgetés során felidézték, hogy Szent István napja a magyarság legrégebbi ünnepe, amelynek kezdete az 1083. augusztus 20-i szentté avatásig nyúlik vissza, majd az 1092-es szabolcsi zsinaton a magyar egyház felvette és a később szintén szentté avatott László király beiktatta a kötelező ünnepek sorába. Ugyanakkor ezt az egyszerre egyházi, állami, nemzeti ünnepet a magyar reformátusok a 20. századig nem ünnepelték meg. Ravasz László püspök nyilvánította ki a Kálvin téri templomban, hogy
református értelemben István király is szent volt, a következő évben pedig az ünnepnapra istentiszteleti rendtartást dolgozott ki.
Becker Norbert Gyula, aki egyben történész is, először is tisztázta, mit jelent a református. Hangsúlyozta, hogy bár kevesen tudják, a 19. századig egyházuk hivatalos neve az volt, hogy a Szent Evangyéliom szerint Reformált Katolikus Egyház.
Tehát mi is katolikusok vagyunk, csak nem római, hanem reformált katolikusok”
– jelentette ki.
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Legyünk büszkék az eredeti, ezeréves nyugati értékeinkre – még akkor is, ha mindenki más már sutba dobta azokat!
Majd arra a felvetésre, hogy a szent jelző volt-e az akadálya sokáig az ünneplésnek, a lelkipásztor azt felelte, lényegét tekintve igen. Majd azzal folytatta, hogy ennek az a teológiai magyarázata, hogy a római katolikus egyházban a szent azt jelenti, hogy valamelyik pápa egy arra érdemes személyt meghatározott szabályok szerint először boldoggá, majd szentté avat. „Viszont a reformátusok számára a Szentírás az első, amelynek a tanítása szerint minden keresztyén ember, aki Jézus Krisztusra bízta az életét, az szent” – magyarázta Becker.
Valamivel később azt is leszögezte
Szent István minden keresztyénnek példa és minta abban a kiállásban, hogy a hit megvallását és megőrzését tette az első helyre.”
Végül arra a kérdésre, hogy miként lehet továbbadni a fiataloknak az istenhitet, a hazaszeretetet és a nemzeti egységet, Becker azt válaszolta, hogy a nemzeti identitás és gondolkodás négy fő közvetítője a család, az iskola, a tanár és az egyházi közösség. „Ez a négy pillér mutatja, hogy a Szent István-i örökségben ott van a kontinuitás” – húzta alá.
„Ma viszont új veszélyektől kell megvédenünk a hitünket és a hazánkat. Most a szekularizmus, a pogányosodás és a teljes értékvesztés, nihilizmus a fő ellenség, amely identitásunkat, értékeinket, vallási és nemzeti szimbólumainkat is támadja” – hívta fel a figyelmet.
Becker hozzátette, „szerintem
majdnem akkora kihívás ma a fiatalokat megnyerni a keresztyén hitnek és értékeknek, mint ezer éve krisztianizálni az országot és leverni a pogánylázadásokat,
de ma már nincsenek meg azok az eszközök, amik Szent Istvánnak és utódainak megvoltak. Az ő hitükből és példájukból erőt merítve, személyes példamutatással, áldozatos nevelőmunkával és az értékek felmutatásával lehet megszólítani és megnyerni a fiatalokat” – fogalmazta meg javaslatát a református lelkipásztor.
Kapcsolódó vélemény
Vasárnap.hu
Szent István valamiféle origónk; egy kicsit olyan az országnak, mint Krisztus a történelemnek.
Sajnálattal tapasztalják, hogy a kiélezett választási kampány keretében rendkívül eldurvult a közbeszéd, sokszor alaptalan hangulatkeltés és rágalmazás is megjelenik.
Az a baj, hogy önként a nyomdokukba lépett és az ő gyakorlatukat folytatja.
Pénteken tartóztatták le azt az evangéliumi keresztény lelkészt, aki egy, a kínai állam által betiltott, negyven városban működő gyülekezethálózatot vezetett.
Szent István felajánlása nem csupán vallási, hanem közjogi aktus is volt: a magyarság majd' ezer éve él a Szűzanya oltalmában. Nádor Koppány Zsombor teológussal, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával beszélgettünk.
A hívő ember számára a szentség a Teremtő megnyilvánulása, a teremtő istenség jelenlétének a megérzése, átélése. Ehhez elegendő lehet egy darab kő a jeruzsálemi Golgotáról, egy durván összetákolt fakereszt.
Újabb térségben fokozódik a háborús készültség.
Annyi trauma ért minket a XX. században, hogy az ország egyszerűen ki van éhezve az elismerésre, a méltatásra.
