A beszélgetés során felidézték, hogy Szent István napja a magyarság legrégebbi ünnepe, amelynek kezdete az 1083. augusztus 20-i szentté avatásig nyúlik vissza, majd az 1092-es szabolcsi zsinaton a magyar egyház felvette és a később szintén szentté avatott László király beiktatta a kötelező ünnepek sorába. Ugyanakkor ezt az egyszerre egyházi, állami, nemzeti ünnepet a magyar reformátusok a 20. századig nem ünnepelték meg. Ravasz László püspök nyilvánította ki a Kálvin téri templomban, hogy
református értelemben István király is szent volt, a következő évben pedig az ünnepnapra istentiszteleti rendtartást dolgozott ki.
Becker Norbert Gyula, aki egyben történész is, először is tisztázta, mit jelent a református. Hangsúlyozta, hogy bár kevesen tudják, a 19. századig egyházuk hivatalos neve az volt, hogy a Szent Evangyéliom szerint Reformált Katolikus Egyház.