Majd arra a felvetésre, hogy a szent jelző volt-e az akadálya sokáig az ünneplésnek, a lelkipásztor azt felelte, lényegét tekintve igen. Majd azzal folytatta, hogy ennek az a teológiai magyarázata, hogy a római katolikus egyházban a szent azt jelenti, hogy valamelyik pápa egy arra érdemes személyt meghatározott szabályok szerint először boldoggá, majd szentté avat. „Viszont a reformátusok számára a Szentírás az első, amelynek a tanítása szerint minden keresztyén ember, aki Jézus Krisztusra bízta az életét, az szent” – magyarázta Becker.
Valamivel később azt is leszögezte
Szent István minden keresztyénnek példa és minta abban a kiállásban, hogy a hit megvallását és megőrzését tette az első helyre.”
„Új veszélyektől kell megvédenünk a hitünket és a hazánkat”
Végül arra a kérdésre, hogy miként lehet továbbadni a fiataloknak az istenhitet, a hazaszeretetet és a nemzeti egységet, Becker azt válaszolta, hogy a nemzeti identitás és gondolkodás négy fő közvetítője a család, az iskola, a tanár és az egyházi közösség. „Ez a négy pillér mutatja, hogy a Szent István-i örökségben ott van a kontinuitás” – húzta alá.
„Ma viszont új veszélyektől kell megvédenünk a hitünket és a hazánkat. Most a szekularizmus, a pogányosodás és a teljes értékvesztés, nihilizmus a fő ellenség, amely identitásunkat, értékeinket, vallási és nemzeti szimbólumainkat is támadja” – hívta fel a figyelmet.
Becker hozzátette, „szerintem
majdnem akkora kihívás ma a fiatalokat megnyerni a keresztyén hitnek és értékeknek, mint ezer éve krisztianizálni az országot és leverni a pogánylázadásokat,
de ma már nincsenek meg azok az eszközök, amik Szent Istvánnak és utódainak megvoltak. Az ő hitükből és példájukból erőt merítve, személyes példamutatással, áldozatos nevelőmunkával és az értékek felmutatásával lehet megszólítani és megnyerni a fiatalokat” – fogalmazta meg javaslatát a református lelkipásztor.