A liberális világrend gyorsuló hanyatlásával és egy új, többpólusú világrend kialakulásával a világ egyre veszélyesebb idők elé néz.
Fotó: Unsplash
A liberális világrend gyorsuló hanyatlásával és egy új, többpólusú világrend kialakulásával a világ egyre veszélyesebb idők elé néz. A Pax Americana korszaka véget ért. A szakirodalom vitatkozik azon, hogy ez melyik elnök alatt indult meg – szólnak érvek George Bush és Barack Obama időszaka mellett is, de egyesek még korábbra teszik a folyamat gyökereit –, azonban Biden afganisztáni fiaskójával a jelenség egyértelművé vált.
A fejvesztett menekülés, amit a tálibokkal szemben produkáltak, a nézőket Saigon 1975-ös evakuálására emlékeztette. Az amerikai rend ellenségei nyilván ezen felbátorodva is mertek tovább lépni: ezt követte az ukrajnai háború, majd az izraeli-hamászos háború. A kérdés: ki lesz a következő, aki lépni fog a világrend nélküli világban?
Az államok komoly és nehéz dilemmákkal szembesülnek, hogy egy bizonytalan korban megtalálják a jólét elérésének stratégiáját. A világ egyre inkább a blokkosodás felé halad, és nehezedik a nemzetközi kereskedelem, a korábbi, jól felépült struktúrák, utak és kapcsolatok zavarossá válnak.
Elég az Ever Given hajó esetére gondolni, amely beragadt 2021-ben a Suezi Csatornába,
hetekre akadályozva a globális kereskedelmet. Most a jemeni húszi lázadók okoznak komoly fennakadásokat. Mindez mutatja, hogy világrendünk törékeny, a józanságnak és a stabilitásnak kell diadalmaskodniuk.
Izgalmas kérdés, hogy kik lesznek a jövő nagyhatalmai? A többpólusú világrend több nagyhatalmi státuszra törekvő szereplőt is elbír. Amerika ugyan hanyatló nagyhatalom, de egyelőre még nagyhatalom. Kína és Oroszország egyértelműen kihívók akarnak lenni, de India is csatlakozni kíván a sorhoz.
Hasonlóan fontos szereplők még a BRICS országok tagjai, Brazília és Dél-Afrika is,
azonban más országok szerepe is meghatározó, például Iráné. Ezek a szereplők bonyolult kapcsolatot ápolnak egymástól, még Amerika kihívóinak kapcsolata sem konfliktusoktól mentes. A jövőnket jelentős részben az fogja meghatározni, hogyan alakulnak ezek a globális és lokális konfliktusok, ki fog végül diadalmaskodni a gazdasági, politikai és néha katonai mérkőzésből.
A fenti témákról is lesz panelbeszélgetés az idei MCC Feszten
Esztergomban „Viharos tengereken: Globális kilátások 2024-re és azon túl” címmel.
A beszélgetésen részt fog venni Peter Frankopan, a Selyemutak című világhírű könyvsorozat szerzője, az Oxfordi Egyetem professzora, Gamal M. Selim egyiptomi külpolitikai szakértő, C. Raja Mohan író, atomfizikus, India külpolitikájának szakértője, Rudolf Adam, a német hírszerzés korábbi alelnöke, nukleáris stratégiai szakértő és Jing Long, a Shanghai Institutes for International Studies Európai Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettese.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az elemző szerint a liberális világrenddel az olcsónak hazudott globalizmusnak is befellegzett.
A neoliberális illúziók szertefoszlottak, a zuhanás megállíthatatlan. Európa fizeti a cechet, miközben Ukrajna gazdasági fekete lyukként rántja a mélybe a kontinenst.
Donald Trump újfajta politikájával szemben a régi gárda görcsösen ragaszkodik saját előjogaihoz.
Új epizóddal jelentkezett a Magyar Nemzet politikai műsora, a Front.
A német kancellár szerint egy olyan világrend van születőben, amelyben a nagyhatalmak befolyási övezetekre oszthatják fel a világot.
Az év első műsorában az újságírók azt is megvitatták, hogy kell-e a jelenlegi helyzetben egy világháborútól tartani.
A magyar főváros szerencsére az első tíz európai városba sem fért be.
Zelenszkij szerint a fehéroroszok Ukrajna elleni „lehetséges agresszió kiterjesztését" akarják.
