Schiffer: A szuverenitás fogalmát érdemes lenne kiragadni az aktuálpolitika posványából
Mit jelent napjainkban a szuverenitás? Kitől kell ma leginkább megvédeni hazánkat: az USA-tól, az oroszoktól vagy Brüsszeltől?
Lánczi Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a média jelent veszélyt a magyar szuverenitásra, hanem az olyanok tevékenysége, mint például a 444.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
A 444 munkatársai Tusványoson „futottak bele” Lánczi Tamásba, ahol megkérdezték például tőle, hogy miért nem indít a hivatal vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a háború kirobbanása előtt „Barátságért” kitüntetést vett át Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől. A portál riportere szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata lenne, hogy kivizsgálja, mindez sérti-e Magyarország szuverenitását.
„Mit vizsgáljak ezen? Ez egy tény, ezen nincs mit vizsgálni” – hangzott a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének válasza, majd Lánczi azt is hozzátette,
szerinte az sokkal aggályosabb, amit a 444 és számos baloldali médium csinál, vagyis, hogy elferdítik a híreket, hamis narratívákat építenek, ezzel pedig közvetetten a háborút szolgálják.
A 444 riportere egyébként azt állította, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal „rögtön a megalakulása után eljárást indított az Átlátszó és a Transparency International ellen”, ám a pontosság kedvéért meg kell jegyezni, a Hivatal nem a megalakulása (2024. február 1.) után „rögtön”, hanem 2024. június 25-én indított vizsgálatot – tehát nem eljárást – az Átlátszóval és a Transparencyvel szemben, mely vizsgálat egyébként még nem zárult le. Mindez nem független attól, hogy mindkét érintett megtagadta a hivatallal való együttműködést.
Ezt is ajánljuk a témában
Mit jelent napjainkban a szuverenitás? Kitől kell ma leginkább megvédeni hazánkat: az USA-tól, az oroszoktól vagy Brüsszeltől?
Arra a kérdésre, hogy a 444 által kormánypártinak nevezett sajtóban lát-e háborúpárti nyilatkozatokat, Lánczi azt válaszolta, ilyet egyáltalán nem érzékelt, nem ott kell keresni a háborúpárti nyilatkozatokat, elemzéseket vagy cikkeket. Kimutatható viszont, hogy a baloldali médiában igenis jelen van a nyugati háborúpárti erők által hangoztatott narratíva, aminek egyik fontos célja, hogy a magyar közvéleményt a háborút és a nyugati beavatkozást támogató irányba terelje.
Lánczi Tamás a videóban a 444 riporterének egyik kérdésére válaszolva azt is kifejtette:
a médiát nem tartom veszélyesnek [a magyar szuverenitásra], az önök tevékenységét igen.”
Szó esett arról is, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal fókusza a médián van-e, amire Lánczi erre nemleges választ adott, és azt mondta, a legutóbbi elemzésük például az adománygyűjtő oldalakkal foglalkozott.
A hivatal elnökét a Telex is megtalálta, a riporter kérdéseire válaszolva Lánczi kifejtette,
a portálról a jelentésük alapján elmondható, hogy idegen érdekeket képvisel, ennek az egyik oka például, hogy a Telex működését részben külföldi pénzekből finanszírozzák.
A Telex riportere felvetette, többször is kértek interjút Lánczitól, mire a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke azt válaszolta: „Nem vonom kétségbe, hogy vannak lelkes ügynökök”. Ezek után a portál munkatársa megkérdezte, fontos-e Lánczi szerint, hogy Magyarországon legyen kormánykritikus sajtó.
„Természetesen,
abszolút a médiapluralizmusban hiszek, és Magyarországon az van”
– szögezte le a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke.
Ahogy a Mandiner is beszámolt róla, a Szuverenitásvédelmi Hivatal a minap kiadott elemzésében a tiltott külföldi finanszírozás új formáját fedezte fel. A 21. századi technológiákat és a szabályozás hiányosságait kihasználva, adománygyűjtő oldalak és modern pénzforgalmi szolgáltatások segítségével, átláthatatlan módon, vagyis az adományozó kilétének eltitkolásával juthatnak pénzekhez a hazai baloldal egyes szereplői, a politikai tevékenységet folytató civil szervezetek és pártok egyaránt – írják.
Ezt is ajánljuk a témában
A Szuverenitásvédelmi Hivatal az eddig feltárt információk alapján vizsgálatot indít az érintett pártokkal, civil szervezetekkel és cégekkel szemben.
A hivatal főként az adatbázis-építés, az adománygyűjtés és a pénzforgalmi szolgáltatások szövevényes kapcsolatait vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy az infotechnológia által támogatott új finanszírozási módok esetében az átláthatóság és a transzparencia gyakorlatilag ellehetetlenült. Az elemzésben az is olvasható, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az eddig feltárt információk alapján vizsgálatot indít az érintett pártokkal, civil szervezetekkel és cégekkel szemben.