A kommunista vezetők a Kádár-nosztalgiával igyekeztek elfedni saját bűneiket.
Nyitókép: MTI/Reprodukció
„Annyi év elteltével elmorfondírozik az ember néhány régi ügyön. Például azon, hogy miért nem rendeztek nürnbergi pert vagy valami hasonlót a kommunista bűnösöknek a rendszerváltás idején. Talán azért, mert a nagyhatalmi megegyezés, majd annak helyi leosztása eleve egyfajta védettséget ígért számukra. A Szovjetuniót ugyanis nem fegyverekkel és hatesztendős világháborúval győzték le, Moszkva nemes egyszerűséggel kapitulált, megadta magát. Így aztán sem a szovjet, sem a keletnémet, sem a csehszlovák, sem a magyar főbűnösök számára nem találtak ki a háborús bűnösség fogalmához hasonló vádpontokat.
Készült 1989–1990 körül egy érdekes dokumentumfilm-sorozat, Vitézy László leültette szépen a pártállam vezetőit, és mindenféléket kérdezgetett tőlük. A legvidámabb barakk című sorozatra emlékszem azokból az időkből, azonban nem szerettem, nem is nagyon néztem meg a televízióban, mert felkavart a sok hazudozás.
Azonkívül éppen a demokratikus változások bűvkörében éltünk, egész egyszerűen nem számított, hogyan magyarázkodik, ködösít, terel Puja Frigyes, Gáspár Sándor, Biszku Béla, Papp János, Czinege Lajos és a többi kommunista vezető. Mára azonban alaposan megváltozott minden, hogy úgy mondjam, történelmi távolságra sodródtunk 1990-től, így nem csoda, hogy fokozott érdeklődéssel tanulmányoztam az egykori interjúkat. ”
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
„Zseni volt, utánozhatatlan művész, de az üzleti érzéke gyakorlatilag a nullával vetekedett” – meséli Hernádi Lajos.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
