Öt mondat és egy kérdés a Puzsér-Ábrahám verekedésről

Nyitókép: Vona Gábor Facebook-oldala

„1. Gyomrot összeugrasztóan megdöbbentő. 2. A polgári Magyarország lehetőségét zárójelezően elkeserítő. 3. Csalódást keltően szánalmas. 4. Tehetetlenségbe fagyasztóan dühítő. 5. De nem lenyugodni kellene inkább mindenkinek? Csak engem tölt el végtelen szomorúsággal, hogy mind a virtuális, mind a fizikai térben ennyire elvadultunk? 

Nem akarok peace jeleket a homokba karcolni, sem a tábortűz köré könnyezve összeállni, sem giccses, szentimentális, képmutató jófej lenni, mert taszít az ilyen, de ha ez a két véleményformáló értelmiségi egy gőzös és alpári kommentháborún keresztül végül ütésváltásig jut el, mi lesz még itt? Hová tart ez a társadalom? Én azon kevés ember közé tartozom ebben az országban, aki – minden hibájukkal együtt – ismeri, szereti és tiszteli mindkét érintettet. 

Ezért figyelem, követem őket és inspirálónak tartom a véleményüket. De ez az egész számomra nem más, mint felnőtt intellektusokban rekedt gyermeki egók küzdelme. És sajnos mindkettő környezete azt mondja, sulykolja az illetőnek: »jól tetted, amit tettél. Neked van igazad.« Miközben mindkettőnek kellene hogy legyen egy barátja, ismerőse vagy bárkije, aki azt mondja: »hagyd már ezt az egész vendetta-spirált a picsába, mert nem méltó hozzád«”.