Óriási változás előtt a magyar minimálbér: a fizetés már jövőre Európa középmezőnyébe emelkedhet!

Nyitókép: Natalie Fobes/Getty Images

Jelentősen, akár 30 százalékkal is emelkedhet a minimálbér összege jövőre, ha a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodnak a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek javaslatáról – tudta meg a Mandiner. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülése gyakorlatilag már az első minimálbér-tárgyalásnak tekinthető, az érdekképviseleteknek idén a szokásosnál hamarabb, már november 15-éig meg kell állapodniuk a kötelező legkisebb kereset 2025-ös összegéről.

hasonlóan a jelentős reálbér-emelkedést és szocho-csökkentést eredményező 2016-os egyezséghez. A korábbi megállapodást minden fél sikeresnek tekinti, mivel 2016-tól gyorsuló reálbér-emelkedést eredményezett és a vállalkozások járulékterhei is jelentősen csökkentek, 27-ről 13 százalékra.

Gyökeres átalakulás előtt a magyar minimálbér?

A kötelező legkisebb munkabér összege tavaly decemberben emelkedett, összege bruttó 266 800 forint, vagyis – kedvezmények nélkül – nettó 177 400 forint. A középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum, ami jóval több munkavállalót érint, bruttó 362 ezer forint, vagyis 2176 800 forintot kap kézhez a munkavállaló, ha nem jogosult adókedvezményre. A két országos szakszervezet már korábban is tett arra javaslatot, hogy a kettős minimálbér-rendszer helyett egy összeg legyen megállapítva országos szinten.

Fontos, hogy az ágazati bérminimum eltérhetne az országos minimálbér összegétől, de csak abban az esetben, ha erről megegyeznek a munkáltatók és a szakszervezetek. A Munkástanácsok és a Liga javaslata alapján a minimálbért – a korábbi tervezetektől eltérően – nem több év alatt, hanem egy lépcsőben, 2025-től kellene felzárkóztatni a garantált bérminimumhoz. 

A javaslatról ugyanakkor még nem kezdődtek érdemi egyeztetések. Úgy tudjuk, a munkáltatók sem zárkóznak el a hazai minimálbér-rendszer teljes átalakításától, ugyanakkor a képviseletek már a tavaly év végi alkudozás során közölték, vége azoknak az időknek, amikor a legkisebb bérek 10-15 százalékkal emelkedhetnek. A korábbi bérmegállapodás tapasztalatai alapján viszont a munkaadói képviseletek is számíthatnának egy jelentős béremelés esetén kompenzációra.

Óriásit nőhet 2025-től a minimálbér összege

A két szakszervezeti konföderáció javaslata szerint a minimálbérnek el kellene érnie már januárban a bruttó 326 ezer forintot. Ebben az esetben ugyanakkor a mintegy 700-800 ezer, jelenleg a garantált bérminimum összegéért dolgozó munkavállaló hátrányba kerülne, így a keresetüket mindenképp emelni kell.

attól függően, hogy a egy ilyen megállapodás esetén a garantált bérminimumot milyen módon és mikor váltaná fel az ágazati bérminimum.

Átalakulás előtt a hazai bérrendszer

Ahogy arról a Mandiner elsőként beszámolt, a minimálbér jelentős, 50 százalékos emelését is tartalmazó, több évre szóló bérmegállapodás jöhet az idén. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Mandiner megkeresésére korábban elmondta:

„Jelenleg Magyarországon gyakorlatilag csak az országos szintű szociális párbeszéd, vagyis a VKF keretében meghozott, a munkavállalókat és a munkáltatókat érintő döntések jellemzőek, valamint a helyi, vállalati szintű kollektív megállapodásokra van gyakorlat. Ma nagyjából a munkavállalók 20 százaléka tartozik valamilyen kollektív szerződés hatálya alá. Az Európai Unió minimálbér-irányelve kimondja, hogy a tagállamoknak olyan menetrendet kell 2024 végéig kidolgozniuk, és bemutatniuk, amellyel néhány éven belül ez a kollektív szerződéses lefedettség 80 százalékra nőne. Ez kizárólag az ágazati szintű érdekegyeztetés kiterjesztésével valósítható meg” – fogalmazott a Munkástanácsok elnöke.

Jelenleg a középszintű érdekegyeztetésnek nincs érdemi szerepe Magyarországon, egyedül a villamosenergia-ágazatban létezik ágazati szintű bérmegállapodás, és jól is működik, mivel az érintettek keresete magas, a munkavállalók többsége pedig elégedett a kollektív megállapodás tartalmával. Ha a javaslatot elfogadják a szociális partnerek és a kormány, akkor a következő években felálló ágazati párbeszéd bizottságoknak lenne a feladatuk az adott ágazatban megállapítani a legkisebb adható keresetet.